Ma eltűnhet egy zavaró folt Messi dicsőséges karrierjéből

Nem lenne méltó, ha a világ legjobb futballistája végigjátszaná a pályafutását anélkül, hogy a válogatottjával bármit is nyer. Lionel Messi 28 éves, túl van egy elveszített világbajnoki döntőn (2014), valamint egy elbukott Copa América-finálén (2007), és bár U20-as vb-n (2005), illetve olimpián (2008) győzött már argentin színekben, felnőtt szinten az eget rengető siker még várat magára.

Lehet vitatkozni rajta, hogy a dél-amerikai torna szombati (magyar idő szerint 22 órakor kezdődő) Chile–Argentína döntője befoltozhatja-e ezt a lyukat, ám akárki akárhogy értékeli a Copa rangját, az aranyérem akkor is aranyérem – lenne…

Már ha tényleg elmúlik az argentin csapaton ülő átok, amely immár huszonkét éve, az ecuadori Guayaquilben elért, Mexikó elleni diadal óta nyomasztja Diego Maradona utódait, és bizonyságot nyer az együttes karakterfejlődéséről született elemzések igazsága.

Például az a tétel, hogy a Barcelona négyszeres aranylabdás csatára végre nemcsak imázsát javítandó hordja a csapatkapitányi karszalagot, hanem valóban a válogatott vezérévé érett.

Amikor az előző szövetségi kapitány, Alejandro Sabella megbízta a feladattal, a játékos egyetlen feltétellel vállalta: ha a sajtóban Javier Mascherano nyilatkozik helyette. Azóta azonban „belehízott” a szerepbe, a chilei tornán több apró mozzanat is mutatta, hogy immár nem szégyenlősködik, nem burkolózik a világhír ködébe, a csapat hús-vér ösztönzője lett.

A Paraguay elleni csoportmeccs döntetlenje után Gerardo Martino szövetségi kapitánnyal és Mascheranóval közös válságtanácsot tartott, a Kolumbia elleni negyeddöntő szünetében ő mondta a lelkesítő beszédet, Carlos Tévez továbbjutást érő tizenegyese után pedig olyan lelkesedéssel rohant a gólszerzőhöz, hogy abba minden összeesküvés-hívő belepirult.

Régóta tartja magát ugyanis a nézet, hogy Messi és Tévez viszonya rideg és ellenséges, aminek okaként sokan a két játékos különböző társadalmi hátterét látják. Míg a Juventusból a napokban a Boca Juniorshoz hazatérő 31 éves csatár szegény környékről küzdötte fel magát a világhírig, és érzelmileg mindvégig szorosan kötődött szülőhazájához (még ha hároméves mellőzése idején tett is olyan sértett megjegyzést, hogy jobb neki a válogatott nélkül), a Barcelona viszonylagos jómódban nevelkedett szupercsillagát hamar kiragadták eredeti környezetéből, s a katalán klub által fizetett méregdrága hormonkezelés nemcsak fizikailag tette nagyobbá, de valamelyest el is idegenítette hagyományosan felserdülő társaitól. Talán ez is ott lapul a vele kapcsolatban gyakorta elhangzó „űrlény”, „ufó”, „túlvilágról való” megjelölések mögött.

Ahogyan Adam Bate, a Sky Sports elemzője utalt a kettejük közti különbségre, Tévez a nép embere, Messi ezzel szemben megfoghatatlan csodalény. Kettejük játékán is múlhat, hogy szombaton felvirrad-e végre a modern kori argentin labdarúgás, de legfőképpen a csapatkapitány fényes napja.

Szegény chileiek nem huszonkét éve, hanem az idők kezdete óta várják a nagy futballdicsőséget, az 1916-os „ős-Copa" négy résztvevőjének egyike sohasem nyerte még meg a tornát, és ami aggasztóbb, huszonnégy kísérletéből egyszer sem győzte le a versenyen Argentínát.

Pedig ha valamikor, most, a Claudio Bravóval, Arturo Vidallal, Alexis Sánchezzel fémjelzett garnitúrával van esélye túllépni saját árnyékán. Ráadásul az apró, ám annál szembetűnőbb bírói segítségek érzékeltették, a hazai pálya kellemesen lejt Chilében.

Azzal azonban mindenki tisztában van, Messiék ezért a csúcsért bármilyen meredeknek nekifeszülnek.

COPA AMÉRICA, DÖNTŐ, CHILE
22.00: Chile–Argentína (tv: Sport 1, élő)

A MÉRKŐZÉSRŐL ÉLŐ TUDÓSÍTÁST OLVASHAT A NEMZETI SPORT ONLINE-ON!