A svédek már váltóban is győzni tudtak

Bár a német Andrea Henkel három póttöltényt is kénytelen volt felhasználni a tíz lövését követően, ám – köszönhetően kitűnő futóteljesítményének – így is megelőzte az orosz Romanovát, aki bár hibátlanul lőtt, nem bírta vele a tempót. Elsőként, néhány századdal így is az olaszok váltottak először (rajtuk kívül a norvégok és a csehek tartoztak még az élmezőnyhöz), de a németeknél az amúgy is „futógépnek tartott Magdalena Neuner következett, aki gyorsan átvette a vezetést.

Csakhogy amilyen gyors a szemrevaló Magdi, annyira megbízhatatlan lövő: álló testhelyzetben ötször is rontott, így két büntetőkört volt kénytelen futni. Ezek után megint az oroszok kerültek az élre Buligina révén, nyomában a norvég és a svéd váltóval, Neuner pedig csak a hatodik volt, több mint félperces hátránnyal.

Féltávnál a norvégok álltak az élen a svédek és az oroszok előtt, Neuner pedig nemhogy faragott, a hátrányon, hanem növelte is 44 másodpercre. A harmadik emberek közül aztán az orosz Medvedceva alaposan belehúzott, lerázta a norvég Rogstadot és a svéd Nilssont is, s 12 másodperces előnnyel indította Zajcevát az összetett világkupa éllovasa, a svéd Jonsson, és huszonöttel a norvég Berger előtt. A német Beck a negyedik helyen váltotta Wilhelmet.

Az első lövészetüknél azonban az orosz kétszer is hibázott, így az ott hibátlan Jonsson állt az élre, s bár az állóban egy póttöltényt fel kellett használnia, így is húsz másodperces előnnyel vágott neki az utolsó két kilométeres sífutásnak, amit a célig meg is tartott.

Nagy csata a harmadik helyért folyt, mivel Wilhelm a második lövészet után nyolc másodperccel Berger elé került, ám utóbb kiderült, hogy a norvég osztotta be jobban az erejét, s nemcsak hogy ledolgozta a hátrányát, hanem a célegyenesben le is hajrázta riválisát, így aztán a hazaiak még a dobogóról is lemaradtak.