PSG–Galatasaray 5–0. Vezette: Kovács István.
„Nagy élmény volt – mondta a játékvezető. – Minden nagy sztár játszott: Neymar, Edinson Cavani, Kylian Mbappé, Mauro Icardi, de nem volt gond velük. Megadtam a tisztelet mindenkinek, és úgy éreztem, én is megkaptam tőlük. Persze rúgták a gólokat, élvezték a játékot, nem foglalkoztak a bíróval…”
A játékvezetőnek a harmadik BL-csoportmeccse volt ez: 2018 novemberében a Valencia–Young Boys (3–1) jelentette a bemutatkozást, az előző ősszel a Genk–Napoli (0–0) után kapta meg a párizsi mérkőzést – Kovács István ezzel az UEFA játékvezetőinek legfelső polcára, a legjobb 28 bíró közé került.
S ha a szurkolók esetleg nem hallottak eddig róla, s nem ismerik fel elsőre a nevét – nos, a hivatalos jegyzőkönyvekben a neve mögött zárójelben Románia szerepel.
„Hat kilométerre a határtól, Nagykárolyban születtem, most is itt élek – mondta lapunknak a 35 esztendős sportember. – Anyai ágon sváb a családunk, apai ágon magyar, így kétezertizenegyben kettős állampolgár lettem, és erre nagyon büszke vagyok.”
Nagykároly a magyar irodalomtörténetből is ismert helyszín, Petőfi Sándor itt találkozott Szendrei Júliával; nemrég adták át Ady Endre szobrát; 1482-ben kezdték építeni a Károlyi-kastélyt, és innen származik az énekesnő Csobot Adél – vajon manapság a Kovács István névvel, Nagykárolyból indulva mennyire lehetett nehéz érvényesülni a román futballban?
„A román szövetség vezetőivel soha semmi problémám nem volt. Ezzel a névvel, ha akarnám, akkor sem tudnám titkolni, honnan származom, és bár beszélek románul, az akcentusom elárulna. Úgy vettem észre, ez a téma a szurkolóknak fontosabb, a szövetségben csak a teljesítményem számított: a harmadosztályból szinte azonnal az elsőbe kerültem, huszonkét évesen már rám bízták a Rapid–Dinamo mérkőzést. Most kétszázhatvan élvonalbeli mérkőzésnél járok, a román futball történetében hatodik vagyok ezzel, és még lehet előttem tíz év, vagyis azt kell mondanom, semmiféle hátrányom nem származott a származásomból.”
Az UEFA és a FIFA azonban előírja: minden nemzetiséget fel kell tüntetni, így a brazíliai U17-es vb-n sem fordulhatott volna elő, hogy a magyar csapatnak Kovács István vezessen tétmeccset.
„Korosztályos csapatoknak vezettem magyar–román felkészülési mérkőzést. S hogyan kezdődött a bírókarrierem? Amikor tizenkét éves koromban néztem az Eb-t, minden szabálytalanságot kommentáltam, előre mondtam, mikor kell sárga vagy piros lapot adni. Honnan tudod ezt, te gyerek, kérdezte édesapám, és javasolta, kezdjek komolyabban foglalkozni a bíráskodással, olvassam el a szabálykönyvet, idővel vizsgázzak le.”
A testnevelő diplomát szerző játékvezető elmondta, Romániában nincs profi játékvezetés, mégis abbahagyta a tanítást, mert nem volt ideje regenerálódni a lakhelyétől sokszor hét-nyolcszáz kilométerre levezetett meccsek után, s azt is tisztázta, hogy az Ajax egykori legendás edzője, Kovács István csak a „névikre”.
Tíz éve indult el a karrierje, amikor 2010-ben FIFA-kerettag lett, az elmúlt években az Európa-ligában számítottak rá, fokozatosan lépkedett előre. Akkor hallhattunk róla, amikor a bukaresti rangadót, a Steaua–Dinamo (ma FCSB–Dinamo) meccset félbeszakította – a rasszista bekiabálások miatt, a Dinamo-tábor ugyanis cigányellenes rigmusokkal szidalmazta Florinel Comant.
„Ami érdekes: a bukaresti média is mellettem állt, dicsértek, bátor döntést emlegettek – mondta Kovács István. – Akkor ezt gondoltam helyesnek, ma sem tennék másképp. A célok? Hálás vagyok az UEFA illetékeseinek, nagy bizalom az európai szövetségtől, hogy ilyen szinten kezelnek, a többi persze rajtam múlik. Az Európa-bajnokság fantasztikus álom, Budapesten különleges érzés lenne vezetnem, de reális vagyok: túl jó csapatok lépnek fel a Puskás Arénában, aligha bízzák újoncra az előző Eb-döntő visszavágóját. Sokat kell edzeni, hogy a fizikai teszteken megfeleljen az ember, minél több mérkőzés a BL-ben, és persze az Európa-bajnokság, a világbajnokság pedig a csúcs a mi szakmánkban is. Dolgozni kell tisztességgel, és akkor haladhatok előre.”