Báránytól Csehig, avagy a legsikeresebb úszó Eb-k

A legelső úszó Európa-bajnokságot 1926-ban rendezték Budapesten. Ekkor még csak hat nemzet, a mieink mellett Németország, Svédország, Belgium, Csehszlovákia és Nagy-Britannia vett részt. Csupán férfiaknak rendeztek versenyeket, és az éremtáblázat harmadik helyén végeztünk. Aranyat nyert Bárány István 100 méter gyorson (az első magyar diadal), valamint a vízilabdacsapat, ezüstöt Bartha Károly 100 háton és a 4x200-as gyorsváltó.

Öt évvel később (1931) Párizs adott otthont a „vizes" Eb-nek. Itt már hölgyek is szerepeltek, ennek ellenére mind az öt aranyunkat az urak szerezték. Emellett két-két ezüsttel és bronzzal fölényesen végeztünk az első helyet az éremtáblázaton.

Bárány István ezen az Eb-n szerezte meg második, harmadik és negyedik elsőségét is, ezzel az egyik legsikeresebb magyar úszónak számít. Pályafutásának elismeréseként 1978-ban beválasztották az úszó „Hírességek Csarnokába". Ő volt az első európai – valamint világviszonylatban Johnny Weismüller után a második –, aki egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. Számos szakkönyv szerzője, aki sportújságíróként is maradandót alkotott: Bárány István egyik alapítója volt a ma is megjelenő „Képes Sport" nevű hetilapnak.

A magyar sport legsikeresebb korszakához kapcsolódik a legjobb szereplésünk a vizes Eb-ken. Az 1954-es torinói kontinensviadalon Magyarország félelmetes fölénnyel lett első az éremtáblázaton. Összesen 20 medáliát szereztünk, kilenc arany, hat ezüst, öt bronz elosztásban. A második helyezett sportszuperhatalom, a Szovjetunió kénytelen volt megelégedni négy elsőséggel.

Az úszóversenyeken, egyetlenegyet kivéve mind a 13 számban volt érmesünk, és amolyan ráadásként vízilabdában is Magyarország állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Sorban születtek a kettős győzelmek, összesen négy alkalommal letta  mienk az első és a második hely is. Duplázott Csordás György, Nyéki Imre, Szőke Kató (aki két évvel korábban két olimpiai bajnoki címet nyert) és Sebő Ágota. Dömötör Zoltán is szerzett egy aranyat, de nem a vízilabda-válogatott tagjaként, hanem itt még úszásban, a 4x200-as férfi gyorsváltó második embereként.

A torinói viadal nagyon elkényeztette a közvéleményt, ám ehhez fogható eredményességet utána bő három évtizedig nem tapasztalt. Persze ez nem jelenti, hogy ne születtek volna szép sikerek a medencében. Olyan klasszisok lettek Európa bajnokai, mint "Pinokkió", alias Újvári László (1958: műugrás, 3 m), Wladár Sándor (1981: 100 és 200 hát), Verrasztó Zoltán (1977: 200 hát), Gyarmati Andrea (1970: 200 hát, 100 pillangó), Hargitay András (1974: 200 pillangó, 400 vegyes, 1977: 200 vegyes).

A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején már nem "csak" egy-egy világklasszis töltötte be az éremhalmozó szerepét, hanem egyszerre többen szállították a jobbnál jobb eredményeket. Új aranykorszak köszöntött be...

Az Athénben megrendezett 1991-es kontinensbajnokság hat aranyat, három ezüstöt és két bronzérmet hozott, 1954 óta messze ez volt a legsikeresebb szereplésünk. Győzött a női vízilabdacsapat, a hosszútávúszó Berzlanovits Bea öt kilométeren, Rózsa Norbert 100 mellen, és persze Egerszegi Krisztina, aki egymaga három arannyal ajándékozott meg bennünket.

Egér ekkor már olimpiai bajnokként szállhatott a medencébe. Toronymagas esélyes volt 100 és 200 háton, illetve 400 vegyesen. Igazolta a papírformát, és nem is akárhogy: a hátúszó számokban mindkétszer világcsúccsal diadalmaskodott.

Két év múlva jött Sheffield, és Egér az előző teljesítményére még egy lapáttal rátett. Megvédte Athénben szerzett címeit, továbbá győzött 200 pillangón is.

Mivel minden idők legjobb magyar férfi úszója, az akkor már négyszeres ötkarikás bajnok Darnyi Tamás is tiszteletét tette Sheffieldben (400 vegyes), újabb strigulát húzhattunk az aranyfalon. Darnyinak az volt a nyolcadik és egyben utolsó diadala az Eb-ken. Korábban Szófiából (1985) és Strasbourgból (1987) kettő, Bonnból (1989) három aranyat szállított. Nyolc elsőségével Egér után a legeredményesebb magyar az Európa-bajnokságok történetében. Nem lett volna rossz, ha Athénban (1991) is elindul, talán akkor a magyar küldöttség beállította volna a 1954-es csúcsát...

Az angol városban Güttler Károly is nyert 100 mellen. Az elődöntőben világcsúcsot ért el, amely 1996-ig maradt fenn.

Bécsben (1995) tovább folytatódott a sikersorozat. Bár itt „csak" hármat szereztünk a legfényesebb medáliából (Egerszegi Krisztina kettőt, a kiváló hosszútávúszó Kovács Rita egyet), további hét ezüst és egy bronz gazdagította a termést. Utóbbi azért is kiemelendő, mert egy mindössze 14 éves lány érte el, akit két esztendővel korábban még el akartak tanácsolni az úszástól, mondván, reménytelen, nem lesz belőle senki...

A kislány azonban nagyon összekapta magát, és a 100 mell bronza után egy ezüstöt is bezsebelt Egerszegi Krisztina, Klocker Edit és Lakos Gyöngyvér társaként. Ő volt Kovács Ági.

Sevilla 1997-ben négy aranyat hozott, a mellúszó-specialista Kovács Ági ekkor már fiatal hölgyként kettőt vállalt, míg névrokona, Kovács Rita ismét nagyon jól úszott, ezúttal 25 km-en nem talált legyőzőre.

Na és persze ekkor kezdte meg uralkodását a férfi vízilabda-válogatott Kemény Dénes vezetésével. A döntő félelmetesen izgalmasan alakult Jugoszlávia ellen. Mindössze öt gól esett az egész mérkőzésen, ebből hármat Kásás Tamás vállalt magára, más magyar nem is talált be, így 3–2-re nyertünk. Sajnos a pólósok sikereit nem sokáig élvezhettünk a „gyűjtő jellegű” Eb-ken, mert 1999-től kezdve külön kontinesbajnokságot rendeznek számukra, vagyis már nem szerepelnek a vizes Európa-bajnokságokon.

Kovács Ágnes tündöklése jellemezte az ezredforduló előtti éveket. Összesen hét aranyat nyert négy év alatt – Sevilla (1997) kettő, Isztambul (1999) három, Helsinki (2000) kettő –, s ezzel harmadik a magyar eredményességi örökrangsorban.

A 2000-es években kevesebb érmet szereztek úszóink, ugyanakkor így is rengeteg szép momentummal gazdagodott a magyar sport. Cseh László külön kategória.

A halászteleki klasszis alighanem nemcsak Európában lenne egyeduralkodó, hanem a világon is – óriási pech, hogy minden idők legjobb úszójának, az amerikai Michael Phelpsnek a karrierje egybeesik az övével. Ám ha a mi földrészünk viadalaláról van szó, akkor Cseh László a legjobb. Mindenki Lacija eddig – és az eddig szó most különösen hangsúlyos – hat arannyal gazdagodott. Négyszáz vegyesen 2004 óta verhetetlen, és könnyen lehet, hogy Budapesten a negyedik elsősége is megszületik ebben a számban.

Messze nem lehetetlen egy újabb kiugró Eb, hiszen Cseh László mellett Hosszú Katinka és Gyurta Dániel is egyértelmű aranyesélyes, de "odaérhet" Kis Gergő, Jakabos Zsuzsanna és Verrasztó Evelyn is.