A rácsok mögül kapja legnagyobb motivációját az amerikaiak vb-sztárja

NŐI VILÁGBAJNOKSÁG, FRANCIAORSZÁG
DÖNTŐ
EGYESÜLT ÁLLAMOK–HOLLANDIA 2–0 (0–0)
Lyon, Stade de Lyon, 57 900 néző. Vezette: Frappart (francia)
EGYESÜLT ÁLLAMOK: Naeher – O’Hara (Krieger, a szünetben), Dahlkemper, Sauerbrunn, Dunn – Mewis, Ertz, Lavelle – Heath (Lloyd, 87.), Morgan, Rapinoe (Press, 79.). Szövetségi kapitány: Jill Ellis
HOLLANDIA: Van Veenendaal – Van Lunteren, Dekker (Van de Sanden, 73.), Van der Gragt, Bloodworth – Groenen, Van de Donk, Spitse – Beerensteyn, Miedema, Martens (Roord, 70.). Szövetségi kapitány: Sarina Wiegman
Gólszerző: Rapinoe (61. – 11-esből), Lavelle (69.)

Ha más miatt nem is, a házigazda Franciaország ellen szerzett duplája miatt már sokaknak ismerősen csenghet Megan Rapinoe neve. Az amerikai női labdarúgó-válogatott csapatkapitány-helyettese a vasárnap véget ért vb-n hat gólt szerzett, 2006-os debütálása óta 158 mérkőzésen 50-szer volt eredményes – az ötvenediket épp a világbajnoki döntőben szerezte meg.

Az extravagáns középpályást nem csak ez motiválja. Nem épp egyszerű családi hátteréről nemrégiben az ESPN közölt részletes riportot. Fivére és példaképe, Brian – aki miatt anno a labdarúgást választotta és pályafutása elején újra és újra a 7-es mezszámot is viselte – nem lehetett vele nézőként sem Franciaországban. Ehelyett egy San Diegó-i rehabilitációs intézményből követte az eseményeket – és már az is nagy szó, hogy egyáltalán követhette.

„Megs, a szívem szakad meg, hogy nem tudtál kireptetni Franciaországba, egy ingyen kirándulásra.”

„Ó, igen, nagyon szomorú, hogy nem kényeztethetlek egy hónapon át” – csak egy gyors üzenetváltás a két testvér közt a vb-rajtot megelőző éjszakáról.

Az amerikai női labdarúgás hátteréről és „el nem mondott történeteiről” külön kötetet jegyző Gwendolyn Oxenham beszámolójában végigveszi a közös meccsnézés momentumait, az amerikai gólok utáni örömöt – volt belőle elég: az első fordulóban tizenháromszor köszöntek be Thaiföldnek – és a pillanatot, amikor a kilencedik találatot jegyző Megan arcát közelről látva a rabtársaknak leesik a tantusz… „Szent sz*r, mint Brian!”

Bár a külső jegyek és a karakán természet terén jó néhány hasonlóság akad kettejük között, bőven van különbség eddigi életútjukban. Míg Megan 15 esztendősen már korosztályos válogatott volt, addig a „nagy tesó” 15 évesen metamfetamin-kereskedéssel bukott le az iskolában. Tizennyolc évesen már kemény drogokon élt, autókat tört fel és lopott, s a sportkarriert felváltotta a börtönélet. Ott kiút és rehabilitáció helyett jöttek a náci eszmék, a börtönön belüli és időről időre azon kívüli rasszista indíttatású bűntettek, fegyvercsempészés és tiltott fegyverviselés. Ezekkel idestova el is ment húsz év Brian életéből – nyolc a rácsok mögött.

„Gyerekkorunkban én voltam a hőse, de most, nem is lehet kérdés, ő az enyém.”

Fivére bűnlajstromát látva éles a kontraszt. Bár a karakán, öntörvényű természet visszaköszön. Megan Rapinoe 2016-ban az első női sportolók közé tartozott, aki csatlakozott Colin Kaepernick féltérdre ereszkedő mozgalmához.

Mint emlékezetes, az észak-amerikai profi amerikaifutball-ligában (NFL) szereplő San Francisco 49ers akkori irányítója ülve maradt az amerikai nemzeti himnusz felhangzásakor a Green Bay Packers elleni, 2016 szeptemberi előszezon-mérkőzésen. A sportoló indoklása szerint ezzel kívánt tiltakozni az afroamerikaiakat ért megkülönböztetés ellen. Később aztán a háborús veteránok iránti tiszteletből az ülést a féltérdre ereszkedés váltotta fel. Az irányító után több NFL-játékos átvette ezt a szokást, és az MLS-ben, valamint az egyetemi ligában is volt rá példa. És a csapatkapitány-helyettes révén az amerikai női labdarúgó-válogatottnál is.

De a társadalmi elfogadás mellett érvelve más esetekben is szót emelt.

A mostani vb alatt például Donald Trumppal akasztott nyilvánosan is tengelyt.

„Dehogy megyek a kib*szott Fehér Házba” – üzente arra az esetre, ha a válogatottal újfent megnyernék a tornát, s az amerikai elnök szokás szerint fogadáson köszöntené a csapatot. A Trump képviselte világlátás ugyanis szerinte számos ponton ütközik mindazzal, ami őt sikeressé tette és amiből motivációt merít nap mint nap. A 34 éves sportoló 2013-ban vallott leszbikusságáról, s a vb alatt egészen odáig ment, hogy kijelentse, leszbikusok nélkül nem is lehetne sikereket elérni a női csapatsportágakban: „Sosem sikerült még senkinek! Ez tudományos tény” – idézte a Sky Sports.

Trump egyből válaszolt, a Twitteren üzente meg, akkor is díszvacsora várja a válogatottat Washingtonban, ha nem jön össze a győzelem…

Hiába szerepelt Megan – a franciával együtt – három vb-n, a bátyja egyiket sem követhette a helyszínen. Elmondása szerint óriási motiváció számára a „tiszta élethez”, hogy egy esetleges negyedik alkalomról már ne maradjon le. Húga példája kilométerek ezreiről is motiválja az egy év múlva ismét szabaduló Briant: „Ez a futball ereje.”

„Nézd meg, mit ért el, mi mindent kezdett az életével – és nézd meg, mit értél el te – mesélte testvérével kapcsolatos gondolatairól. – Meg akarok változni, olyan akarok lenni, mint Megan.”

(…)

„Az emberek kérdezgetik, miért lett belőlem futballista… a hülye fejed miatt, azért” – idézi az újabb, testvérek közti üzenetváltást az ESPN újságírója.

„Még szerencse, hogy király sportot űztem. Gondold el, ha szkanderezni megyek.”

„Na most felvillanyoztál.”

„Menjünk aludni – szeretlek.”

„Szeri van, Bri! Na b*szassuk neki!”