Ahány vitorlás versenyen nyáron elindult, majdhogynem annyit meg is nyert a 420-as osztályban Litkey Janka és Érdi Hanna – az egyetlen kivétel a Kereked Ifjúsági Kupa, amelyen harmadik lett az egység. Annyi baj legyen – gondolják a Regős Attila által edzett lányok, hiszen teljesen elégedetten zárták a szezont, miután a Raiffeisen-kupán, a THE Olympic Regattán és az Artesz-kupán sem találtak legyőzőre. Na, és nem utolsósorban a múlt hét végi 420-as nyílt országos bajnokságon is nyertek, így a Tihanyi Hajós Egylet-YKA ifjúsági párosa, feltéve az i-re a pontot, pályafutásának egyik, ha nem a legnagyobb sikerét érte el a balatoni zárófellépésén.Litkey Janka és Érdi Hanna – az egyetlen kivétel a Kereked Ifjúsági Kupa, amelyen harmadik lett az egység. Annyi baj legyen – gondolják a Regős Attila által edzett lányok, hiszen teljesen elégedetten zárták a szezont, miután a Raiffeisen-kupán, a THE Olympic Regattán és az Artesz-kupán sem találtak legyőzőre. Na, és nem utolsósorban a múlt hét végi 420-as nyílt országos bajnokságon is nyertek, így a Tihanyi Hajós Egylet-YKA ifjúsági párosa, feltéve az i-re a pontot, pályafutásának egyik, ha nem a legnagyobb sikerét érte el a balatoni zárófellépésén.
„Végig szoros volt a magyar bajnokság, hat futamot rendeztek, az utolsó napon már nem kellett versenyezni – számol be a 17 éves Hanna. – Picit izgultunk is, hogy lesz-e még egy futam, mert a második helyezett egység elég közel volt, de nem lett. Na, jó, ha mégis rendeztek volna,, akkor terveink szerint azt is megnyerjük. Nagy volt a boldogság, három éve versenyzünk együtt, és ezzel a bajnoki címmel egy álmunk vált valóra.”
A 18 éves Janka szerint a siker hátterében több is áll annál, mint hogy már mindketten javarészt elsajátították a sportág csínját-bínját.
„Fontos az összeszokottság, de az is elengedhetetlen, hogy jól kijöjjünk egymással, mert ha rosszul érzem magam a társam mellett, az ugye nem az igazi. Mi remekül megértjük egymást, Hanna akkor is tudja, hogy mire gondolok, amikor meg sem szólalok, vagy valamiért nem jön ki szó rendesen a számon. A manővereknél is összeállt a ritmusunk. A mozgásomból már látja, hogy éppen mit szeretnék.”
„Fel van osztva a terep – veszi vissza a szót Hanna. – A futamokat nagyon komolyan vesszük és a lehető legjobban koncentrálunk, de tudjuk, mikor kell elengedni magunkat, és kicsit szórakozni. Megtaláljuk az egyensúlyt, ezért nem is izguljuk túl a versenyeket. Ha Janka picit idegesebb lesz, akkor nekem kell lenyugtatni. Ilyenkor beszélek neki össze-vissza mindenről. Például, mi történt a suliban vagy mi a helyzet a barátaimmal. És előfordul az is, hogy én pörgök túl egy kissé. Akkor fordított a helyzet. Hogy min húzom fel magam? Azon, hogy gyenge szélben nem áll ki rendesen a spinakker. (Nevet.) Vagy bármin, de hamar le kell higgadjak, mert olyankor még magamnak is ellentmondok, mikor Jankával próbálom közölni, hogy szerintem mit kellene csinálni.”
A lányok úgy mesélik, ha néha egyet nem értés alakul ki közöttük a hajóban, olyanok, mint a testvérek, és két perccel azt követően már röhögőgörcs tör rájuk. Irigylésre méltó a páros. Nem is lehet ezt másképp csinálni, nem is akarják. Janka szerint a túlzott izgalom és a feszültség kiküszöbölése végett is szükség van egy olyan partnerre, aki mellett, ahogyan mondja: „Teljesen visszalazulok a szél ritmusára, minden a helyére kerül, és elkezd gyorsan menni a hajó.”
A lányok rengeteg órát töltenek a vízen. Hogy mennyi ideig tart egy regatta, az rendezés és szél függő, de a halasztásokkal és az utazással együtt sokszor egy egész napon át a vitorlásban vannak. Azonban erre is felkészültek. Ezért van mindig a hajóban fekete kávé egy termoszban, amelyből minden futam előtt kortyolnak keveset. Talán a fortélyokban, megszokásokban is ott rejlik a siker titka. De leginkább abban, hogy elképesztően szeretik, amit csinálnak. Számukra a vitorlázás nem sport, hanem életforma.
„Az egészet imádom, mindennel együtt. Nagyszerű érzés csapatban dolgozni, és az is, hogy nagyon közel kerülsz a másikhoz. Ezen kívül a szerelős részek is igazán érdekelnek és lekötnek – mondja Janka, míg Hanna úgy látja: „A szabadságérzet a legjobb az egészben. Csak én vagyok és a szél. Még akkor is így érzem, ha közben ott van mellettem valaki.”
Hogy a lányoknak még több álmuk váljon valóra, abban a Mol Alapítvány is igyekszik segíteni. Támogatását a felkészülési versenyek költségeire fordítja az ígéretes egység.
További korosztályos híreinkVITORLÁZÁSBANa sportági aloldalunkon.