Kezdődhet a fociparádé!

Az utóbbi négy idényt figyelembe véve a 2009-es Szuperkupa egyik résztvevőjét tulajdonképpen már az idény előtt kijelölhették volna: a DVSC-TEVA lassan örökös tag lesz az eseményen. A Loki 2005 óta „bérletes” a Szuperkupán: tavaly nyáron az MTK tizenegyesekkel nyert, kiemelve a debreceniek vitrinjéből a három évig őrzött trófeát.

„Ez is egy motiváció a sok közül – sorolja érveit Dombi Tibor, a DVSC lassan rangidős futballistája. – Aki azt hiszi, hogy nyűg az ilyen mérkőzés, téved: a kupával és az aranyakkal úgy van az ember, hogy sosincs belőlük elég, illetve mindig eggyel többet szeretne, és nem pusztán kapzsiságból. Negyedszer nyerhetem meg a Szuperkupát Siófokon, de nem unom, cseppet sem unom.”

A 35 éves, korábbi 35-szörös válogatott középpályás a helyszínnel kapcsolatosan lényegesen több vidám és pozitív emléket őriz, az első élmény (nem ez jut eszébe először…) azonban kevéssé felemelő.

„Tizenhat éve, miután a Loki visszajutott az élvonalba, hihetetlenül jól kezdtük a bajnokságot. Nyolc meccsből hétszer nyertünk, s volt egy döntetlenünk, listavezetőként utaztunk Somogyba, ahol megállt a tudomány: kikaptunk a Fischer Pált is bevető Siófoktól. Játszottam a stadionban az olimpiai és az A-válogatott tagjaként is, de az első élvonalbeli szezon emlékei egyszerűen kitörölhetetlenek, megelőznek, felülírnak minden más történetet. Helyszín ide vagy oda, eszembe sem jut, hogy szombaton a Honvéd elleni mérkőzés után nem én emelem fel a kupát.”

Dombi Tibor, a csapatkapitány – nem először.

„Amikor Sándor Tamás Torinóba igazolt, úgy alakult, hogy én lettem a kapitány, de nagyjából két mérkőzés után be kellett látnom: ez nem az én szakmám. Harcos vagyok, nem vezér, futok, hajtok, de nem dumálok. Nem elég hangosan, és főképp nem eleget, márpedig egy kapitány nem lehet olyanformán néma, ahogy én. Amikor felültünk Debrecenben a buszra, szétnéztem, és rádöbbentem, hogy Komlósi Ádámmal a kort tekintve nagyon kilógunk a társaságból – felfelé. Meg is próbáltam rátestálni a kapitányi karszalagot, de nem kért belőle… A viccet félretéve: természetesen vállalom a vezetői szerepet, mert megtiszteltetés a bajnokcsapat első embereként >>>