UEFA: a vírus sem szólhat közbe, több száz millió euró a tét

A koronavírus-járvány alaposan felforgatta a világ labdarúgását: zárt kapus, vagy elhalasztott mérkőzések, félbemaradt bajnokságok és szigorú biztonsági intézkedések jellemezték az elmúlt több mint fél évet.

Jelentős kockázatot jelentenek a nemzetközi találkozók, hiszen ezek rengeteg ember mozgását, utazását jelentik szerte a világon, még akkor is, ha a meccseket szurkolók nélkül tartják meg. Mégis, lehet bármennyire súlyos a járványhelyzet, egyvalamiben szinte biztosak lehetünk: az európai labdarúgó-válogatottak összecsapásait a végsőkig megpróbálják megrendezni.

A német Sportschau és a svájci Neue Zürcher Zeitung cikke is arra kereste a válaszokat, miért éri meg a nemzeti szövetségeknek vállalni a kockázatot és tovább versenyeztetni válogatottjaikat.

A labdarúgó-szövetségek legfontosabb bevételi forrásai a mérkőzésekhez kapcsolódó reklámokból, valamint a közvetítésekből befolyó szponzorpénzek. A tagországok egységes szándéka, hogy ezeket növelni lehessen. Ezt nagyban segítette a 2018–2019-ben először megrendezett Nemzetek Ligája, amellyel lecsökkent a felkészülési meccsek, és megnőtt a tétmérkőzések száma.

Utóbbiakhoz sokkal jelentősebb támogatókat lehet találni, ráadásul a szövetségeknek nem egyenként kell egyezkedniük a cégekkel, hanem az UEFA saját kézbe vette a megállapodások tető alá hozatalát. Ezzel a kontinensen a nemzetközi versenyekből befolyt bevételek a 2017–2018-as idény 280 millió eurójáról az NL első idényére 640 millióra emelkedtek.

Ebből a pénzből az UEFA a Nemzetek Ligája első szezonját követően 551.6 millió eurót osztott szét a tagállamok között. A cél az Eb-, illetve vb-selejtezők, valamint az NL-meccsekből származó bevételeknek a 2014 és 2018 közötti időszak 1.08 milliárd eurójáról 1.99 milliárd euróra történő növelése – azaz durván megduplázása.

„Minden egyes szövetség kap egy fix összeget. Összehasonlításképp a kisebb szövetségek jobban keresnek, mint a nagyobbak” – magyarázta el a rendszer működésének fontosabb elemeit a Neue Zürcher Zeitung olvasóinak Martin Kallen, aki az európai szövetségnél a Európa-bajnokság, a Bajnokok-ligája és az Európa-liga versenyigazgatója.

Számos labdarúgó-szövetség pénzügyi helyzete jelentős mértékben ezektől a bevételektől függ, ezért sem mindegy, hogy meg tudják-e rendezni az összes mérkőzést a járványhelyzetben is.

„Nagyon drága lenne, ha le kellene mondanunk akár egy NL-fordulót is” – világított rá Kallen.

A bevételek kiesését még a legnagyobb szervezetek is megéreznék.

„A mérkőzések megrendezése teszi lehetővé, hogy a túléljük a jelenlegi válsághelyzetet” – nyilatkozta Friedrich Curtius, a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) főtitkára a Sportschaunak.

Csőd még egyik nemzeti szövetségnél sem fenyeget, de ha a járványhelyzet miatt törölni kellene a meccseket, az számos országnál komoly problémákat okozna. Az UEFA határozott és szigorú döntése a biztonsági szabályokról, a meccsek nézők nélküli megrendezéséről és a csapatok izolációról ezt szolgája – ám kérdés, ezek meddig tarthatóak.

Még az európai szövetség sportigazgatója sem gondolja, hogy örökké kitartana így a kontinens labdarúgása. „Sokáig nem tudjuk ezt folytatni. Nagyon várjuk a vírus elleni védőoltás kifejlesztését.”

Az UEFA óriási nyomás alatt áll: az Európa-bajnokság elhalasztása már most több száz millió euróba került, s ez csökkenti a 2021-ben megrendezendő torna 2.1 milliárd euróra tervezett bevételéből származó hasznot.

Ha sikerül egyáltalán megrendezni…