Furcsa helyzet, főleg ilyen szinten: apa és fia egy csapatban, pontosabban egy csapatnál, mert nem játékostársak, hanem az apa edzőként a fiú főnöke.
A szereposztás szerint Tamás, a játékos immár az esetleges hétvégi családi ebédek mellett "munka közben” is rendszeresen találkozik a faterral, Zoltánnal, és bár a maguk területén mindketten elismert egyéniségek, akadtak, akik kételkedtek a közös munka életképességében. Békés együttélés vagy állandó veszekedés a vízben, és emiatt aztán otthon is? A választ a két érintett közül ezúttal az idősebb adja meg."A helyzet tetszik, hogy aztán mennyire lesz életképes, az később dől el. Nincs semmi probléma, pedig elég sokan féltek ettől. Végül is mindenki nyerni akar…” – mondja Kásás Zoltán, aki jelenleg a Vasas szakvezetője, és akit ezután arról kérdeztünk, milyen szerepet szán a sportág világklasszisának számító Kásás Tamásnak a csapatában. "Fontos ember, amit a válogatottban játszik, arra itt is szükség van, hogy irányítson, gólokat lőjön. De mivel nálunk most elég sok góllövő van, nemcsak ez a feladata, hanem az is, hogy a védekezésből és a labdaleosztásból is alaposan kivegye a részét.”Az apa kitért arra is, hogy most talán kevésbé látványos a fia játéka – kicsit paradox helyzet, de sokaknak éppen ez szúr szemet. Mármint az, hogy nem látják annyit villogni a vízben. "Sokszor játszik úgy, hogy nem lehet annyira észrevenni, miközben nagyon fontos dolgokat csinál. Nemcsak a látványos játékelemekben lehet ám jó teljesítményt nyújtani! Egy szép szerelés a részéről, vagy ha összeszedi a labdákat, legalább annyit lendít a csapaton, de ezt tényleg nehezebb meglátni kívülről” – vette védelmébe Kásás Zoltán Kásás Tamást. Ebből is látszik, a viszonyuk cseppet sem sínylette meg a szokatlan szituációt, olyannyira nem, hogy a végére egy kis dicséret is kicsúszott a száján a Vasas 10-es számú játékosával kapcsolatban: "Nagyon jól dolgozik edzéseken!”