Korcsolyasport: a Récsei Centerben felépülő pálya az utánpótlást is szolgálja

– Egy múlt év végi kormányrendelet szerint a kormány egyetért a Nemzeti Korcsolyázó Központ részeként a Budapest XIV. kerületében található Récsei Center hosszú távú sportcélú hasznosításával. Ez mit jelent pontosan, és egyáltalán kié most az ingatlan?
– Az állam megvásárolta az egyébként izraeli tulajdonban álló kft.-t, amelynek a tulajdonában állt a Récsei Center – válaszolta Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó-szövetség elnöke. – Tette ezt azzal a céllal, hogy ott négy-ötezer néző befogadására alkalmas, állandó jégtartású pályát alakítson ki.

– De az épület műemlékvédelem alatt áll...
– Természetesen nem bontjuk le az épületet, csupán belül átalakítjuk. A tetőszerkezet védett, ha megújul, láthatóvá válnak a jelenleg rejtett ipari, valamint építészeti műemlékmegoldások is.

– Miért az állam vásárolta meg a kft.-t, ezáltal magát az ingatlant is?
– Az Istvánmező állami tulajdon, amelyet annak idején olimpiai központnak építettek. A rendszerváltás után a BKV tulajdonában lévő épületet üzletközpontnak adták el. Most majd a kereskedelmi funkció helyett ismét a sport kerül a fókuszba. Már önmagában az a tény is párját ritkítja, hogy az állam megvásárol egy bevásárlóközpontot azért, hogy ott sportcsarnokot alakítson ki. Eddig jobbára csak arra volt példa, hogy sportingatlanból kereskedelmi célú ingatlan lett. Ráadásul az ingatlan magánvagyonból közvagyonná válik, így az ország tovább gazdagodik.

– A tervek szerint a Récsei Center szomszédságában épül meg a Nemzeti Korcsolyázó Központ, adódik a kérdés: mi szükség van még egy pályára, egy másik jeges létesítményre ugyanott?
– A Récsei Centerben épülő 30x60-as jégpálya a Nemzeti Korcsolyázó Központ része lesz. Az NKK-ban lesz egy 400 méteres gyorskorcsolyapálya, annak a közepén két 30x60-as pálya, és utóbbiból további kettő még lesz a létesítményben, ám az NKK leginkább a gyorskorcsolyaversenyek rendezésére lesz alkalmas, emellett a short trackesek, a műkorcsolyázók, a jégtáncosok és a szinkronkorcsolyázók is ott fognak edzeni, valamint képes lesz kiszolgálni az utánpótlást is. A Récseiben jégkorongmérkőzéseket, rövid pályás gyorskorcsolya- és műkorcsolya-versenyeket tudunk majd rendezni, ugyanis itt a szabvány hokipálya mellett lesz egy négy-ötezer fős lelátó is.

– A már meglévő jégpályák nem alkalmasak erre?
– Budapesten jelenleg a Tüskecsarnok és a Vasas Jégcentrum a legnagyobb, mindkettő 2500 fő befogadására alkalmas, ez kizárja, hogy igazán jelentős nemzetközi versenyeket rendezhessünk, vagyis a fővárosban nincs akkora állandó jégtartású csarnok, amely alkalmas nemzetközi versenyek rendezésére.

– A Nemzeti Korcsolyázó Központot és a még csak Récsei Centerként ismert épületet egy egésznek képzeljük el?
– Igen, a két épület a föld alatt össze is lesz kötve. A Kronberger-csarnokba kerül az öltözők zöme, hiszen a Récseit nem lehet teljesen beépíteni, éppen műemlékvédelmi mivolta miatt.

– A milyen csarnokba?!
– Ez csak munkanév, de én szívesen adnám a voksomat, hogy a magyar sport első világbajnoka, Kronberger Lilly nevét viselje az NKK. Ő volt az első olyan műkorcsolyázó a világon, aki zenére futotta a kűrjét, ráadásul Kodály Zoltán javaslatára.

– Mikor kezdődhet el az építkezés?
– Amikor 2020 nyarán véget ér a labdarúgó Európa-bajnokság. Az NKK tervezése folyik, már elkészült a tanulmányterv, készül az engedélyezés terve is, és most kell kiírni a pályázatot a Récsei Center átalakításának tervezésére.

– Mi lesz a bevásárlóközpontban lévő üzletekkel?
– Gondolom, felmondják a szerződéseiket, de 2020 szeptemberéig az üzletközpont zavartalanul működik. Akit az aggaszt, mi lesz a környéken lakókkal, azoknak felhívom a figyelmét, hogy senki sem marad ellátatlanul, hiszen néhány száz méterre található Budapest egyik legfelkapottabb bevásárlóközpontja.

– Ha a Récsei Centerben jégkorongpálya (is) lesz, miért ön nyilatkozik? Miért a Magyar Országos Korcsolyázó-szövetség elnöke beszél erről, és miért nem a Magyar Jégkorongszövetség vezetője?
– A Magyar Jégkorongszövetség és a Magyar Országos Korcsolyázó-szövetség arról írt alá megállapodást néhány hónappal ezelőtt, hogy a jövőben együttműködik egymással. Mindkét szövetség sportszakmai szakértőként vesz részt a beruházás előkészítésében. Mi ennek érdekében hoztunk létre egy kft.-t, amelynek csak az lesz a dolga, hogy figyeljen az üzemeltetésre, annak feltételeire és érvényesítésére. Fontos a két szövetség együttműködése, hiszen konkrét, jelesül a debreceni példa is világosan mutatja: az a gyerek, akit műkorcsolyaedző tanít meg korcsolyázni, a későbbiekben magasabb szinten tud hokizni. Emellett az is tisztán látszik, hogy óriási az igény az újabb és újabb jégpályákra, biztos, hogy az év 365 napjából háromszáz eseménynapot is lehet csinálni