Szegényebbek lettünk egy szép álommal

a padra, gondolván: szükség lesz az erejükre a spanyolok ellen.

Ekkor már úgy tetszett, a mieink hitehagyottá is váltak. „Szó sincs arról, hogy feladtuk volna, ez a norvég csapat egyszerűen ennyivel jobb nálunk” – cáfolta a felvetést Görbicz Anita.

Vérten Orsolya sírással küszködve azt mondta: „Ilyenkor nagyon rosszul érzi magát az ember, s ha tudnám, mi volt a hiba, nem rontottunk volna ennyit.”

A támadójátékunkat teljesen hatástalanította a norvégok hatos védőfala, és a káprázatosan védő Katrine Lunde, aki mostanában már asszonynéven (Haraldsen) szerepel. A kapus eszén legtöbbször az Eb-n most először lehetőséghez jutó, s azzal élő Sopronyi Anett járt túl. A Tajtavill-Nyíradony balkezes átlövője a lefújás után már azt tette, amit mindenkinek tennie kell, előretekintett a spanyolok elleni összecsapásra: „A válogatott játékos sosem adhatja fel. Csúnya lesz, amit mondok, de ha mindenki felakasztja magát, akkor sem lenne jobb senkinek. A spanyolok ellen bizonyítanunk kell, hogy sokkal többet tudunk.”

A csoport harmadik helyének megszerzéséhez feltétlen le kell győzni a spanyolokat (akik amúgy esélyek az elődöntőre is), de lehet, hogy ez is kevés lesz, mert héttel jobb a szintén erre a pozcióra hajtó dánok gólkülönbsége.