Mi van a kulisszák mögött? Világversenyek a járvány idején

„Hosszabb távon nem lehet úgy edzésre kényszeríteni egy sportolót, hogy nincs alkalma a megméretésre.”

Jó ideje a fenti mondat áll a sportélet középpontjában – már persze a koronavírus-járvány mellett, de a kettő szorosan összekapcsolódik: 2020 tavasza óta sohasem látott kihívások előtt áll a világ, így a sportolók is, s ebben a megváltozott helyzetben még inkább fókuszba került az egészség.

A járvány miatt másként kell készülniük a sportolóknak, ezzel párhuzamosan másként kell megrendezni a versenyeket is.

Mert versenyezni kell – ezt ma már tényleg mindenki egyöntetűen vallja. S bár ez a „másként” jelentős rendezési többletköltséggel jár, jelenleg ez az egyetlen módja, hogy a sport, ezen belül az élsport életben maradjon.

Megváltozott a világ, amióta megjelent a koronavírus, és már senki sem lepődik meg azon, hogy milyen szigorú intézkedések mellett rendezhető meg akár csak egy hazai verseny is, ha pedig nemzetközi viadalról van szó, a szabályozások sokasodnak.

NYOLC POZITÍV TESZTTEL „RAJTOLTAK”     

A Nemzetközi Úszóliga (ISL) második évada – az elsővel ellentétben – két helyszínen zajlik: az már eldőlt, hogy a középdöntőig a budapesti Duna Aréna ad otthont a sorozatnak, ám hogy az elődöntőre és a fináléra hol kerül sor, még bizonytalan – bár Tokió egyre inkább befutónak látszik.

A sorozat egyébként pénteken rajtol a Duna Arénában, a résztvevők többsége vasárnap megérkezett Budapestre, ahol először is mindannyian szerződésben vállalták a szigorú feltételeket, vagyis azt, hogy az úgynevezett buborék alá vont területet (az Arénát, a Dagály strand 50 méteres, sátorral bevont nagy medencéjét, a margitszigeti két szállodát, valamint az utazáshoz használt buszokat) nem hagyják el a következő négy, illetve hat hétben (a plusz két hét csak a középdöntőbe jutó csapatokat érinti) – mindössze annyi engedményt kapnak a résztvevők, hogy naponta 90 percet a szabad levegőn tölthetnek, de akkor is csak a Margitszigeten sétálhatnak, s közben nem verődhetnek csoportokba, nem mehetnek semmiféle szórakozóhelyre.

„Az első tesztelések nyolc pozitív esetet hoztak, ebből három sportolóé, a további öt pedig a kiszolgálószemélyzet többnyire magyar tagjaié – mondta el a Nemzeti Sportnak Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora, az ISL kapcsán az előírások betartásáért, az ellenőrzésekért felelős orvosi csapat vezetője. – Mind a nyolc esetet karakterizáljuk különböző tesztekkel, így annyit már most tudunk, hogy két sportoló minden bizonnyal friss fertőzött, egynél pedig már lecsengőben van a betegség. A végső bizonyosságig az érintett személyeket karanténba helyeztük.”                

Merkely Béla úgy véli, éppen a buborék jelentheti a garanciát arra, hogy a sorozat idején nem lesznek további pozitív esetek – a szigorú protokoll szerint ötnaponta újabb és újabb teszteket végeznek minden résztvevőn, így az úszók és az edzők mellett a kiszolgálószemélyzet, valamint az orvosok és az ápolók körében is. Utóbbiak egyébként a versenysorozat idején hazamehetnek, ám ők szigorúan csak maszkban és kesztyűben, a távolságtartás szabályait betartva végezhetik feladatukat.

VISELKEDJ FELELŐSSÉGTELJESEN!     

„Meggyőződésem, hogy egy ekkora versenyt végig lehet vinni jelentősebb fertőzés nélkül a kiterjedt tesztelés mellett. Ehhez persze kell a résztvevők felelősségteljes viselkedése is: nem vagyunk rendőrök, de vannak módszerek, amelyekkel ki lehet deríteni, honnan is jön a fertőzés, nem lehet valaki szimplán felelőtlen – tette hozzá a SOTE rektora, akinek van már tapasztalata a koronavírus-járvány idején rendezett nagy verseny kapcsán, hiszen ő és csapata felügyelte a magyarországi Formula–1-es futamot is. – Az persze jóval békésebb időszak volt, mint a mostani. De ha nem akarjuk tönkretenni a sportot, versenyeket kell szervezni. Engem Hosszú Katinka keresett meg, kérte, hogy segítsek, én pedig az első szóra vállaltam a feladatot. Mindig is központi szerepet játszott az életemben a sport, ezt is a sportolókért teszem, nem is volt kérdés, hogy mindenben támogatom Katinkáékat.”

ZSINÓRMÉRTÉK LEHET A BUDAPESTI GRAND SLAM     

Nemcsak az úszók, a cselgáncsozók is fontos mérföldkőhöz érkeznek. Budapest ad otthont október 23. és 25. között annak a Grand Slam-versenynek, amellyel újraindulhat a sportág, amely ismét olimpiai kvalifikációs pontokat ad, s amely a járványos időszak alatt a versenyrendezés szempontjából afféle zsinórmértéket jelenthet a cselgáncssport fellegvárainak – nemcsak Párizsnak, Düsseldorfnak, Oszakának, de a tokiói olimpia rendezőinek is a folytatáshoz.

A magyar szervezők a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) képviselőivel karöltve, szintén a Formula-1-es rendezés sajátosságait alapul véve már a nyár folyamán elkezdték kidolgozni azt a protokollt, amellyel a részvevők egészségén túl biztosítani tudják a verseny gördülékeny lebonyolítását.

Szövetségünk nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen a több mint félévnyi versenyínség után minden idők egyik legnagyobb cselgáncsrendezvényét tartja meg: az eddigi nevezések alapján 81 ország 643 versenyzője érkezik hazánkba, de a helyzetből adódóan még mindig nyitott a nevezési felület, így megeshet, hogy ennél is többen lépnek a Papp László Budapest Sportaréna küzdőterére.

De – tekintettel a koronavírusra – hogyan is jutnak el odáig biztonságosan a sportolók, edzők, a csapat körül tevékenykedő szakemberek?

Majdnem 3000 teszt a verseny ideje alatt     

„A részvevők számára két szállodát foglaltunk le, a Hotel Arénában és a Hungária Hotelben alakítjuk ki azokat a bázisokat, amelyeket csak a versenyzés és az edzések idejére lehet elhagyni. Ha valaki megszegi a szabályokat, országa teljes válogatottját kizárják a Grand Slamről – ezt annak érdekében tesszük, hogy sérülésmentes maradjon a buborékrendszer” – mondta Simon Csaba, az olimpiai kvalifikációs pontokat adó Grand Slam versenyigazgatója, aki szerint majdnem 3000 PCR-tesztet végeznek el a négy nap alatt, azon felül, hogy a versenyzőknek Magyarországra érkezésükkor két negatív tesztet kell bemutatniuk.

„Az érkezést követően a szállodába visszük a versenyzőket, a hotelben rögtön elvégeznek rajtuk egy újabb tesztet, és addig kötelesek a szobájukban maradni, amíg meg nem kapják az eredményt. De itt még nincs végük a vizsgálatoknak, a versenyzőknek és kísérőiknek a szőnyegre lépést megelőző estén is részt kell venniük egy PCR-teszten, így garantálható, hogy a versenynapon csak negatív eredménnyel léphessen be sportoló az Aréna kapuján” – folytatta a sportvezető, aki szerint külön protokollok léteznek arra, hogyan különítsék el a szállodában pozitív eredményt produkáló versenyzőt, és azt, aki az Arénában, esetleg már a szőnyegen, mérkőzés közben lesz beteg. Minden eshetőségre van biztonsági háló, kidolgozott folyamatrendszer.

FERTŐTLENÍTÉS FELSŐFOKON     

A magyar rendezőknek kiemelkedően fontos, hogy a járvány elleni védekezés szempontjából sikeres, példaértékű eseményt bonyolítsanak le, hiszen az IJF vezetősége nem rejtette véka alá: a tokiói olimpiai rendezés afféle „szabálykönyveként” tekint majd a budapesti eseményre. A magyar szövetség vezetősége tisztában van vele, milyen fontos feladatot, küldetést vállalt magára, ehhez mérten a legapróbb részletekig kidolgozott a rendezés, példának okáért a fertőtlenítésre is fokozott figyelmet fordítanak.

„Most minden apró részlet fontos tényező lesz. A versenyzőket szállító buszokat és a tatamit is az eddigiekhez képest jóval többször tisztítjuk speciális módszerrel. Sőt, a versenyzők számára biztosított cseredzsudogikat sem a hagyományos módszerekkel fogják tisztítani. Éppen erről tárgyalunk most, szeretnénk megtalálni a megfelelő céget ahhoz, hogy a pótkabátok teljesen sterilek legyenek a verseny idejére” – tette hozzá Simon Csaba.