Roberto Carlos imádja Madridot: a 38 éves brazil játékos korábban többször elmondta, a spanyol főváros és Moszkva között éli majd életét labdarúgó-pályafutása befejezése után. A nagyszerű balszélső a napokban Madridban járt, és a Marca sportnapilap újságírójának elárulta, ez az utolsó éve profi futballistaként – de az Anzsi Mahacskalát utána sem hagyja el.
ROBERTO CARLOS DA SILVA |
Született: 1973. április 10., Garca (Sao Paulo) |
Állampolgársága: brazil |
Magassága/testsúlya: 168 cm/70 kg |
Posztja: balhátvéd |
Válogatottságainak/góljainak száma: 125/11 |
Klubjai: Uniao Sao Joao (1990–1992), Palmeiras (1993–1995), Internazionale (1995–1996), Real Madrid (1996–2007), Fenerbahce (2007–2009), Corinthians (2010–2011), Anzsi Mahacskala (2011–) |
Legnagyobb sikerei: világbajnok (2002), világbajnoki ezüstérmes (1998), 2x Copa América-győztes (1997, 1999), Konföderációs Kupa-győztes (1997), olimpiai bronzérmes (1996), 3x BL-győztes (1998, 2000, 2002), 2x Világkupa-győztes (1999, 2002), Európai Szuperkupa-győztes (2002), 2x brazil bajnok (1993, 1994), 4x spanyol bajnok (1997, 2001, 2003, 2007), 2x Sao Paulo állam bajnoka (1993, 1994), 3x spanyol Szuperkupa-győztes (1997, 2001, 2003), a Rio–Sao Paulo torna gyôztese (1993), 2x török Szuperkupa-győztes (2007, 2009) |
„A szerződésem az Anzsi játékosaként kétezer-tizenhárom júniusáig szól, de decemberben lehetőségem nyílik abbahagyni a játékot. Ezután is a klubnál folytatom Szulejman Kerimov elnök segítőjeként, mivel vele életre szóló szerződésem van. Megkért, hogy segítsek kialakítani a klub struktúráját a következő tíz évre” – mondta Roberto Carlos, akitől a Marca újságírója megkérdezte: ez azt jelenti, hogy már eldöntötte, befejezi pályafutását?
„Igen, abbahagyom. Eljött az ideje, hogy a szögre akasszam a stoplist. Már hosszú évek óta vagyok futballista. Azt hiszem, hogy a testem már nem bírja tovább a fizikai megterhelést, a sok utazást, a szállodákat… Tizenhét éve vagyok profi, de már huszonkét esztendeje rohangálok a pályákon. Ez az utolsó évem.”
A brazil válogatottal 2002-ben világbajnoki címet szerző balszélső, aki pályafutása legsikeresebb időszakát a Real Madridnál töltötte, már hosszú ideje tervezi, hogy befejezi karrierjét.
„Minden labdarúgónak, aki betölti a harmincötödik-harminchatodik életévét, fel kell készülnie arra, hogy abbahagyja. Egy ideje már készülök a befejezésre. Nem sajnálom, hogy eljött ez az idő, mivel rengeteget kaptam a futballtól. Az Anzsi bízott bennem, hogy segítsek egy jó csapatot építeni, amely a legjobbak között akar lenni kiváló struktúrával, és egy olyan tulajdonossal, akinek a rendelkezésére állnak a célok eléréshez szükséges eszközök” – mondta Roberto Carlos.
„Mindent megtettem, amit a sportkarrierem során tennem kellett. Most pedig másféle szerepem van, amely közelebb áll az irányításhoz. Nem sérülés miatt hagyom abba. Boldogan fejezem be. Úgy látom, hogy a sportkarrierem teljes volt. Megfordultam a Palmeirasban, az Interben, a Real Madridban… Mindent megéltem, amit játékosként meg kellett élnem. Most szeretnék pihenni, és egy kicsit többet foglalkozni a családommal.”
Roberto Carlos elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy egy nap visszatér a Real Madridhoz, de „az elkövetkezendő tíz-tizenöt-húsz-huszonöt évben az Anzsinál maradok. Soha nem mondom, hogy egy nap nem fogok a Real Madridnál dolgozni, de most Szulejman Kerimov oldalán az Anzsi növekedéséért fáradozom. Lenyűgöz, ahogy ez az ember bízik bennem, és úgy bánik velem, mint a családjával. Nem hagyom el. Ha ő azt mondta, hogy az Anzsiból európai topcsapatot akar építeni, és én legyek az oldalán, akkor megpróbáljuk. Szulejman számára nincsenek határok. Nagyon intelligens ember, és tudja, hogy játékosokat kell igazolni a sikerekhez. Szeretnénk bajnokcsapatot építeni. Ha a Barcelona eladná, meg tudná venni Messit. Nem okozna gondot kifizetni a kivásárlási árát. Van pénze megvenni Messit, vagy bárkit, akit akar, de ez nem csak pénzkérdés, hanem lelkesedés egy fontos projekt megvalósításáért." |
Roberto Carlos elmondta, azért válhatott kiváló balszélsővé, mert nagyszerű futballistákkal játszott együtt, mint „Zidane, Ronaldo, Seedorf, Casillas, Raúl vagy Hierro". A félelmetesen erős szabadrúgásairól is ismertté vált játékos kijelentette, a Real Madridnak köszönheti a sikereit, és mindig is a klub szurkolója marad, legjobb edzőiének pedig Vicente del Bosquét és Fabio Capellót tartja.
„Két gólomra vagyok a legbüszkébb. Az egyik, amelyet a mini világbajnokságon szereztem Franciaország ellen. Fantasztikus ívet írt le a labda. A másikat a Real Madridban szereztem: a Tenerife ellen a szögletzászló közeléből találtam be."
A brazil játékosnak úttörő szerepe volt a szélső védők szerepkörének átalakulásában: mint elmondta, eleinte sok kritikát is kapott, hogy gyakran az ellenfél tizenhatosának bal oldalánál bukkant fel, de Zinedine Zidane kiállt mellette.
„Azt gondolom, Cafú és én kezdtük el bemutatni, hogy a szélső védőknek nem csak védekezniük kell. Sokat támadtunk, de kaptunk is kritikát ezért. Azt mondták, hogy középpályást kellett a helyemre küldeni, hogy befoltozza az általam hagyott réseket. De Zidane maga mellett akart tudni, azt mondta, hogy velem tudott a legjobban összejátszani, nagyon jól megértettük egymást. Ha bántottak minket, Zizou és én elrendeztük a dolgokat."
A Tenerife ellen Franciaország kapujába |