A rendezésért Stockholmmal vetélkedett az olasz pályázat. Cortina 1956 után másodszor rendezhet téli játékokat, míg Olaszország harmadszor látja vendégül a téli olimpiát, legutóbb 2006-ban Torino volt a házigazda.
„Kiemelkedő és fenntartható olimpiai játékok elé nézünk, olyan ország rendezésével, amelynek komoly hagyományai vannak a téli sportokban– fogalmazott az eredményhirdetés után a NOB-elnök Thomas Bach, aki kiemelte a szenvedélyes és sportszerető olasz szurkolókat, s a rutinos rendezőket. –Együtt tökéletes atmoszférát fognak teremteni a világ legkiválóbb sportolói számára. A milánói és cortinai olimpia ikonikus helyszíneken, gyönyörű környezetben zajlik majd, és ötvözi a modern európai nagyváros látnivalóit a klasszikus alpesi környezettel.”
Bach kiemelte: az új pályázati eljárás bizonyította az Agenda 2020 sikerét, hiszen csökkentették a költségeket. A NOB méltatta, hogy mindkét pályázat költségvetése mintegy 20 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi pjongcsangié, illetve a 2022-es pekingi játékok tervezett büdzséje.
Bach leszögezte, a jelentős költségcsökkentés hosszú távon szolgálja a rendezők érdekeit. Hangsúlyozta, a 2026-os eseményeket 93 százalékban már létező vagy ideiglenes helyszíneken rendezik.
Korábban Sion, Szapporo, Graz és Calgary is visszavonta a jelentkezését. Erzurumot a NOB zárta ki a kandidálók közül.
A 95 szavazásra jogosult NOB-tagból 83-an voksolhattak, és Thomas Bach tartózkodása miatt 82-en adták le szavazatukat. Az olasz közös pályázatra 47, a stockholmira 34 voks érkezett, egy további NOB-tag is tartózkodott.
Hétfő délelőtt mindkét kandidáló megtartotta utolsó prezentációját, amely során Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kiemelte: Olaszország egységesen támogatja a pályázatot. Stefan Löfven svéd kormányfő hangsúlyozta: az általában kétségkívül szkeptikus svéd nép nagyon szeretné vendégül látni a téli ötkarikás játékokat.
A NOB méltatta, hogy mindkét pályázat költségvetése mintegy húsz százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi pjongcsangié, illetve a 2022-es pekingi játékok tervezett büdzséje.
A NOB tagjainak készült 144 oldalas, egy hónappal ezelőtt ismertetett elemzésben a többi között az szerepelt, hogy az olasz hatóságok több pénzügyi garanciát nyújtottak Milánó és Cortina d'Ampezzo számára, mint a svédek Stockholmnak. Utóbbiból például hiányoztak a kötelező érvényű helyszínbiztosítási garanciák a sportolói falu és két új sportág arénája esetében.
A svédeknél egyébként nem is a főváros volt a hivatalos kandidáló település, mivel a legfontosabb megállapodásokat a síközpont Are illetékesei írták alá.
A 2022-es téli olimpiát Peking rendezi.
A TÉLI OLIMPIÁK HELYSZÍNEI
1924 – Chamonix (francia)
1928 – St. Moritz (svájci)
1932 – Lake Placid (amerikai)
1936 – Garmisch-Partenkirchen (német)
1940 – Szapporo (japán) /a II. világháború miatt nem rendezték meg/
1944 – Cortina d'Ampezzo (olasz) /a II. világháború miatt nem rendezték meg/
1948 – St. Moritz (svájci)
1952 – Oslo (norvég)
1956 – Cortina d'Ampezzo (olasz)
1960 – Squaw Valley (amerikai)
1964 – Innsbruck (osztrák)
1968 – Grenoble (francia)
1972 – Szapporo (japán)
1976 – Innsbruck (osztrák)
1980 – Lake Placid (amerikai)
1984 – Szarajevó (jugoszláv)
1988 – Calgary (kanadai)
1992 – Albertville (francia)
1994 – Lillehammer (norvég)
1998 – Nagano (japán)
2002 – Salt Lake City (amerikai)
2006 – Torino (olasz)
2010 – Vancouver (kanadai)
2014 – Szocsi (orosz)
2018 – Pjongcsang (dél-koreai)
2022 – Peking (kínai)
2026 – Milánó és Cortina d'Ampezzo (olasz)