Kezdődjön a tánc! – Patai Gergely jegyzete

AMIKOR A NAGY VILÁGVERSENYEK ELŐTT sajtónyilvános edzést tartanak vízilabda-válogatottjaink, szinte mindig elhangzik, hogy a torna érdemi része a második hét elején kezdődik, a negyeddöntőre kell időzíteni a csúcsformát. A jóhoz könnyű hozzászokni, s bizony nekünk, magyaroknak már természetes, hogy a csoportkör nem jelent akadályt, klasszisaink tartalékolhatnak az energiával. Így történt az idei világbajnokságon is: a férfiak a horvátokkal, a nők a kanadaiakkal játszottak nehezebb mérkőzést, mindkét csapatunk győztesen hagyta el a medencét, s miután a másik két találkozójukon csak a különbség volt a kérdés, csoportgyőztesként jutottak a nyolc közé.

Az egyenes kieséses szakasz viszont már más kávéház. Hibázni emberi dolog, de ebben a műfajban nem lehet, a negyeddöntő pedig máris vízválasztó, elvégre nagyon nem mindegy, hogy a folytatásban éremért és kvótáért, vagy az ötödik helyért küzdhetünk-e. Az utóbbi forgatókönyvről ne is beszéljünk, mert köztudott, hogy Bíró Attila és Varga Zsolt csapata is nagy célokkal érkezett Fukuokába, az érem mellett az olimpiai kvóta is a célkeresztben van. Noha mindig lehet csiszolni az egyes játékelemeken, a mieink formája igencsak biztató, az eddig látottakból viszont nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni – tudják, a torna érdemi része a második hét elején kezdődik.

Éppen ezért hangzatos kijelentéseket sem tennék a negyeddöntők előtt, no meg nem is mutatna jól, ha elvárásaim lennének csapatainkkal szemben, miközben nekem már a ráúszás is nagy kihívást jelentene... A férfiaktól persze mindenki azt reméli, hogy a budapesti világbajnokság kudarca után a négy közé masíroznak, az amerikaiak nem tűntek meggyőzőnek Kanada ellen, és amúgy is van miért törlesztenünk velük szemben. Más kérdés, hogy az elődöntőben várhatóan a bitang erős spanyol válogatott következik, a nők pedig már a hétfői negyeddöntőben találkoznak a legnehezebb európai riválissal – mi tagadás, szép kihívás lesz.

Ahogy Bíró Attila mondta a helyszínről tudósító Lakner Gábor kollégámnak: „Megverjük őket, aztán megyünk tovább” – ha a játékosok is olyan elszántak, mint a női válogatott szövetségi kapitánya, hosszú idő után ismét legyőzhetjük nagy világverseny egyenes kieséses szakaszában a spanyolokat. Ha úgy számoltak, hogy a hollandok elleni vereséggel könnyebb ágra kerülnek, meg is érdemlik, hogy kikapjanak...

A következő napokban már nem lehet, nem is érdemes tartalékolni, hiszen a nőknél pénteken, a férfiaknál szombaton győztest avatnak Fukuokában – hogy egy klasszikust idézzek: „Minden most kezdődik el...”

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!