Wozniackira és Djokovicsra vadászva

Valljuk be, senki sem hitte, hogy ez bekövetkezik.

Valószínűleg senki sem gondolta előzetesen, hogy a Roland Garros kezdetén még lesz olyan játékos a férfimezőnyben, aki a tornát megelőző öt hónapot kihúzza veretlenül. Márpedig Novak Djokovics úgy vág neki a tornának, hogy az idén még veretlen. Az még rendben volt, hogy a Davis-kupa-trófeával felvértezett szerb megnyerte az Australian Opent – főleg, hogy ez már három évvel korábban is sikerült neki egyszer –, sőt még az sem okozott földindulást, hogy lendülete kitartott a téli-tavaszi kemény pályás szezon végéig. Azt azonban nem lehetett komolyan gondolni, hogy egészen a Roland Garrosig senki sem fogja legyőzni!

Hiszen az a téveszme élt mindenkiben, hogy bármilyen szupererős, szuperjó formában van valaki, a feje tetejére is állhat, akkor sem veri meg Rafael Nadalt salakon. Normális körülmények között ez így is van, Djokovics azonban valószínűleg nem teljesen normális.

Legalábbis erre utal, hogy két egymást követő salakos ATP-tornán, Madridban és Rómában is sikerült neki a bravúr. Ráadásul mindkétszer két szettben. A szerb klasszis az utóbbi hónapokban a feje tetejére állította a teniszvilágot. Január óta egyhuzamban szerzett 37 győzelmével olyan legendás rekordot fenyeget, amelytől a csúcsformában játszó Roger Federer is óriási távolságra volt.

Ha Djokovics ezt a két hetet is „túléli”, joggal lesz világelső, senki sem kérdőjelezheti meg, hogy ő a világ legjobbja. Persze ehhez a következő két hétben mindenkin át kell lépnie, aki az útjába kerül.

Például a sérülése után lassanként újra csúcsformába lendülő argentin Juan Martín del Potrón a harmadik fordulóban. Vagy a tavaly őt Wimbledonban a négy között megállító Tomás Berdychen a negyeddöntőben. Vagy Roger Federeren az elődöntőben. És ha ezeket az akadályokat sikerrel veszi, következik az igazi nagy falat.

Mert ne legyen kétségünk afelől, hogy Rafael Nadal mindent elkövet, hogy eljusson a döntőbe, hogy revánsot vegyen azért a sok csúfságért, amelyet az idén a szerb művelt vele. Olyan ugyanis még nem esett meg a spanyollal, hogy valaki két hónap alatt négy döntőben is elpáholja. Ráadásul ez a valaki a Roland Garros után minden bizonnyal megfosztja a világelsőségtől is.