Jégtánc: a 17 éves Villő és Danyil a juniorvébére összpontosít

Majer Dániel Évek óta korcsolyázik együtt Berecz Ilona mesteredző irányításával Marton Villő és az ukrán származású Semko Danyil. A kettős még évekig juniorkorú, tehát bőven van ideje felkészülni a felnőttmezőny kihívásaira, de már most észrevehetőek rajta a gyerekpárosból a komoly juniorduóvá érés jelei. Villőék a legutóbbi szezonban nem jutottak el a junior-világbajnokságra, így mostanáig egyetlen egyszer, a 2016-os debreceni viadalon vehettek részt a korosztályos jégtánc legrangosabb versenyén. Arra azonban minden esélyük megvan, hogy 2018 márciusában Szófiában jégre lépjenek.Majer Dániel Évek óta korcsolyázik együtt Berecz Ilona mesteredző irányításával Marton Villő és az ukrán származású Semko Danyil. A kettős még évekig juniorkorú, tehát bőven van ideje felkészülni a felnőttmezőny kihívásaira, de már most észrevehetőek rajta a gyerekpárosból a komoly juniorduóvá érés jelei. Villőék a legutóbbi szezonban nem jutottak el a junior-világbajnokságra, így mostanáig egyetlen egyszer, a 2016-os debreceni viadalon vehettek részt a korosztályos jégtánc legrangosabb versenyén. Arra azonban minden esélyük megvan, hogy 2018 márciusában Szófiában jégre lépjenek.

Villő és Danyil edzőjükkel, Berecz Ilonával  •  Forrás: MOKSZ

– Kezdjük az elején, milyen volt a nyári felkészülés?
– Gőzerővel edzettünk a szezonra, hiszen az első Grand Prix-versenyünk közvetlenül a nyár végén volt, Salzburgban. Kevés idő jutott tehát a pihenésre, de jól mutatkoztunk be az új táncainkkal, főleg ami a rövid programot illeti. A kűrben kicsit balszerencsésnek bizonyultunk, de hamar túllendültünk ezen, és már a zágrábi Grand Prix-versenyre koncentráltunk. A Halloween-kupán elsők, a grazi Leo Scheu Memorialon – akárcsak Andorrában – harmadikak lettünk. A budapesti Mikulás-kupa nem sikerült valami fényesen, csak a kilencedik helyet csíptük meg, de ekkor is hamar továbbléptünk, és a Négy Nemzet-bajnokságot megnyertük.

– A sikeres szerepléshez elengedhetetlen a jó zeneválasztás. Mire futtok az idén?
A rövid programban kötelezően csacsacsa és rumba a zenénk, de sem én, sem Danyil nem szeretett volna tipikus csacsa-programot futni a megszokott ruhával és hasonlókkal, helyette valami különlegesre vágytunk, és rockosabb irányba akartunk elmenni. Először Tom Jones Sexbomb című száma jutott eszünkbe, de végül mégsem az, hanem a Kiss lett a befutó. Rumbából is modernebb zenékben gondolkodtunk, így esett a választásunk Adele Set fire to the rain című számára. A kűrzene nem teljesen a mi döntésünk volt, úgy ajánlották Einauditól az Experience-t. Az jóval líraibb, mint a rövid, így mindkét oldalunkat meg tudjuk mutatni a zsűrinek.

– De nemcsak zenében, hanem a programok nehézségében is évről-évre igyekeztek javulni.
– Igen, de bizonyos szint fölött azért már nagyon nehéz újat mutatni, noha nem lehetetlen. A twizzle-re vagy az emelésekre már eddig is megkaptuk a maximális, négyes nehézségi szintet, a lépéssorokban, illetve a forgásban pedig nagyon nehéz feljebb lépni. A forgásunk a tavalyinak a jelentősen továbbfejlesztett változata, a bemenetel mellett a kijövetel is nehezített, ami nemzetközi szinten is extrának számít. A lépéssorban jóval nehezebb a dolgunk, a hármas nehézségi szintűnek egy felső kategóriás juniorpár már nagyon örülhet, négyest pedig gyakorlatilag csak a felnőttek között osztanak. Emiatt nagyon örültünk, hogy összejött a hármas nehézségi szint, különösen a rövid programban, amelyben külön-külön kell bemutatnunk a lépéssort, és ha bármelyikünk hibázik, a másik hiába teljesít hibátlanul, a szintet nem kapjuk meg.

– Amikor az ember rátok néz a jégen, egyre felnőttesebb a korcsolyázásotok. Belülről ezt mennyire vettétek észre?
– Nagy változást hozott az életünkben, hogy mindketten túl vagyunk azon a tipikus kamaszkoron, amikor még az előadásmódban csomó mindent nem tudunk úgy megjeleníteni a jégen, ahogyan kéne. Most már kezdünk olyan dolgokat is megérteni, megtapasztalni az életben, amelyeket eddig nem tudtunk eljátszani. Például kötve hiszem, hogy rumbát tizenhárom-tizennégy évesen jól tudtam volna táncolni, mert nem voltam még szerelmes. Szerintem Danival is hasonló a helyzet.

– Mondhatni tehát, hogy az évek során jól összecsiszolódtatok?
– Abszolút! Külföldi, vagy kisebb téttel bíró versenyeken már mindenfajta teher nélkül tudunk jégre lépni, olyannyira meg tudjuk egymást nyugtatni. Remek kapcsolatot ápolunk. Én mondjuk izgulósabb vagyok, úgyhogy többnyire Dani nyugtat engem. Kisebb babonáink is kialakultak már, például amióta az egyik miskolci verseny előtt a helyi McDonaldsban ettünk, minden versenyen elmondjuk, hogy na, majd az itteni gyorséttermet is kipróbáljuk. Ez persze többnyire nem jön össze, de babonából mindig megemlítjük.

– Mivel lennétek elégedettek a szezon végén?
A szófiai világbajnokság a fő versenyünk. Az eddigi válogatókat megnyertük, még egy lesz, a miskolci Jégvirág-kupa. A szezon előtt a világbajnoki szereplés kivívását, majd ott a legjobb húszba kerülést tűztük ki célul, ez azóta sem változott.

Villő és Danyil rövid programja:

https://www.youtube.com/watch?v=4pKeUIvU4zg

és kűrje:

https://www.youtube.com/watch?v=5mdBD7p5NbA

További korosztályos hírek a KORCSOLYASPORTOKBAN a sportági aloldalunkon.