A Barca befejezte, a Real el sem kezdte, az AM belecsapott a 0-s lisztbe

A BARCA EGYESEK SZERINT MÁR TELJESEN KÉSZ, A REAL MADRID MÉG CSAK NÉZELŐDIK

Aligha kell ecsetelni a spanyol futball szerelmeseinek, hogy milyen izgalmas nyár vár rájuk, hiszen az FC Barcelonának úgy kell igazolnia a trónon, sőt mit több, trónokon maradásért, hogy a bomba erős alapemberek bomba erős konkurenciát kapjanak, akik fél évig kényszerpihenőn várják türelmesen a barcelonai debütálásukat (erről bővebben itt olvashat), a Real Madridnak a minden szinten szinte semmit sem hozó idény után nagytakarítást írt elő az elnök és a közvélemény (realos hírgyűjtőnk itt), a felemelkedő Sevillának nehéz dolga lesz, ha meg akarja tartani legnagyobb értékeit (olyannyira, hogy ez nem is sikerült) – a Valencia meg úgy elköltött új játékosok megvételére közel 100 millió eurót, hogy velük egy csöppet sem erősödött a kerete, de ezt szó szerint tessék venni.

Nem, nem vették át makkos cipős közép-európai üzletemberek a klub vezetését, nem vették meg az elnök fiát kabalaállatnak, áfás számlákkal sem operálnak keresztbe-hosszába, az ok sokkal egyszerűbb, lásd lenti táblázatunkat.

Foglalkozzunk ma bővebben az ATLÉTICO MADRIDDAL, amely 2014-ben kis híján szurkolói minden álmát megvalósította, de az elmúlt idényben már nem tudta megugorni a korábban igen magasra tett lécet. Diego Simeone éppen ezért nem lacafacázott (amúgy sem az a nagy ballonkabátos töprengő, elmélkedő, vissza-visszaforduló típus), és elengedett mindenkit, aki menni akart.

Vagy küldték.

MIRANDA: COLCHONEROSBÓL KÖLCHÖNEROS

Távozott a tavaly nagy reményekkel vett, csalódást semmiképpen sem okozó Mario Mandzukic, akit némi ráfizetéssel 19 millió euróért adtak el a Juventusnak, és szintén Olaszországba, az Interhez igazolt a vídiakemény brazil bekk, Miranda, akit hárommillióért vett kölcsön az Inter, de úgy, hogy jövő ilyenkor 9 millióért megveszik. Az összeg még két-három millióval nőhet, ám így is jóval kevesebb, mint amennyiért még a télen is hívták angol élklubok. A brazil Milánóban nettó 2.5 millió eurót keres majd éves szinten, 2018-ig, egyébként nemsokára 31 éves lesz, talán ez is nyomós érv volt az eladása mellett, nem csak az, hogy ki-kiszorult a „matracosok” (colchoneros) kezdőjéből.

Mindenesetre sokatmondó, hogy Miranda jó barátságban vált el Simeonétől, sőt, az ő tanácsára választotta az Intert, ahol, mint elmondta, új kihívásokra vágyik.

Honfitársa, a két éve hétmillióért vásárolt támadó, Leo Baptistao ismét kölcsönbe került, a Betis és a Rayo Vallecano után most a Villarrealt boldogítja, az uruguayi védő, Emiliano Velázquez a Getafénél erősödik egy idényt, míg a kölcsönbe vettek közül az acélos szélsővédőt, Cristian Ansaldit és a veterán szélső, Canit sem marasztalták.

Az elmúlt idényben más gárdákban erőt gyűjtők közül a rutinos bal oldali mindenes, Emiliano Insúa, a húszéves támadó középpályás, Óliver Torres és a belga középső védő, Toby Alderweireld azonnali erősítést jelent, utóbbi Miranda távozásával talán letesz arról, hogy Angliába igazoljon, és akkor nem is igazán kell venni senkit sem a brazil helyére, hiszen ne feledjük, a keret tagja még Diego Godín mellett az uruguayi csodagyerek, José Giménez (akiből minden bizonnyal hamarosan világklasszis lesz).

Simeone a biztonság kedvéért kölcsönkérte a brazil Rodrigo Caiót a Sao Paulótól, ő az U-válogatottakban is bizonyított már, ráadásul olasz útlevéllel is rendelkezik (meglepődtek, igaz?),

Azért lett a védő is „kölchöneros", mert a Valencia 12.5 (plusz 4 bónusz) millióért tulajdonképpen megvette őt június derekán, de Caio három orvosi vizsgálaton is megbukott, mivel mindkét térdét műteni kellett a közelmúltban. Simeone lát benne fantáziát, ám a rutinosabb transzferolvasókban nyilván feldereng a tavalyi évből Ángel Correa esete.

TÖRÖKÖT FOGNAK. ELADNI

Távozhat még Arda Turan, akiről egyik nap kijelentik, hogy már alá is írt a Barcelonához, aztán másnap maga a játékos tagadja az aktust (de a tárgyalások tényét nem). Turan ügynöke meg azt tagadta, hogy védence orvosi vizsgálaton járt volna a Manchester Unitednél, az viszont tény, hogy a PSG mellett a Chelsea is csábítja, és sok szakíró szerint ott is fog kikötni, ha úgy alakul az elnökválasztás Barcelonában, hogy nem a „török-optimista" jelölt, Josep Maria Bartomeu nyer majd.

Arda Turan lesz a katalán elnökválasztások Luís Figója?

Meglehet, ha Londonba igazol Turan, akkor visszatérhet onnan az Atléticóhoz Filipe Luís. A Simeonével nyíltan tengelyt akasztó cipődobáló erőszélső mellett elhagyhatja még Madridot a középpályás Mario Suárez, akit az Inter csábít, és akit megdöbbentő módon előbb kölcsönbe vinnének. Suárez kivásárlási ára az olasz sajtó szerint 12 millió euró. Diego Godín visszautasította az AC Milant, mondván, ez az egyesület visszalépés lenne a karrierjében (a török is hasonló véleményt vallott, és hozzá hasonlóan Godínért is érdeklődnek Manchesterből, mégpedig a City), míg Miguel Ángel Moya kapusért az FC Porto jelentkezett be.

Ha Godín mégis eladósorba kerülne, Antonio Rüdiger pótolhatná Stuttgartból.

KINEK KELLENE EGY JÓ GRIEZMANN? INKÁBB KINEK NEM?

Antoine Griezmannt tulajdonképpen Európa összes nagycsapata szívesen látná a keretében, legaktívabban a Bayern Münchent és a Chelsea-t emlegetik vele kapcsolatban, Jan Oblak neve pedig szintén felvetődött a Manchester Unitednél mint lehetséges David de Gea-helyettes.

Arda Turan pótlására a spanyol sajtó szerint felötlött Simeonében a szintén török Gökhan Töre, aki a Chelsea, a Hamburg és Rubin Kazany után most a Besiktasban alkot, és 12 milliót ajánlottak érte a madridiak. Jóval drágább lenne a római Miralem Pjanic és a Benfica Nicolás Gaitánja, a Napoli pedig már több húszmilliós ajánlatot tevő klub kedvét is letörte José Callejón ügyében. Felmerült még a médiában Carlos Vela (Real Sociedad), a celtás Nolito és kolumbiai Jeison Lucumí (América Cali) neve is erre a posztra.

A középpálya középső régióját erősítheti a riveres Matías Kranevitter, az „új Javier Mascherano”, akinek játékjogára nyolcmillió euró körüli összegért lehet szert tenni, míg Simeone régi álma az arsenalos Santi Cazorla, ezt sohasem rejtette véka alá a mester, ráadásul a spanyol igen sokoldalú futballista. Rutinnak nincs híján Thiago Motta sem, aki szintén remekül illeszkedne az AM-szerkezetbe. B-, vagy inkább C-terv a középpálya tengelyébe a brazil Talisca, aki remekül mutatkozott be a Benficában, de ezért is kérnek érte 25 millió eurót. Jóval olcsóbb nála az Anderlecht csodaifja, Youri Tielemans, csak éppen érte meg sorban állnak a gazdag klubok.

A nagy nyári dobás angol sajtóértesülések szerint Edinson Cavani lenne (erre azért kevés esélyt látunk), ám sérülése előtt Javier Hernández neve is szóba került.

ITT AZ ÚJ FALCAO ÉS ÚJ SERGIO AGÜERO?

De nem csupán pletykákból és híresztelésekből áll a nyár az Atletinél, hiszen aláírt a kolumbiai gólvadász, Jackson Martínez, akinek már nagyon menőkéje volt Portóból, és sok jó példa mutatta számára az utat Madridba. A költözködés 35 milliójukba került a spanyoloknak, ehhez képest valóságos olcsóság volt a kis argentin középcsatár, Luciano Vietto, akit húszért megszámított a Villarreal. Míg előbbi rendszeres szereplője volt transzferrovatunknak, utóbbi jóval ismeretlenebb, ám jó ajánlólevél lehetett számára, hogy a legutóbbi idényt 20 góllal és nyolc assziszttal zárta, s a La Liga mellett az Európa-ligában valósággal lubickolt. Egyébként Vietto egy éve igazolt Európába, a Villarreal 5.5 milliót utalt át érte a Racing Clubnak.

Őt egyébként odahaza éppen Simeone fedezte fel és dobta mély vízbe, azonban el tudnánk képzelni egy másfajta nagy találkozást is, hiszen a nagy Diego Pablo Simeone fiacskája, a támadó Giovanni Pablo Simeone egyre jobban futballozik mind a River Platében, mind az U20-as válogatottban…