Három napja délelőtt csillogott a víztükör, gyönyörű kék volt minden a Maria Lenk uszodában. Aztán a műugrómedence olyan zöldre váltott, amelyet mindenki gyanúsan méregetett (beleértve a műugrókat). A zöld ezt követően a vízilabda-medencére is átterjedt (valószínűleg a nagyobb medence miatt ez nem annyira zöld, de zöld), azóta pedig mindennapi program az, hogy szervezők és szakemberek jönnek, méricskélnek egy kicsit, mintát vesznek, majd távoznak.
A víz még mindig zöld.
De most már büdös is.
A helyzet inkább romlik, mint javul, már búvár is megjárta a medencéket, miközben a szinkronúszók edzettek – a vizes sportágak „forognak” a komplexumban, ahogy vége van az úszóversenyeknek, a vízilabdázók mennek a kiürült Olimpiai uszodába, és átadják a helyet a szinkronúszóknak a Maria Lenkben. A műugrók maradnak, mivel a tornyokat nyilván nem lehet áttelepíteni, így reméljük, amire Kormos Villőnek toronyugrásban versenyeznie kell, a szervezők megoldják a vízproblémát.
Nem tudjuk, mit talált a búvár, az viszont biztos – és hivatalos megerősítést is nyert –, hogy a szervezők lefújták a péntek délelőtti műugróedzést. Délután már ismét ott gyakoroltak a sportolók. Néhányan kicsit fintorogtak, az államilag engedélyezett hajviseletben (és vicces virágos papucsban) megjelent észak-koreaiak is kicsit bizalmatlanul méregették a „zöld szörnyet”. A szervezők pedig magyarázkodnak.
„Megerősítjük, hogy a Maria Lenk uszodában törölni kellett reggel a műugróedzést. Ennek az oka: a víznek nyugalom kell, hogy vissza tudjon kékülni. A FINA tud a történtekről, és egyetért a helyzet kezelésével” – közölte a helyszín sajtósa, Philip Wilkinson.
Péntek reggel ismét mintákat vettek a vízből, a vízilabdázók után pedig már a műugrók is panaszkodnak: egyrészt csípi a szemüket a víz (azt rebesgetik, túl sok kemikáliát juttattak be a vízbe, hogy visszafordítsák a zöldülést), másrészt még büdös is. És valóban: nem elég, hogy dől a klórszag a létesítményből, ha közel megyünk a medencéhez, akkor elég sajátos buké terjeng.
„Olyan, mint a fing” – ismertette tömören a komplexumban uralkodó (szag)helyzetet a németek műugrója, Stephan Feck. Minket inkább a kehidakustyáni kénesre emlékeztetett, de az gyógyvíz, erről viszont semmi hasonlót nem merne állítani senki, bár az eddigi mérések alapján nem ártalmas az egészségre.
„Remélem, a mai zárás nem azt jelenti, hogy valami nagyon rosszba ugráltunk az elmúlt napokban” – kommentált a britek világklasszisa, Tom Daley. A medencével kapcsolatos történéseket a #GreenPool és a #FixTheSwamp (azaz Zöld medence és Javítsátok meg a mocsarat!) hashtagekkel érdemes figyelemmel kísérni, mert a versenyzők is megnyilvánulnak itt.
A riói szervezők különösebben megnyugtató magyarázatot még nem kínáltak a színváltozásra (és pláne a szagra): állítólag a víz pH-értéke változott meg, ez indította el a változásokat, miután a helyiek elszámolták a szükséges vegyszermennyiséget.
Ma az AP hírügynökség hivatalos magyarázatot kért a szervezőbizottság részéről, a szóvivő Mario Andrada válaszolt neki.
„Megismételjük, a víz az égvilágon semmi veszélyt sem jelent a sportolókra. Az első napon egy-két sportoló panaszkodott, hogy viszket a szeme a víztől. Ez azért történt, mert amint észleltük a zöldülést, klórozni kezdtük a vizet. A panaszok után azonnal visszavettük a mennyiséget. Teszteltük a vízminőséget, és az egészségügyi határértékeken belül van. A kémia nem teljesen kiszámítható tudomány, láthatják, néhány dolog több időbe telik, mint ahogy gondoltuk. Az eső sem segít. Nem tehetünk túl sok vegyi anyagot a vízbe, mert ott edzenek a sportolók. Az biztos, hogy megelőzhettük volna a bezöldülést, aztán pedig még egy kis hibával tetéztük a hibát” – közölte.
Mondhatni, eddig jó.