Úszó Eb: Wladár Sándor szerint nézők nélkül is előnyt jelent a hazai rendezés

– Fájlalja, hogy önnek sohasem adatott meg hazai pályán úszni egy világversenyen?
– Érdekes felvetés – reagált Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke, Moszkva olimpiai bajnoka. – Még sohasem kaptam meg ezt a kérdést, ám ahogy belegondolok, egyértelmű a válaszom: sajnálom, hogy kimaradt a pályafutásomból, jó lett volna megélni, milyen hazai pályán, telt ház előtt úszni.

– Korábbi úszóként úgy gondolja, hogy a hazai pálya egyértelműen áldás és nem átok?
– Abszolút – csakis adhat a versenyzőknek.

NÉHA JÖN AZÉRT A GYOMORGÖRCS...

– Mégis van, akit agyonnyom egy ilyen helyzet.
– Aki hazai világversenyen elmarad a várakozástól, az nem ezért szerepel rosszabbul a tervezettnél. Más okai vannak, amiről külön tanulmányt is lehetne írni. Ha érzékeltetni akarnánk, azt mondhatnánk, hogy az úszóknak ugyanolyan élményt ad a hazai pálya, mint a lelátón ülő nézőknek a szurkolás: felemelő érzés lehet, ezt egyébként el is mondják a versenyzők. Egészen más itthon bajnoknak lenni, mint egy távoli országban – ott, a dobogón állva nem élhetik át a sportolók, amit Magyarországon, a saját közegükben. Persze, a televíziók képernyőjén keresztül rengetegen nézik őket, ezt talán érzik is az úszók, azt meg tudják, hogy dicsőséget szereztek a hazájuknak, ám teljesen más, amikor itthon egyszerre őrült és érzelmes a hangulat az uszodában. Miközben beszélek, folyamatosan az első kérdése jár a fejemben: tényleg sajnálom, hogy ez nekem nem adatott meg – a mostaniaknak ez egy kiváltság, egy lehetőség.

– Még úgy is, hogy ezúttal nézők nélkül rendezik meg az Európa-bajnokságot?
– Igen, mert a hazai környezet, a körülöttük lévő magyar emberek, a magyar média képviselői, a kiszolgálószemélyzet előnyt jelent.

– Noha volt már nálunk junior-világbajnokság, világkupaverseny és még számos viadal a regnálása során, elnökként, rendezőként ez az első felnőttvilágversenye – a koronavírus-járvány és a buborékrendszer miatt jó magasan van a léc.
– Nem is mondom, hogy egyáltalán nincs gyomorgörcsöm... Ha nincs a pandémia, ezt az Európa-bajnokságot sokkal könnyebben, lazábban, egyszerűbben meg tudtuk volna rendezni, ráadásul az ismert okok miatt későn született meg a kormányhatározat is arról, hogy valóban rendezhetünk. Ezen túlmenően sincs könnyű dolgunk, hiszen az Európai Úszóliga ötvenkét tagállamából ötvenegy jelezte indulását – megsúgom, mi már a negyvenes szám elérésekor úgy gondoltuk, oké, innentől jók vagyunk! A négy szakágban száznegyven csapat képviselteti magát Budapesten.

– Mit gondol, miért ilyen nagy az érdeklődés?
– Mert a versenyzők, az edzők, a szakemberek tudják, itt jó helyen vannak: Európában nálunk a legjobbak az átoltottsági adatok, és mert tudják, hogy a magyarok jó szervezők, ez pedig biztonságot ad a résztvevőknek.

JAVÁBAN ZAJLIK A CSÚCSFORMÁBA HOZÁS

– Oldjunk fel egy ellentétet: bár – védettségi igazolvánnyal – a sportesemények ismét látogathatók, a budapesti vizes Európa-bajnokságot zárt kapuk mögött rendezik. Miért?
– Amikor meg kellett hoznunk ezt a döntést, vagyis kicsivel több mint egy hónappal ezelőtt, még rendesen benne voltunk a sűrűjében, már ami a járványt illeti. Az előnyök és kockázatok mérlegelése során úgy határoztunk, hogy nézők nélkül rendezzük meg a kontinensviadalt – április elején nem dönthettünk másként. Ne feledjük: az elmúlt tizennégy hónap eddigi legnagyobb európai sporteseményére készülünk, meggyőződésem, hogy akkor ez volt a helyes döntés. Más kérdés, hogy ha most kellene határoznunk, a nézők előtti rendezés mellett voksolnék. És még valami: a korábban meghozott döntésünk kapcsán nem az volt a fő szempont, hogy kinek van védettségi igazolványa, hanem az, hogy biztonságosan rendezzük meg az Európa-bajnokságot.

– Ha már emlegettük a sportpályafutását, hozzunk még egy párhuzamot: hogyan állnak a csúcsformába hozással a rendezést illetően?
– Jól, de ez azt jelenti, hogy nincs kötött munkaidő, vagyis napi tizennégy órát is dolgozunk a sikeres rendezésért. Járjuk a Lupa-tavat...

– Apropó, Lupa-tó: nemrég még kilencfokos volt a víz. Hogy lesz ebből legalább tizenhat?
– Volt bennem is félelem jó ideig, de úgy vélem, meglesz az a tizenhat fok. A Lupa-tó mellett figyelünk a Duna Arénára, a szálláshelyekre és minden egyébre – azt nem mondom, hogy senki sem izgul, hogy sohasem ideges, viszont mindenki egyet akar, ez pedig mégiscsak ad valamiféle nyugalmat.

TÜKRÖM, TÜKRÖM, MONDD MEG NÉKEM

– Mit gondol, a büntetőügye miatt felfüggesztett FINA-vezető, Gyárfás Tamás megjelenik majd az uszodában?
– Erre pontos választ Gyárfás Tamás adhat, ugyanakkor azt gondolom, hogy a FINA írásos határozatát, amely felfüggeszti büntetőeljárásának lezártáig minden FINA és tagszervezete által rendezett sport- esemény látogatásától, be kell tartani, hiszen a FINA a legfőbb döntéshozó szerv ezekben a kérdésekben. Biztos vagyok abban, hogy a magyar szövetség volt elnöke kényes helyzetében bölcsen dönt.

– A versenyen az elnök ott áll majd a parton, és szurkol a mieinknek, vagy rendezőként azt lesi, hol akad még tennivaló?
– Ha azt látom, hogy a csapatom jól dolgozik, képes leszek átadni magam a szurkolásnak. Egyébként is úgy vélem, hogy a versenyen már jobb, ha nem szólok bele semmibe, ott én már csak zavaró tényező vagyok – a kollégáim sokszor bizonyították már, mire képesek, az Európa-bajnokság is a szívügyük, emellett maximalisták, szóval még az is lehet, hogy a lelátóra is felülök, és egyszerű nézőként szurkolok a versenyzőknek. Reményeim szerint lesz okunk az örömre: úgy érzem, jó néhány aranyat szerzünk, emellett lesznek érmeink is szép számmal. A budapesti szereplés egyfajta tükör lesz, amely előrevetíti a lehetséges tokiói olimpiai sikereinket.