Eszkimók, vikingek, kövek és söprés - curling

AZ ESZKIMÓK ÉS A VIKINGEK –  A CURLING TÖRTÉNETE

A legenda szerint az eszkimók egyszer úgy védték meg szigetüket a vikingektől, hogy a hirtelen hidegben jégben rekedt viking hajót az éj leple alatt csúszó kövekkel célozgatták a partról, mert még nem volt közlekedésre alkalmas a jég – ebből jött létre aztán évszázadok során a ma curling néven ismert sportág. Egy másik elképzelés szerint kialakulása a téli vadászatokra vezethető vissza. A befagyott tavakon csoportokba verődött, nehézkesen mozgó madarakat célozgattak a vadászok a kezükbe akadt szikladarabokkal. Talán nem nehéz elképzelni, hogy a családfenntartók körében presztízskérdés lehetett a jó célzás, és az egymás közti versengés.

Ami tény: a curling egy, a téli olimpia műsorában is szereplő sportág, amit jégen csúszó kövekkel játszanak, őshazája Skócia és Németalföld, ahol már az 1500-as években űzték a mai játék ősét. Az első hivatalos curlingklubot 1838-ban alapították Edinburgh városában  A tengerentúlon először az 1800-as évek elején Kanadában jelent meg a sportág, és a kanadaiak azóta curlingnagyhatalommá váltak. Hazai pályán, Vancouverben természetesen a férfiak és a nők között is csak az olimpiai bajnoki cím lehet a juharlevelesek célja, és ha ezt sikerülne elérniük, akkor az olimpiai játékok történetében először nyerné meg ugyanaz az ország mindkét kiosztásra kerülő aranyérmet.

KÖVEK, SÖPRÉS, HÁZ –  A SZABÁLYOK

De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk először is a szabályokat, azt, hogy mit is nevezünk curlingnek.

Egy mérkőzést két négyfős csapat játszik, egy játék nagyjából két, két és fél órás, tíz „end"-ből, vagyis játékrészből áll (döntetlen esetén hosszabbítás következik). A játék színhelye egy keskeny, hosszú jégpálya, a végén egy-egy céltábla jellegű rajzolattal.

A csapatok felváltva csúsztatják (szakszóval: dobják) az egyenként nagyjából 18 kg-os sima aljú gránitköveket a célmező, vagyis a „ház" felé. Minden csapattag két-két követ csúsztathat egy endben. A csúszás különböző korrekcióit (gyorsítás, irányítás) a többi csapattag „söpréssel" végezheti, a kőhöz azonban nem érhetnek hozzá. A négy csapattagnak helye van a lökések sorában. A befejező játékos általában a csapatkapitány, a „skip". A csapatok célja, hogy az end végére lehetőleg minél több kövük helyezkedjen el a ház középpontjához közelebb, mint az ellenfélé. Ennek érdekében ki is üthetik a másik csapat köveit a házból.

Az endek végén attól függően kap pontot a csapat, hogy hány köve esik közelebb esik a középponthoz, mint az ellenfél legközelebbi köve. Minden endet az előző kör nyertese kezd. Ha döntetlenül végződik egy játékrész (0–0, vagyis egyetlen kő sincs a célterületen) akkor az előző end sorrendje marad érvényben. A mérkőzést az a csapat nyeri meg, amelyik a 10. end végén több ponttal áll, ha döntetlen az állás, akkor egy 11. endet is játszanak, amelyben a csúsztatás sorrendje a szabályok szerinti, vagyis az előző end eredménye alapján dől el.

KANADA, SKÓCIA, SVÉDORSZÁG, KÍNA – AZ OLIMPIAI ESÉYLESEI

Érdekesség, hogy a curling már 1924-ben a franciaországi Chamonix-ban szerepelt a téli olimpia programjában, mint bemutató sportág (ekkor még csak férfiversenyt rendeztek), ám 2006-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság visszamenőleg a hivatalos program részének minősítette azt a négycsapatos tornát és elismerte az ottani végeredményt, így a sportág első olimpiai bajnoka Nagy-Britannia lett (megelőzve Svédország I. és II. számú csapatát, melyek holtversenyben másodikak lettek, illetve Franciaországot). 1924 után nyolc évvel 1932-ben, Lake Placidben újra bemutató sportágként volt jelen a programban (itt négy kanadai és négy amerikai csaapat vett részt, ezt a tornát később sem ismerték el hivatalosnak). A hivatalos programnak 1998 óta része a curling, a férfiaknál és a nőknél is.

A naganói játékokon a hölgyeknél Kanada, a férfiaknál Svájc győzött. Négy évvel később, Salt Lake Cityben a britek (nők) és a norvégok (férfiak) diadalmaskodtak, Torinóban pedig Svédország (nők) és Kanada (férfiak) ünnepelhetett.

Ami a világbajnokságokat illeti, jelentős kanadai fölény figyelhető meg. A férfiaknál az elmúlt tíz évben hatszor, a hölgyeknél ötször nyert Kanada, és mindkét nemnél az összetett rangsorban is a „juharlevelesek" állnak az élen. Igaz, tavaly a férfiaknál Skócia, a nőknél Kína nyerte a vb-t (évente rendeznek világ- és Európa-bajnokságot is).

Rajtuk kívül a férfiaknál és a hölgyeknél is számolni kell a svédekkel, de a nők között akár az Európa-bajnok németek is szerezhetnek meglepetést.

A vancouveri játékok curling-menetrendjét itt olvashatja!