Az első játszma csupán egyetlen bréklabdát hozott, és miután akkor Federer bírta kevésbé az idegek harcát – kettős hibát ütött –, Raonic élt a lehetőséggel, és végigvitte az előnyt. John McEnroe a svájci visszafogott kérdése után fel is tette a kérdést, vajon fáradt-e a Marin Cilic elleni, sok energiát felemésztő meccs után? Nos, a folytatás három játszmán át nem erről tanúskodott.
A 2013-as győztes Andy Murray és a 2010-es döntős Tomás Berdych mérkőzése korántsem tartogatott akkora izgalmakat, mint Federer és Raonic végsőkig kiélezett összecsapása. A cseh játékos rögtön az első adogatójátékát elveszítette, ám utána azonnal visszavette az elveszített szervagémjét, és 3:3-ig tartotta is a lépést Murrayvel. A brit teniszező azonban ezek után megnyert sorozatban három játékot, és 37 perc után szettelőnybe került (6:3). A második játszmában Berdych 3:2-nél két bréklabdához jutott, ám Murray megfordította a gémet, és a megvédett adogatójáték akkora lendületet adott neki, hogy utána kétszer is brékelte Berdychet (6:3). A harmadik szettben a második kiemelt brit 2:1-nél vette el Berdych szervagémjét, aki ezek után már bréklabdáig sem jutott el (6:3). Berdych annak ellenére kapott ki simán, hogy a nyerő ütések tekintetében jobban teljesített Murraynél (32–20), viszont sokkal több ki nem kényszerített hibát is ütött (30–9). A kétszeres Grand Slam-győztes Murray harmadszor jutott be a wimbledoni bajnokság döntőjébe, amit 2012-ben elveszített, egy évvel később azonban megnyert. A brit teniszező az idén az Australian Openen és a Roland Garroson is finálét játszott. A 2010-es wimbledoni döntőt elveszítő Berdych a hatodik GS-elődöntőjéből az ötödiket veszítette el. |
Kiegyensúlyozottan játszott mindkét teniszező, a második játszma végjátéka felé haladva azonban a kanadai mind’ több lehetőséget adott a hétszeres győztesnek. Federer első körben nem tudott ezekkel élni, 5:4-nél négy bréklabdája is volt, ám mind a négy játszmalabdát kihagyta, viszont a rövidítésben kíméletlenül kihasználta a bizonytalankodásokat, 7–3-ra nyert, és kiegyenlített.
A svájci „megcsípte” ellenfelét, egyre jobb ritmusban játszott és egyre magabiztosabban, ami egyenes arányban járt Raonic elbizonytalanodásával, illetve a mérgelődések megszaporodásával. 3:3 után jött el a pont, amikor Federer lecsaphatott, kiváló ritörnjeivel a maga javára billentette a mérleg nyelvét, és 5:3 után befejezte a játszmát.
Raonic azonban nem tört meg, a 25 éves égimeszelő a szervájában végig bízhatott, és a negyedik játszma közepén sorozatban három adogatójátékot is nagy nehézségek árán volt képes hozni. Hiába Federer erőfeszítései, a játszma végén jött a fordulat: 40:0-nél két (!) kettős hiba, pillanatnyi zavarodottság, és a svájcinak már játszmalabdákat kellett hárítani. Kellett volna... Raonic a harmadik bréklabdát kihasználta – jött a döntő szett!
És Federer szempontjából a helyzet egyre drámaibb lett. Az egy hónap híján 35 éves svájci érezhetően fáradt, előbb csak masszírozni ment be az egészségügyi személyzet, majd 2:1-nél egy rossz mozdulat után megbicsaklott a korábban műtött térde, és ápolni is kellett. Raonic kihasználta a fizikai „sokkból” következő federeri hullámvölgyet, és brékelőnnyel meglépett 4:1-re. Így érkezett el a két játékos 5:3-hoz, amikor Raonicon volt a sor, hogy kiszerválja a meccset, és ő meg is cselekedte ezt.
Milos Raonic az első kanadai férfi és az első 1990 után született játékos a férfiak között, aki Grand Slam-fináléba jutott egyesben.
A kanadai ellenfele Andy Murray lesz a fináléban.
ANGOL NEMZETKÖZI BAJNOKSÁG, WIMBLEDON (28 100 000 font, fű)
FÉRFI EGYES, ELŐDÖNTŐ
Raonic (kanadai, 6.)–Federer (svájci, 3.) 6:3, 6:7, 4:6, 7:5, 6:3
Murray (brit, 2.)–Berdych (cseh, 10.) 6:3, 6:3, 6:3