Üvöltés az öltözőben, vicces gól a pályán

Másfél órával a kezdés előtt jött a hír: a mintegy 50 kilométerre fekvő Rédicsen jégeső pusztít. Az Aigner Szilárd pozíciójára pályázó, az időjárási és egyéb viszonyokkal maximálisan tisztában lévő szakértők kiszámolták, hogy még 30–35 perc és Zalaegerszeget is eléri a „végzet”. Nos, tévedtek, a város csak negyedórával a meccs előtt borult sötétségbe, igaz, egy pillanat alatt akkora vihar kerekedett, hogy attól még a sokat látott hajóskapitányok is megrettentek volna.

Az égiháború két „csoportot” nem zavart: a bemelegítést végző futballistákat, illetve a Budapestről és Szombathelyről érkező vendégszurkolókat, akik percek múltán már félmeztelenül éltették a Honvédot, és szidták a ZTE-t. A válasszal természetesen nem maradtak adósak a hazai kemény mag tagjai: egyrészt verbálisan inzultálták a fővárosiakat, másrészt a hatalmas esőben nagy bravúrral görögtüzekkel vették célba őket. Most sajnálhatták igazán, hogy törzshelyük ideiglenes bezárása miatt két szektorral arrébb kellett tanyát verniük, abból a távolságból legfeljebb akkor jártak volna sikerrel, ha a helyi atlétikai szakkör diszkoszvetőjét is soraikban tudják...

A jobb esetben meghűléssel, rosszabb esetben tüdőgyulladással számoló futballisták annak rendje és módja szerint kéthárom perccel 18 óra előtt felsorakoztak a kijáróban, hogy aztán jó ideig ott is maradjanak. A kezdés előtt ugyanis katasztrofálisra fordult a helyzet: a felhőszakadás enyhe kifejezés az égi áldás leírására, miközben horrorfilmekbe illően dörgött és villámlott. Noha a pálya szélén akkora tócsák keletkeztek, hogy a Vasas–Eger vízilabdadöntő második felvonását nyugodtan megrendezhették volna, a vonalakon belüli terület meglepően jó állapotban volt, így amikor 18.07-kor valamelyest alábbhagyott az esőzés, Vad II István vezetésével végre kivonulhattak a csapatok.

Két perc elteltével újra ömlött... Az időjárási viszonyok gyakorlatilag irreálissá tették a mérkőzést, így maradjunk annyiban: az első félidőben akkora fölényben volt a labdát gyorsan járató, időnként tetszetősen futballozó kispesti együttes, hogy el is dönthette volna a meccset, ám a második játékrészre úgy visszaesett, hogy ha nem javul fel a ZTE, talán akkor is megverte volna saját magát.

Az egerszegiek persze mit sem törődtek ezzel, a kék-fehérek nyertek, az eső meg szép csendben elállt.

A vihar Budapest felé vonult.