Benedek Tibor családja az alábbi közleményt juttatta el a Nemzeti Sport szerkesztőségének csütörtök reggel:
„Ma hajnalban örökre lecsukta szemét Benedek Tibor, a háromszoros olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó legenda. Családja, csapattársai, az egész vízilabda-társadalom és a szurkolók számára pótolhatatlan és felfoghatatlan űrt hagyott maga után. Részvétnyilvánításokat nyilvános felületeken tisztelettel fogadjuk. Kérjük mind a közvéleményt, mind a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben e nehéz időszak szabályait.”
Benedek Tibor gyerekként gerincproblémái miatt kezdett úszni, majd hamar vízilabdára váltott, s nyolcévesen már a KSI igazolt játékosa volt. Sorra nyerte a bajnoki címeket, tinédzserként a korosztályos válogatottakban is szerepelt. 1989-ben – már ob I-es játékosként – ifjúsági Európa-bajnok lett. Majd mindössze 18 esztendősen, 1990-ben bemutatkozott a felnőttválogatottban is, és egy év múlva már világbajnoki bronzérmesnek mondhatta magát.
Született: 1972. július 12., Budapest |
Posztja játékosként: jobbszélső (balkezes) |
Csapatai játékosként: KSI (1980–1989), Újpesti TE (1989–1996), Racing Roma (olasz, 1996–2001), Pro Recco (olasz, 2001–2004, 2007–2012), Honvéd (2004–2007) |
Csapatai szakvezetőként: magyar férfiválogatott (2010–2012: másodedző; 2013–2016: szövetségi kapitány), UVSE (2017–2020: szakmai igazgató; 2018–2020: vezetőedző) |
Legnagyobb sikerei játékosként: 3x olimpiai bajnok (2000, 2004, 2008), világbajnok (2003), 2x vb-ezüstérmes (1998, 2007), vb-bronzérmes (1991), Európa-bajnok (1997), 2x Eb-ezüstérmes (1993, 1995), 3x Eb-bronzérmes (2001, 2003, 2008), világkupagyőztes (1995), 2x vk-ezüstérmes (1993, 2002), vk-bronzérmes (1997), 2x világligagyőztes (2003, 2004), vl-ezüstérmes (2007), vl-bronzérmes (2002), 6x európai Szuperkupa-győztes (1994, 2003, 2004, 2007, 2008, 2010), 4x BEK/Euroliga/BL-győztes (1994, 2003, 2008, 2010), LEN-kupa-győztes (1993), 6x magyar bajnok (1991, 1993, 1994, 1995, 2005, 2006), magyar bajnoki ezüstérmes (2007), 2x magyar bajnoki bronzérmes (1992, 1996), 3x Magyar Kupa-győztes (1991, 1993, 2006), 6x olasz bajnok (1999, 2002, 2008, 2010, 2011, 2012), 2x olasz bajnoki ezüstérmes (2003, 2004), 3x Olasz Kupa-győztes (2008, 2010, 2011), ifjúsági Európa-bajnok (1989) |
Legnagyobb sikerei szakvezetőként: világbajnok (2013), Eb-ezüstérmes (2014), vk-ezüstérmes (2014), 2x vl-ezüstérmes (2013, 2014) |
Egyéni díjai: 4x az év magyar vízilabdázója (1992, 1993, 1994, 2002); az olimpia gólkirálya (1992), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008), Budapest díszpolgára (2008), nemzetközi úszó Hírességek Csarnokának tagja (2016) |
A hazai felnőttélvonalban 1991-ben, az Újpest játékosaként ért először a csúcsra, majd két év múlva ismét, amit két címvédés követte a lila-fehéreknél.
Az első bajnoki aranyát követte az első olimpiai szereplése: 20 évesen bekerült a barcelonai olimpiára utazó válogatottba, s ha már ott volt, 21 góljával ő lett a 6. helyen végző együttes legeredményesebb játékosa, egyben a torna gólkirálya.
Az Újpesttel a triplázás mellett jöttek az első nemzetközi sikerek is, 1993-ban LEN-kupa-győztes, egy évvel később BEK-győztes lett – közben a válogatottal két ezüstérmet gyűjtött: az 1993-as és az 1995-ös Európa-bajnokságon is második helyen végzett a csapattal.
Az atlantai olimpián a negyedik helyen zárt a válogatott, s a játékok után légiósnak állt. Olaszországba igazolt, a Racing Roma játékosa lett öt évre, majd a Pro Reccóé további háromra. Az első olaszországi időszakában két bajnoki címmel (mindkét gárdával eggyel) és egy kupagyőzelemmel gyarapodott a kollekciója.
A válogatottban ebben az időszakban kezdődött az igazi sikerkorszak: az 1997-es Európa-bajnoki győzelem után egy évvel világbajnoki ezüstérem került a nyakába, majd jött a 2000-es olimpia Sydneyben, ahol először lett olimpiai bajnok.
A 2001-es hazai rendezésű Európa-bajnokság bronzérme után a válogatottal két évvel később sikerült kiköszörülni a csorbát, amikor világligát és világbajnoki címet is nyert Benedek a Kemény Dénes irányította társulattal, sőt a 2004-es athéni olimpián a bajnoki cím megvédésével tetézte a sikereket a csapat.
Benedek az olimpia után hazaigazolt, s a korábbi újpesti edzője, Kovács István által irányított Honvéd vízilabdázója lett. A kispestieknél töltött három éve alatt az addigi négy magyar bajnoki címéhez hozzátett még kettőt, miközben szívritmuszavart diagnosztizáltak nála az orvosok, ezért a válogatottságot ideiglenesen lemondta, 2007-ben tért vissza – egy vb-ezüsttel.
A Honvédtól visszaszerződött Olaszországba, s ismét a Pro Recco játékosa lett, ahol öt év alatt négy újabb bajnoki címmel bővült a gyűjteménye, ráadásul közben a válogatottal 2008-ban másodszor is megvédte az olimpiai bajnoki címét.
Még játékosként elkezdett edzőként is dolgozni, elsőként rögtön a felnőttválogatottnál, Kemény Dénes segítőjeként kapott lehetőséget. Közel 40 évesen, 2012 májusában befejezte a játékos-pályafutását – 2010-ben még Bajnokok Ligáját, olasz bajnoki címet és Olasz Kupát nyert a Reccóval, továbbá bajnoki elsőségnek még kétszer volt részese –, s fél év múlva, 2013 januárjától a magyar felnőttválogatott szövetségi kapitánya lett.
Edzőként a legnagyobb sikerét az az évi világbajnokságon érte el, ahol győzelemre vezette nemzeti csapatunkat, így játékosként és edzőként is világbajnoknak mondhatta magát.
A 2014-es hazai rendezésű Eb-n ezüstérmes lett a válogatott, két év múlva egy Eb-bronz került még a vitrinjébe, majd a riói olimpián elért 5. hely után 2016 októberében távozott a kapitányi posztról, egyidejűleg bekerült a hazai szövetség elnökségébe.
2017 januárjától az UVSE szakmai igazgatója lett. Másfél évvel később a csapat vezetőedzői posztját is elfoglalta. Sajnos kiderült, hogy ez volt az utolsó állomása egy egészen kivételes pályafutásnak.
Idén májusban minden, vízilabdával kapcsolatos tevékenységtől visszavonult.
Benedek Tibor a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet és az Origo által szervezett, neves szakemberek döntése alapján meghatározott sorrend alapján minden idők negyedik legjobb magyar vízilabdázója volt.