Úszás: a MÚSZ orvosa kételkedik a Kenderesit elmarasztaló döntés megalapozottságában

Dr. Kováts Tímea belgyógyász, kardiológus, sportorvos, a Magyar Úszószövetség keretorvosa és a Magyar Kajak-kenu Szövetség sporttudományi csoportjának tagja 2015 januárja óta dolgozik a MÚSZ-nál, s amellett, hogy rendszeres szűrővizsgálatot végez, a versenyekre is elkíséri a sportolókat.

A szakember a Mandinernek adott interjújában elmondta, a WADA 2009-ben vezette be a biológiai útlevél hematológiai modulját, ám csak 2015-ben történt jelentős változás, addig ugyanis az eljárás direkt bizonyítást követelt, azaz a sportoló szervezetéből kellett kimutatni a tiltott anyagot, vagy direkt módon kellett bizonyítani a tiltott módszert, ahhoz, hogy doppingolással lehessen vádolni a versenyzőt, ám azóta ha a biológiai útlevél gyanúsnak minősít egy mintát és ezt a szakértők jóváhagyják, az már elég a doppingvádhoz.

„Az eljárás nem követeli meg többé a tiltott szernek vagy módszernek a direkt bizonyítását” – hangsúlyozta Dr. Kováts Tímea, részletezve, hogy a biológiai útlevél hematológiai moduljában olyan egyszerű, bármelyik laboratóriumban hozzáférhető paramétereket vizsgálnak, mint a hemoglobinszint és a retikulocita százalékos aránya, s a matematikai modell a statisztika eszközeivel a normál populációra jellemző referencia-tartományt módosítja, tehát a normál értékek felső és alsó határát tolja el a sportoló korábban szolgáltatott értékeinek függvényében.

„Ha a szakértő úgy véli, hogy valószínű a tiltott szer vagy módszer használata, akkor még két szakértő, ún. expert véleményét is kikérik. Ha egymástól függetlenül, mind a három szakértő úgy vélekedik, hogy az érték hátterében valószínűleg doppingolás áll („likely doping” ), akkor értesítik ki a sportolót arról, hogy megvádolják doppingolással” – fejtette ki a MÚSZ keretorvosa, kiemelve, hogy a bírósági eljárás során sem kell kimutatni a tiltott szer vagy módszer jelenlétét, hanem az expertek véleménye perdöntő.

„Ez pedig szembemegy a tudományos bizonyosság alapelveivel” – jegyezte meg.

Az orvos elmondta, hogy a független szakértők külön-külön vizsgálódnak, de a levelet, melyben megvádolják a sportolót, már közösen szerkesztik és címzik a sportolónak, akinek védekezésére is közösen írnak válaszlevelet és konszenzusra kell jutniuk.

„Kenderesi Tamás esetében több minta kezelésével kapcsolatban súlyos aggályok merültek fel, sőt – egyelőre ismeretlen okból – bizonyos érvényesen levett minták be sem kerültek a biológiai útlevelébe, következésképp maguk az útlevélbe táplált adatok is hiányosak” – hangsúlyozta dr. Kováts Tímea, megemlítve, hogy ha egy matematikai modellbe betáplált adatok nem kellően pontosak és nem fedik teljes egészében a valóságot, abból következtetést sem szabad levonni, nemhogy doppingvádat megfogalmazni vagy elítélni valakit.

A keretorvos arról is beszélt, hogy a sportoló a saját védekezésébe bevonhat szakértőket, s az eltérések tisztázásakor olyan élettani bizonyítási eljárást szükségszerű levezetni, amit csak szakember tud megválaszolni. Dr. Kováts Tímea ismertette, hogy az élettani érvelések összegzésében együtt dolgozott dr. Csalódi Renáta hematológussal, dr. Farkas Nelli és Rakovics Márton statisztikusokkal, s közösen küldték el levelüket a WADA-nak.

Ha az indoklást nem fogadják el, akkor a sportolónak nincs lehetősége további magyarázatra, ugyanakkor a sportolónak a Magyar Antidopping Csoport és egy háromtagú bizottság előtt kell védekeznie, akár szakértőkkel és tanúkkal is.

A sportorvos és táplálkozástudományi szakértő, Dr. Martos Éva, a sportorvos, élettanász prof. dr. Pavlik Gábor és a jogász Dr. Budai Balázs expertekből álló háromtagú bizottság első fokon elmarasztalta Kenderesi Tamást, aki a döntéssel szemben már csak a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) előtt védekezhet, de ez hosszú folyamat.

„Én abban látom a tudományos kockázatot, és a sportoló életét végérvényesen is befolyásolni képes döntést, hogy a direkt bizonyítás szükségessége kikerült a rendszerből” – húzta alá dr. Kováts Tímea.

„Mivel a biológiai útlevél esetében nagyon apró eltérésen múlhat, hogy egy érték fennakad-e a matematikai modell hálóján, így talán nem kell magyarázni, hogy minden, akár jelentéktelennek is tűnő befolyásoló tényezőnek – ebben az esetben – életre szóló jelentősége lehet” – magyarázta a MÚSZ orvosa, kismertetve, hogy Kenderesi Tamás egyetlen retikulocitaszám-értéke sem haladta meg a normál populációra jellemző 2.00-es értéket, s egy olyan adata van – egy 0.42-es érték –, amely minimálisan az átlagpopulációra jellemző határ alatt van, de ezt a WADA értékelésében a matematikai modell alapján normálisnak minősítették, hemoglobin-szintjének egyetlen olyan értéke sincs a 46 mintában, amely a világ bármelyik laborjában „csillagot” kapott volna, tehát kívül esett volna az átlagpopulációra jellemző tartományon.

„Van még egy érték, a fentebb már említett úgynevezett stimulációs index, az OFFscore adat, amit a hemoglobin koncentrációból és a retikulocita-százalékból számítanak. Ezt sehol máshol nem nézik, ez a WADA-nak egy sajátos, és más, normál laborokban nem nézett indexszáma, itt tehát nincs normál referencia-tartomány, amihez viszonyítani lehetne. Érdekességképpen kiszámoltuk ezt az indexet Kenderesi Tamás édesapjánál, aki ad hoc, kíváncsiságból elment egy laborba és csináltatott egy vérképet retikulocitaszámmal kiegészítve. Nos, az ő esetében ez az érték sokkal kiugróbb volt, és messze meghaladta az eltérés mértéke a saját élsportoló, válogatott úszó fia értékeinek eltérését a WADA normál tartományához képest, ami azért igen elgondolkodtató” – magyarázta dr. Kováts Tímea, részletezve, hogy Kenderesi 46 mintavételéből 43-at érvényesnek tartottak és ezekből hat esetben mondták azt, hogy a fent említett három adat valamelyike kívül esett a modell által meghatározott egyéni referencia-tartományon, egy esetben viszont ejtették a vádat, mert egy véradás után született laborminta volt.

A vád alapjául szolgáló hat mintából négy 2017-es volt, egy 2021-es és egy 2022-es.

„Kérdezem én, hogy ha 2022. szeptemberében kapott a sportoló először értesítést ezekről az eltérő adatokról, illetve az ezek alapján felmerülő doppingolás vádjáról, akkor mi történt 2017 és 2022 között? Ha a 2017-es mintákat már rég megvizsgálták és valószínű doppingnak minősítették (volna) akkor már rég ki kellett volna értesíteni a sportolót ezekben az években” – vetette fel Dr. Kováts Tímea, tudatva azt is, hogy a sportoló ügyvédje mellett a Magyar Úszószövetség elnöke, Wladár Sándor is tett fel kérdéseket hivatalos formában, de információt nem kaptak.

„Az abszolút valószínűtlen, hogy valaki úgy doppingoljon, hogy az értékei soha nem kerülnek ki a normál tartományból – de eközben mégis tiltottan fokozzák a teljesítményét” – húzta alá, ismertetve, hogy a Kenderesi által produkált értékek élettanilag tökéletesen alátámaszthatók, s ezt ő maga tudományos irodalmi hivatkozással meg is tette, ám ezek az experteket hidegen hagyták.

„Kenderesi Tamás már megjárta a poklot, és most, ha mégis a reputációja miatt a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, a CAS-hoz fordul, az akkora anyagi tehertétel, és olyan stressz, amely már mindenképpen megpecsételte a pályafutását. Én csak azt mondom, akár Kenderesi, akár más sportoló esetében, hogy ha csak egyetlen esetben is ártatlan sportolót ítélnek el egy ilyen modell, vagy módszer alapján, akkor az helyrehozhatatlan károkat okoz, és ezen mindenképpen el kellene gondolkodniuk az érintett döntéshozóknak” – zárta szavait Dr. Kováts Tímea.