Egy olyan embert ismerhetünk meg aki játékosként és menedzserként is szolgálta a klubot.Egy olyan embert ismerhetünk meg aki játékosként és menedzserként is szolgálta a klubot.
1914 március 23-án a skót Aberdeen városában született. Low-éknál már az apa is a labdarúgás világában kereste meg a kenyerét, akit Wilf Low-nak hívtak. Ifistaként a Rosehill Villa-ban kezdte, majd 1931-ben a Newcastle United ifiakadémiáján folytatta, egészen 1933-ig.
Ugyanis 1933-ban a Liverpool-al kötötte meg az első profi szerződését. Norman középhátvédet játszott és 1936-ig csupán 13 bajnoki meccsen léphetett pályára. Norman csupán Tom Bradshaw cseréje volt, így érthető hogy alig játszott.
1936-ban a Newport Country csapatához szerződött. Itt 10 év alatt csak 112 bajnoki meccsig jutott, majd 1946-ban a Norwich megszerezte, ahol 1950-ig volt a klub játékosa.
Ez alatt az idő alatt 150 bajnoki meccsen játszhatott, majd visszavonulása után egyből a csapat menedzsere lett.
Első menedzseri évében 2. helyen végzett a klub, majd a következő évben a 3. helyen végzett a gárda.
Az után a 4. helyet szereztük meg és csupán 4 pontra voltunk a bajnok Bristol Rovers-től, de a 1953/54-es szezonban csupán a 7 . helyen végeztünk, majd a következő szezon is kiábrándító volt, végül a klub 1955 áprilisában menesztette Low-ot.
1956 januárjában a Workington menedzsere lett, egészen 1957 februárjáig, majd 1957 februárjában a Port Vale menedzsere lett. Amolyan átmeneti menedzser Freddie Steele helyett. Low arra utasította a játékosokat, hogy szórakoztassák a közönséget és soha ne tárgyaljanak az ellenféllel, de a csapat kiesett a bajnokságból, úgy hogy az utolsó helyen végeztek és Low átalakította a keretet.
Fiatalítani kezdte a csapatot. 10 játékos távozott, tudni is hogy kik és hova, de most nem ez a lényeg.
Több játékost is leszerződtetett, legtöbbett a Walesi válogatott Keith Jones-ért (3 500 angol fontot) fizetett és visszatért a csapathoz Alan Martin is. Novemberben a csapat a 3. helyen tanyázott és még érkezett két uj arc a csapathoz. Az 1957/58-as szezonban azt mondta Low, hogy harcolni fognak mint a pokolban, hogy újra a második osztályban szerepeljenek.
De a csapat játkosai elvesztették a formájukat és Low-nak lépnie kellett. Két játékost is eladott, az egyik Noel Kinsey volt, akin 5000 angol fontot keresett a klub.
Végül csak a 15. helyen végeztek, igy már a következő szezont az újonnan létrehozott negyedik ligában kezdte meg a gárda.
Low okosan kezdett csapatot építeni. Először a szélső játékost, Brian Jackson-t hozta el a Liverpooltól 2000 fontért, majd 2 játékost is hozott a védelembe.
Az első 5 hazai meccsen csak két pontot szerzett a gárda. A szezon közben uj csatár és egy uj kapus is debütálhatott a klubban. Majd jött egy 12 meccses veretlenségi széria és 8:0-as győzelem a Gateshead ellen a Boxing Day-en.
A veterán Roy Sproson-t is a védelembe irányította és az 1958/59-es szezont 64 pontot szerzett a gárda. Csupán 4 ponttal lemaradva a dobogó második fokáról, de az egy szezonban elért 110 gól klubrekordot jelentett.
Az 1959/60-as szezon közben több kulcs játékos is elment és a bajnokság végén 10 pontra végeztek a kiesőzónától.
Egy kicsit ugorva az időben, az 1962/63-as szezonvan Low 6000 angol fontot csengetett ki a a Nottingham Forest-ben szereplő John Rowland-ért. A csapat egész jól is kezdte a bajnokságot, de a tabella nem türközte a vásárlási politikáját, így 1962 októberében felajnálotta a lemondását és a helyére visszatért Freddie Steele.
Az egyik munkatárs később mgerősítette, hogy Low egyszer elutazott a Huddersfield Town-hoz, hogy 20 000 angol fontért megszerezze Willie Davie-t.
Később a Stoke City játékos felderítője lett, majd a Liverpoll-nál is ugyanebben a pozícióban dolgozhatott, majd 1967-ben a Witton Albion-t irányíthatta. Később Észak Amerikába emigrált és rövid ideig a Cleveland Stokers-nál is dolgozhatott.
Low 1994 május 21-én, 80 évesen hunyt el Toronto-ban.