Bolhából elefánt – Szeli Mátyás jegyzete

Kedden sok helyen megosztották azt a videót, amelyen a Bolha becenévre hallgató tizenhárom éves Lionel Messi szégyenlősen mosolyogva azt mondja, arról álmodozik, hogy egy nap majd a Barcelonában futballozhat. Húsz évvel később pedig alapjaiban rázza meg a klubot már az is, hogy bejelentette távozási szándékát.Ha hinni lehet a helyi sajtónak, akkor a döntés nem hirtelen felindulásból született, és megmásíthatatlan, a távozás részben idő, részben jogi értelmezés, na és persze pénz kérdése. Azt még csak találgathatjuk, hogy Messi hová megy, a miért felől azonban nem sok kétségünk lehet. A Barcelonán belüli szervezeti problémákról, amelyek a pályán is meglátszanak, sokat írtunk már, öt év alatt nagyjából egymilliárd euró ment olyan igazolású labdarúgókra, akik közül senki sem vált nélkülözhetetlenné, minden szinten sok személycsere történt, Neymar távozott, és voltak egyéb balhés ügyek is. Anélkül, hogy ezeket tételesen kibontanánk, csak annyit írunk: mindezek összessége vezetett a „válóperhez”.Ez pedig részben cáfolja azokat a sokat hangoztatott nagyhangú kijelentéseket, hogy a klubnál az történik, amit az argentin akar. Ha ez így lenne, akkor nem menne el, a játékoskeret sem így nézne ki, és vélhetően Ernesto Valverdét sem menesztik az év elején. Ettől még persze Messi nagyon is befolyásos, illetve az is biztos, hogy bizonyos döntéseket a felé irányuló megfelelési kényszer szül, de ha nagyon belefolyna ezekbe az ügyekbe, akkor elég lenne egy cizellált mondat a nyilvánosság előtt, hogy változásokat érjen el. És talán ez az egyik fő probléma: a beszámolók szerint nem akar azzal foglalkozni, ami a pályán kívül történik, viszont ennek következményeit neki is viselnie kell, és parádés játékának egyik hozadéka, hogy elfedte, kisebbnek tüntette fel a problémákat, amelyeket a Bayern Münchentől elszenvedett 8–2-es vereség után már nem lehetett megmagyarázni. No meg időközben akkora jelképpé nőtt, hogy mögé szépen be lehetett bújni, ha baj volt.Minden idők egyik legjobb játékosa nem így akart távozni nevelőegyesületétől. Nem véletlenül jegyezte meg keserűen valaki, Josep Maria Bartomeu elnök akkor sem árthatott volna többet a klubnak, ha szándékosan próbálta volna.A klub álláspontja persze érthető, és szerdán hivatalosan is megszólalt valaki a Messi-ügyben. No nem Bartomeu, aki csináltatott néhány fotót az új igazolás Francisco Trincaóval, majd „bátran” távozott, és a sajtó elé vetette Ramón Planest, a mostani vezetőség sokadik sportigazgatóját. Ő meg kerek perec kijelentette, szeretnék, ha Messi maradna, mert a klub „remek csapatot építene a világ legfontosabb játékosa köré.” Márpedig ha valamit a mostani vezetés bebizonyított, az az, hogy ez nem (sem) megy neki.