„Lászi” az örökkévalóság része
A szoboravatást eredetileg június 15-ére tervezték – Kubala 1950-ben éppen ezen a napon írta alá szerződését az FC Barcelonához –, de abból a megfontolásból, hogy szeptemberben többen lehetnek jelen az avatáson, módosították az alkotás leleplezésének időpontját.
Kubala a Fradiban játszott, amikor 1946. május 17-én a Népsport ezzel a szalagcímmel jelent meg: „Kubalát Pozsonyba szöktették!” Az SK Bratislava környékezte meg, s a háborút követően sok magyar futballista próbálkozott a szomszédban, mert ott jobbak voltak az anyagi körülmények. Magyarországon akkor a pengő elértéktelenedése következtében óráról órára nőtt az infláció.
| Született: Budapest, 1927. június 10. Elhunyt: Barcelona, 2002. május 17. Klubjai: Ganz TE (1938–44), Ferencvárosi TC (1945–46), SK Bratislava (1946–48), Vasas SC (1948), FC Barcelona (1951–63), RCD Espanyol (játékos-edző, 1963–64), FC Zürich (játékos-edző, 1966–67), Toronto Falcons (játékos-edző, 1967–68) Válogatott: csehszlovák, 6 mérkőzés/4 gól (1946. október 27.–1947. december 14.), magyar 3/0 (1948. május 23.–1948. november 7.), spanyol 19/11 (1953. július 5.–1961. április 2.). A világ egyetlen, három válogatottban is szerepelt játékosa. Dicsőséglistája játékosként: spanyol bajnok (1952, 1953, 1959, 1960), Spanyol Kupa-győztes (1951, 1952, 1953, 1957, 1959), VVK-győztes (1958, 1960), BEK-döntős (1961), Európa-válogatott (1953) Edzői karrierje: Barcelona (technikai vezető, 1961–62), Espanyol (játékos-edző, 1963–64, edző 1964–65), Toronto Falcons (játékos-edző 1967–68), FC Córdoba (1968–69), spanyol szövetségi kapitány (1969–80), Barcelona (az ifjúsági csapat edzője, technikai igazgató, utánpótlás-igazgató, 1981–82), al-Hilal (1982–86), CF Murcia (1986 ősz), FC Málaga (1987), a spanyol olimpiai válogatott edzője (1991–92), paraguayi szövetségi kapitány (1995) Dicsőséglistája edzőként: vb-résztvevő (1978), Európa-bajnoki 7. (1980), szaúd-arábiai bajnok (1985, 1986), olimpiai bajnok (1992). A spanyol válogatottat szövetségi kapitányként 68 mérkőzésen dirigálta, mérlege 31 győzelem, 21 döntetlen, 16 vereség, 98–59-es gólkülönbség. A paraguayi válogatott szövetségi kapitányaként 12 mérkőzést dirigált, mérlege 5 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség, 13–13-as gólkülönbség |
Ugyanakkor tény, hogy az 1927-es születésű Kubala apai ágon szlovák származású volt – jóllehet „Kuksi" akkor került Pozsonyba, amikor a papa már nem élt –, és édesanyja is a költözést támogatta.
Származására tekintettel megkapta a csehszlovák állampolgárságot, szinte rögtön válogatott is lett. 1947 májusában elvette edzője, Ferdinand Daucik lányát, Annát.
Egy évvel később Kubala ismét feltűnik Budapesten: „Amikor csehszlovák válogatott voltam, mindig arra gondoltam, megérem-e még, hogy a magyar válogatott mezét magamra húzhatom”– nyilatkozta.
Ahhoz persze magyar csapatban kellett játszania, s ugyan tárgyalt korábbi klubjával, az FTC-vel is, végül a Vasas – a klub vezetői 80 ezer „friss, ropogós” forintot ajánlottak neki – játékosa s nem sokkal később magyar válogatott lett. Aztán nyughatatlan vére 1949-ben (a kommunista rezsim hajnalán fél évet sem töltött itthon) ismét külföldre vitte. (Ugyanakkor említsük meg, hogy az angol wikipedia a Csehszlovákiába költözést majd a repatriálást azzal magyarázza, hogy Kubala itt is, ott is a katonaságot akarta megúszni.)
Az olaszországi magyarok csapatában, a Hungáriában szúrta ki a Barcelona, s annak ellenére, hogy a magyar szövetség a FIFA-nál két és fél évre eltiltatta, szerződést kötött vele.
A legenda szerint Franco spanyol diktátor Kubala játéka láttán azt kérdezte: „Miért nem játszhat a Barcelonában?” Még a FIFA-ból kilépéssel is fenyegetőzött, de a szövetség végül mérsékelte az eltiltást.
Mondják, Alfredo Di Stéfano azért nem a Barcelonához szerződött, mert tartott Kubala népszerűségétől. Hogy mindenre van megoldás, azt egyébként Puskás Ferenc példája igazolja, aki éppen a Realban szerződött Di Stéfano „mögé”, hogy legyen aztán egyenrangú partnere.
Hogy milyen ember volt, arra legjobb példa, hogy amikor 1957-ben Kocsis Sándor és Czibor Zoltán Európában hánykolódott, az ő hathatós közbenjárása is segített, hogy az Aranycsapat két tagja az FC Barcelonában másodvirágzását élje.
Spanyolországi pályafutása kezdetén Puskást is támogatta anyagilag, és jellemző volt rá, hogy a Barcelonába vetődő honfitársain rangtól és foglalkozástól függetlenül segítsen, amiben tud.
„Lászi” – ahogyan keresztneve után Spanyolországban becézték – 11 éven keresztül irányította a spanyol válogatottat, 68 meccsen 31 győzelem, 21 döntetlen, 16 vereség a mérlege, ott volt a vb-n Argentínában (1978) és az Eb-n Olaszországban (1980), ő volt a barcelonai olimpián (1992) aranyérmes spanyol együttes kovácsa.
Munkássága részeként dolgozott Szaúd-Arábiában, több spanyol klubnál és a paraguayi válogatottnál. 2002-ben hunyt el Barcelonában.
| Ramón Alfonseda, a Barcelona Veteránjainak Szövetsége elnöke is válaszolt kérdéseinkre, aki 1969 és 1973 között a Barcelonában futballozott, valamint részt vett az 1968-as mexikói olimpián a spanyol válogatottal.
– Rengeteg aranylabdás futballista játszott a Barcában, mégis Kubala a klub alfája. Miért? – Kubala László volt az a játékos, aki a sikerek útjára vezette a Barcelonát. Fantasztikus futballista volt, és hihetetlen eredményeket ért el vele a klub. Hogy mást ne mondjak, sikerült egy évben öt címet is elhódítania a csapatnak. Új szintre emelte a Barcelona játékát, és az egész spanyol futball előrelépéséhez hozzájárult. Személy szerint igazi úriembernek ismertem meg, aki jó barátom volt.
– Igaz-e a legenda, hogy Kubala miatt kellett megépíteni a Camp Nout, mert annyian voltak kíváncsiak a játékára, hogy a nézők nem fértek be a korábbi stadionba? – Teljes mértékben. A Kubala nevével fémjelzett csapat olyan sikereket ért el, hogy a Camp de Les Cortsban már nem fértek el szurkolók, akik látni akarták a Barcelonát. A klub akkori elnöke, Francesc Miró-Sans ezért döntött a Camp Nou megépítése mellett, amelyet 1957. szeptember 24-én adtak át. A Kubala-szobor felavatása is éppen a stadion megnyitásának évfordulóján lesz.
– Nem mindennapi, hogy egy sportolónak szobrot emelnek. Ráadásul nem is egy katalánnak... A Kubala, Kocsis, Evaristo, Suárez, Czibor csatársorban hárman is magyarok voltak. Mennyire ismerik ezt Katalóniában? – Az emberek itt nagyon jól tudják, hogy az akkori Barcelonában több nagyszerű magyar futballista is szerepelt. Kubalának pedig szeretnénk méltó emléket állítani azzal, hogy bronzszobrát a Miró-Sans elnöknek emelt emlékmű mellett helyezzük el a Camp Nouban.
– Kié a szobor ötlete? – A Barcelona Veteránjainak Szövetsége érezte úgy, hogy meg kell adni ezt a tisztességet a klub legnagyobb futballistájának.
– Mennyibe kerül a szobor? – Negyvenezer euróból építettük meg az emlékművet.
– Ki állta a költségeket, csak a klub, vagy Barcelona városa is beszállt? – A város nem vett részt a projektben, viszont hosszú ideje zajló kampányunk keretében több mint négyszáz adományozó járult hozzá a költségek fedezéséhez, legalább tizenöt euróval. Ezenkívül a klub és a veteránok szövetsége fizette a szobrot. |
A SZOBRÁSZNŐ MEGTISZTELTETÉST ÉREZ
----
A SZOBRÁSZNŐ MEGTISZTELTETÉST ÉREZ
Kubala László két méter magas bronzszobrát a katalán szobrásznő, Montserrat García alkotta, aki megtiszteltetésnek érzi, hogy segíthetett méltó emléket állítani a Barcelona legendájának.
– Hogyan érkezett a felkérés?
– A Barcelona veteránjainak szövetsége nyilvános pályázatot írt ki Kubala László szobrának megalkotására. Jelentkeztem, és nagy örömömre az én terveimet választották ki a projekt vezetői.
– Van bármilyen kötődése a klubhoz?
– A munkán kívül semmilyen kapcsolatom nincsen a Barcelonával.
– Mit tud Kubaláról?
– A szüleim rengeteget beszéltek róla gyerekkoromban. A Barcelona mitikus futballistája volt az ötvenes években. Ezért is hatalmas megtiszteltetés, hogy én alkothattam meg a szobrát.
– Mielőtt elkezdte a szobrot, szükségesnek érezte-e, hogy a futballista családtagjaival beszélgessen?
– A projekt bemutatását szolgáló sajtótájékoztatón volt szerencsém találkozni Kubala rokonaival, és az ő információik is segítettek a szobor elkészítésében. Bízom benne, hogy a szobor avatásakor is összefutunk.
– Meddig kereste a mintát az alkotáshoz?
– A Barcelona kérésére egy híressé vált fotó alapján kellett megalkotnom a szobrot, amelyen Kubala éppen lövésre lendíti a lábát, így ebből a szempontból könnyű volt a dolgom.
– Vannak-e egyéb sporttémájú alkotásai? Van-e kapcsolata a sporttal?
– Kétezer-egyben dolgoztam már a Barcelonának, akkor a két méter magas Kubala-szobornál is monumentálisabb alkotást kellett elkészítenem: egy kilencméteres művet a Barcelona taggyűlésének tiszteletére.
– Mennyire áll közel a szívéhez az alkotás?
– Nagyon sokat jelent számomra ez a szobor. Az elmúlt időszakban – részben a Barcelona sikerei miatt – nagy publicitást kapott a projekt. De nem csak emiatt voltam lelkes munka közben. Mint mondtam, Kubala szüleim korának egyik legnagyobb játékosa volt, így megtisztelő, hogy én is segíthetek méltó emléket állítani neki.
Curtis pofonvágta az őt gyalázó szurkolót a lelátón
Az MU egyszer találta el a kaput, de egy szerencsés góllal így is nyert
Ez nem hiányzott: Szoboszlai Dominik még egy világsztár miatt aggódhat!
Milliárdokért árulja luxusotthonát az olimpiai bajnok
Villámgyors finomság – az 5 legjobb tejbegrízrecept
Orbán Viktor elutazik, ezen a helyen magyar kormányfő még nem járt
A szlovénokat legyőző Horvátország lesz a mieink negyeddöntős ellenfele kedden 18 órakor a kézi-vb-n
Szoboszlai szenzációs passzán ámul a világ - videó
A Chiefs újabb drámai meccsen nyert a Bills ellen – triplázás kapujában a Kansas City!
Chema Rodríguez: Óriási dolog, hogy sorozatban harmadszor ott vagyunk a nyolc között
Hétfői sportműsor: olasz, spanyol és angol futball, magyar futsal
