Serie A: 22-es profi keret, teljesen ingyen?

Mégpedig azzal, hogy megnéztük, hogy ha valamiféle veszett (vagy nem is annyira veszett) ötlettől vezényeltetve egy teljesen új csapatot szeretnénk építeni a Serie A-ban, mondjuk egy 22 fős profi kerettel, akkor összekotorhatnánk-e ingyen egy olyan gárdát a lejárt szerződésű játékosok közül, amely jó eséllyel a középmezőnyben végezne.

KAPUSOK

Még csak közeledik a legjobb kor felé szakmájában, hiszen 28 éves, de sokszoros válogatott az argentin Sergio Romero (1-es mezben), akivel a Sampdoria nem hosszabbított. Megfordult kölcsönben az AS Monacóban, míg Genovába a holland AZ Alkmaartól jött, 2.1 millióért, odahaza pedig a Racing Clubban futballozott. Meglepő kissé, hogy nem „kapkodták szét”, lévén már több mint 60-szoros válogatott, most viszont végre képességeihez méltó kenyéradóra találhat: az AS Roma orra elől alighanem elszipkázza őt a Manchester United.

Cseréje a rutinos Gianluca Curci (12) lenne, aki fénykorában bekerült az olasz felnőtt válogatott keretébe is. Érdekes, volt a Samp, a Siena és az AS Roma közös tulajdona, változatos felállásokban, ezek csúcsán 2010-ben a Samp 2.5 milliót fizetett fele játékjogáért a Sienának, hogy egy év múlva eladja azt a rómaiaknak. Kemény ezer euróért... Legutóbb kölcsönben a Bolognában játszott, kétszer is, de az egymilliónál valamivel magasabb vételi opcióval nem élt a kedvezményezett. Curci csúcsformáját 2011 és 2013 között futotta, de még mindig megbízható kispados lenne bármelyik topligás középcsapatban; legutóbb egyébként az AEK Athén hívta.

VÉDELEM

Jonathan (2) az egyik legnagyobb értékű kenyéradó nélküli játékos a Serie A-ban (illetve per pillanat jogilag nem is tartozik oda). A mozgékony jobbhátvédet az Inter csábította át a nagy vízen, négy éve, ötmillióért, a Santostól, de a brazil soha nem tudott kiegyensúlyozottan teljesíteni. Legközelebb a Torino vagy a Genoa mezében láthatjuk a 28 éves játékost.

Jó egy évtizede még az olasz válogatott leendő alapembereként beszéltek Daniele Boneráról (13), aki már túl jár a 30.-on, sőt, a 33.-on is, és ezért engedték el a Milantól. Ahová még az ősidőkben, 2006-ban érkezett a Parmától, és mostanában bizony nem sok sót evett meg – nem az egészséges életmód miatt, hanem azért, mert a legutóbbi hat idényben összesen 113 tétmérkőzésen lépett pályára. A védelem összes posztján bevethető, sokszoros válogatott – egy idényt még mindenképpen lehúzhat a Serie A-ban, például a Chievóban vagy a Hellas Veronában, ha már képzeletbeli spórcsapatunkhoz nem írhat alá.

A védelem közepében két rutinos ember foglalna helyet: Hugo Campagnaro (4) tudásáról sokat elmond, hogy 30-on felül világbajnoki ezüstérmes lett, és a Napolit az Interre cserélte. Milánóban kipihenhette magát a legutóbbi idényben, előtte remek átlagosztályzatokkal zárt, most a Málaga, a Newell's, a Hellas Verona és a Montreal Impact vinné. Rajtunk kívül.

Minden tiszteletünk a fénykorát a Deporban megélő, majd a Laziót és az Atalantát is kiszolgáló Lionel Scalonié (14), aki viszont már 36 éves, ezért csak cseresorba jelöljük (egy régi CM-ben kárpótlásképpen megvesszük majd, míg a való életben nemsokára sportvezető lehet Bergamóban).

Kell a védelem közepére Campagnaro mellé egy fiatalabb évjárat, mondjuk a brazil Felipe Dias (5), akit februárban elengedett a Parma, majd lecsapott rá az Inter. Brazil létére az Udinese neveltje, a Fiorentina 2010-ben 6.3 milliót adott érte, de a Cesenában és a Sienában is megfordult később. Az Interben nem sok szerepet kapott, nincs is nagy tolakodás érte most.

A változatosság kedvéért szintén Milánóból érkezne hozzánk a balbekk is: Dídac Vilát (3) az AC Milan fedezte fel a nagyvilágnak, amikor négy éve négymillióért megvette a Betistől. Nem lett a spanyolból új Paolo Maldini, kölcsönről kölcsönre hányódott, most talán az 1860 Münchenhez írhat alá.

Mi a cseresort szem előtt tartva íratnánk alá a viharvert Federico Balzarettivel (15): a sokszoros válogatott, 33 éves játékos az AS Romát szolgálta, mostanában kevés sikerrel.

A két védekező középpályás szerintünk Alberto Aquilani (6) és Sulley Muntari (8) lenne. Előbbi nem is olyan régen még majdnem klasszisnak számított, nagy reményekkel igazolt a Liverpoolba az AS Romától, 20 millió euróért (azóta is verik a fejüket a falba az angolok), de sem ott, sem a Juventusban és a Milanban kölcsönben nem remekelt. A Fiorentina kétmillióért elvitte 2012-ben, és ezt a pénzt azért megszolgálta Aquilani, elfogadható átlagokat hozva. Még csak 31 éves, értéke a transfermarkt.de szerint 7.5 millió euró, a Hellas Verona, az Olympique Marseille, a Montreal Impact és a Genoa is tisztában van ezzel.

Muntari elképesztően jó fizikai mutatókkal bír (éppen azon a poszton futballozik, ahová fizikuma-fizimiskája predesztinálja), és ha éppen nem zavarta a labda, nagyon jó mérkőzései voltak az Interben és a Milanban, előtte pedig az Udinesében és a Portsmouthban. Utóbbi helyről 15 millióért vette az Inter, és a ghánai nemsokára Aquilani-helyettes lehet Firenzében.

Páran felvették a kapcsolatot Tiberio Guarente (16) ügynökével is, hiszen a 29 éves, egykori sevillai középpályás (5.5 milliót fizettek érte) pár éve még a válogatottal is kacérkodott. A nálunk a veterán Matuzalémet beelőző olasz-argentin Cristian Ledesma (17) majdnem tíz évig szolgálta a Laziót, most a Watfordban vagy Kínában folytathatja. Ő volt az, aki még leccei játékosként elvett egy olasz nőt, ezért később bemutatkozhatott a squadra azzurrában is. Mármint a szűrő.

Középpályánk támadó szekciójának bal oldala a perui Juan Vargasé (11) lenne, aki figyelemmel követte a legutóbbi Copa Américát, megérti, miért. Olyan, mint néhány magyar politikus (a teljes bal oldalt megjátssza), egyébként még 2008-ban vette a Fiorentina a Cataniától, 12 millióért, és bár legutóbbi idényében nem remekelt, a Copa után újra tárgyalni kezdett a firenzeiekkel a folytatásról.

Amióta elhagyta a karmesteri posztot a holland Urby Emanuelson (10), nagyon nem megy neki, ám mi tudnánk a megoldást. Az Ajax csodagyereke sem a Milanban, sem az AS Romában, sem az Atalantában nem parádézott, közben balbekktől kezdve kulacsadogatóig minden poszton kipróbálták, legújabban a Genoa érdeklődik iránta. A segédkarmester – az egykori főlaziós Stefano Maurit kiütve a keretből – a chilei David Pizarro (18) lenne, aki ugyan már nem siheder, hiszen közelebb áll a 40-hez, mint a 30-hoz, de 10-20 percekre hasznára lenne bármelyik csapatnak. Pizarro is a Fiorentinát hagyta el, hamarosan csatlakozhat a Santiago Wanderershez.

A jobb szél, nem vitás, Simone Pepe (7) felségterülete lenne, aki nagyon szeretne már bizonyítani a sérülésekkel és mellőzésekkel terhes torinói időszaka után. Régi egylete, az Udinese már el is juttatta ügynökének a szerződéstervezetet.

Járt már a felnőtt válogatott keretében is a harmincas Andrea Lazzari (19), akinek értéke 1.5 millió euró, és őt is a Fiorentina engedte el, ahová a középső középpályás négy éve 4.5 millióért érkezett a Cagliaritól. Miközben olvassák a cikket, éppen szárad a pecsét a Carpihoz aláírt kontraktusán.

CSATÁRSOR

Mégpedig egyszemélyes, főként Marco Borriellóval (9). A viharvert harcos a Mercato állatorvosi lova, mert folyamatosan adták-vették-cserélgették, játékjogába néha éppen csak a helyi nyugdíjasklub és pár kivénhedt dzsigolóknak fenntartott segélyegylet nem szállt be. Vagy legalábbis nem értesültünk róla. Nem egy extraklasszis, de párszor volt válogatott, a Milannak kilenc, az AS Romának tízmillió eurójába került, utóbbi helyen 4.5 milliót keresett évente, ha valaki még nem irigyelné a fentiek miatt. Húzóemberré azonban csak rövid időkre tudott válni, ez tett be karrierjének, bár egy jó idény még mindig „benne van”. A Carpi, Udinese, Bologna, Sassuolo négyes ezért megy ölre érte.

Cseréi 20-22-es mezig: a rutinos Federico Piovaccari (a Sampdoria 2011-ben még 3.5 millióért vette), a brazil Barreto (érte összesen közel 20 milliót fizetett ki a Torino, Udinese, Bari trió) és a marokkói Munir el-Hamdaui, aki az Excelsior, Tottenham, Derby County, Willem II, AZ, Ajax, Fiorentina, Málaga útvonalat járta be, hogy végül ne legyen kenyéradója.

Nos, sikerülne középcsapatot faragni az olasz futball munkanélkülijeiből, vagy kiesnénk a „közmunkáscsapattal”?