Labdarúgás: kik lehetnek a jövő topligás magyar reménységei?

Hogy a magyar labdarúgás 2020-as sikeresztendeje hosszú távon mennyire fenntartható, nagyban függ a játékospiacon betöltött szerepünk alakulásától. Miközben Marco Rossi teljes kapitányi időszakát vizsgálva a felnőttválogatottban pályára lépők 54 százaléka a magyar NB I-ből került be a nemzeti csapatba – vagyis némiképp feltételezhető a hazai bajnokság színvonalának emelkedése –, európai topligában szereplő játékosokból még mindig hiányt szenvedünk.Marco Rossi teljes kapitányi időszakát vizsgálva a felnőttválogatottban pályára lépők 54 százaléka a magyar NB I-ből került be a nemzeti csapatba – vagyis némiképp feltételezhető a hazai bajnokság színvonalának emelkedése –, európai topligában szereplő játékosokból még mindig hiányt szenvedünk.

Ugyan a 20 éves Szoboszlai Dominik révén ezen a fronton is szépített a magyar futball, a további fejlődéshez, az „ésszerűségen túli dimenzióba” tartozó, vb-döntős álmok eléréséhez elengedhetetlen, hogy minél több fiatalunk állja a sarat a hazainál nívósabb bajnokságokban.

A cél pedig, mint tudjuk, szentesíti az eszközt. Így fordulhat elő, hogy az elmúlt években egyre divatosabbá vált az utánpótláskorban megkezdett légióskodás, azaz amikor a fiatalok lecsapnak az értük ajánlatot tevő külföldi akadémiák ajánlatára és maguk mögött hagyják a hazai képzést.

Balogh Botond (18) két mérkőzésen már pályára is léphetett az olasz topligában  •  Forrás: Parma

A topligák közül jelenleg Olaszországban nevelkedik a legtöbb korosztályos magyar reménység. A 18 éves Balogh Botond abban a tekintetben már révbe is ért, hogy megkapta a lehetőséget a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) által a legerősebb bajnokságnak gondolt Serie A-ban. Jóllehet, az Inter és a Lazio ellen összesen lejátszott 146 perc remélhetőleg csak a kezdet, a Parma fiatal védőjének még rengeteget kell a jövőben bizonyítania, hogy huzamosabb ideig az olasz futball élvonalában fejlődhessen – és persze csapatának sem ártana elmozdulni a kieső zónából.

Balogh Botondhoz hasonlóan Horváth Krisztofer (19) is debütálhatott már a felnőttek között, méghozzá az előző évad hajrájában a SPAL-ban. Szeptember végén azonban csapatot váltott. A Torino játékosa lett, ám az ősszel leginkább a klub Primavera-együttesében gyűjtötte a játékperceket, az első csapatban eddig egyetlen percet töltött a pályán az Entella elleni kupamérkőzésen.

Rajtuk kívül is akadnak olyanok, akik az olasz futballkarriert választották. A mezőnyjátékosok közül Kosznovszky Márk (18) és Fiáth Bence (17) a Parma, Csinger Márk (17) pedig a SPAL utánpótlásában nevelkedik. A kapusainkat sem kell félteni, hiszen Senkó Zsombor (17) legutóbb már azzal került be a hírekbe, hogy pályafutása során először védett a Juventus U23-as csapatában. Megyeri Gábor (18) tétmérkőzésen egyelőre nem szerepelt az AS Roma U19-es együttesének kapujában, mindenesetre az ajtó előtte is nyitva áll, hogy bizonyítson.

És akkor az Angliában vagy az olyan nemzetközileg elismert elitakadémiákon, mint a salzburgi vagy a lisszaboni, futballozó fiataljainkról még szót sem ejtettünk. Nemrég az Aston Villa első csapatában a Liverpool ellen remekül bemutatkozó Onódi Ákos (19) hívta fel magára a figyelmet, de a West Ham United 18 éves kapusára, Hegyi Krisztiánra is fényes jövő várhat a felnőtt-és az U16-os válogatott kapusedzője, Kövesfalvi István szerint.

Persze, önmagában a tény, miszerint vannak magyar játékosok a külföldi akadémiákon, még nem elegendő, játszaniuk is kell ezeknek a fiataloknak ahhoz, hogy folyamatos maradjon a fejlődésük. Mindenesetre azt is szögezzük le, hogy egy angol vagy olasz klub utánpótláscsapatában ugyanakkora, ha nem nagyobb a verseny a kezdőbe kerülésért, mint a felnőttek között. Ilyen szempontból a mieink mindenképpen profitálhatnak a külföldön töltött utánpótlásévekből.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.