Míg a jelentősen megfiatalított holland válogatott nagy csatában maradt alul a mieink ellen, az olaszok sima vereséget szenvedtek az amerikaiaktól – mégis ők tűntek csalódottabbnak, több játékos is a könnyeivel küszködött az elődöntő után.
A bronzmérkőzésre narancsba borult a lelátó, elvégre a hollandok a tokiói hatodik hely után ezúttal éremért játszhattak, eleinte pedig úgy tűnt, jobban is akarják a győzelmet, fegyelmezett védekezésüknek köszönhetően hat percen át gólt sem kaptak az olaszoktól.
Az első negyed után mégis Carlo Silipo együttese állt jobban, amely Sofia Giustini pimasz ejtésével már 4–1-re vezetett, gyorsan időt is kértek a hollandok. Caterina Banchelli bravúrok sorozatát mutatta be, ám a nagyszünet előtt Kitty Joustra túljárt az eszén, így kétgólos olasz előnynél fordultak a felek.
A játék képe a térfélcsere után sem változott, támadásban mindkét oldalon akadozott a gépezet, kevés tiszta lövőhelyzet alakult ki. Az olaszok nem éltek az adódó lehetőségekkel, a korábban az UVSE-ben is megforduló Vivian Sevenich egy gólra felhozta a hollandokat, kettős emberelőnyből pedig az egyenlítés is összejött.
A záró negyedben a holland válogatott volt a pontosabb, amely két előnygóllal el is döntötte a bronzmérkőzést, s bár a végén Claudia Marletta megtörte az olaszok húszperces gólcsendjét, ez már nem osztott, nem szorzott. Hollandia 7–5-re nyert, ezzel hét év után szerzett ismét érmet világbajnokságon – kezdődhetett az önfeledt ünneplés a lelátón és a medencében egyaránt.
VÍZILABDA, NŐK (Hajós uszoda)
BRONZMÉRKŐZÉS
Olaszország–Hollandia 5–7 (2–1, 2–1, 0–2, 1–3)
Gólszerzők: Joustra, Koolhaas, Sevenich, Sleeking, Ten Broek, Van der Kraats, Van der Sloot 1-1, ill. Giustini, Marletta 2-2, Avegno 1
Később
AZ 5. HELYÉRT
Spanyolország–Ausztrália 8–5 (2–0, 1–1, 3–1, 2–3)
A 7. HELYÉRT
Görögország–Franciaország 16–7 (5–2, 3–1, 5–2, 3–2)
DÖNTŐ
Egyesült Államok–Magyarország 9–7 (2–1, 2–2, 3–1, 2–3)