Címlapsztori: száz nap múlva kezdődik a párizsi olimpia!

Kozák Luca, Halász Bence és Molnár Attila – a magyarok közül ők hárman tekinthetők biztos résztvevőnek atlétikában. Ez elsőre aggasztó, de a kvalifikáció csak június 30-án zárul.
ÚJRA IZGALMAS SZÁMOLGATÁS VÁR a magyar atlétákra, ami a tokiói olimpia óta mindennapos lehet nekünk. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség rendkívül kompetitívvé és összetetté tette a kijutást az egyes világversenyekre. Míg korábban az A-szint és a B-szint volt a „varázsszó”, az évezred húszas évei­ben már vagy egy nagyon erős szint teljesítésével, vagy pedig egy elsőre bonyolultnak tűnő kvalifikációs ranglistáról lehet biztosítani a részvételt az olimpiára.
A két útból az első a könnyebb, Kozák Luca (100 m gát), Molnár Attila (400 méter) és Halász Bence (kalapácsvetés) hatalmas tehertől szabadult meg azáltal, hogy már 2023 óta megvan a szintje. Így nem kell csúcsformában vagy ahhoz közeli állapotban végigversenyezniük a teljes kvalifikációs időszakot, hanem nyugodtan tudnak formát időzíteni az év fő versenyeire. A többes szám indokolt, mert 2024-ben az olimpia mellett Európa-bajnokságot is rendeznek. A június 6. és 12. közötti római kontinensviadal egyúttal jó lehetőség a többi magyarnak is, hogy erős pontértékű versenyen tegyenek nagy lépést Párizs felé.

Akinek nincs szintje, annak a június 30-ig tartó egyéves (bizonyos számokban másfél éves) periódusban elért öt legjobb eredmény átlaga számít. Mivel a különböző versenyek nem egyforma erősségűek, ugyanannak az eredménynek az Eb-n sokkal nagyobb pontértéke van, mint pl. a Budapest-bajnokságon. Ezért hatalmas csata megy a menedzserek között, hogy atlétáikat bejuttassák a rangosabb egynaposokra. A rendszer így sokak szerint igazságtalanabb, mint amikor még B-szint is volt, mások szerint a kiegyensúlyozott atlétákat jutalmazza az egyetlenegy kiugró eredményt elérőkkel szemben.

Talán nem lesznek kijutási gondjai minden idők leggyorsabb magyar női sprinterének, Takács Boglárkának, aki 100 és 200 méteren is biztató helyen áll. Ha pedig május 4–5-én sikerülne megszereznie a kvótát a 4x100-as váltónkkal is, akkor augusztusban sűrű napjai lehetnek, de szerintünk ezt aligha bánná.

Fiatal sprinterünkön kívül további 17 atlétánk áll kvótás pozícióban: Wagner-Gyürkés Viktória (5000 m), Kerekes Gréta (100 m gát), Tóth Anna (100 m gát), Molnár Janka (400 m gát), Klekner Hanga (rúdugrás), Bánhidi-Farkas Petra, (távolugrás), Gyurátz Réka (kalapácsvetés), Krizsán Xénia (hétpróba), Nemes Rita (hétpróba), Madarász Viktória (20 km gyaloglás), Vindics Balázs (800 m), Palkovits István (3000 m akadály), Varga Donát (kalapácsvetés), Rába Dániel (kalapácsvetés), Herczeg György (gerelyhajítás), Rivasz-Tóth Norbert (gerelyhajítás) és Helebrandt Máté (20 km gyaloglás).

Rájuk még nagy izgalmak várnak, mert a legtöbben csak úgy őrizhetik meg a helyüket, ha már az Eb-n életük legjobbját nyújtják. A következő két és fél hónapban – többek között – a világbajnoki elődöntős Kéri Bianka (800 méter), a hosszú idő után ismét életjelet adó Mátó Sára (400 m gát), az országos csúcshoz tavaly közel járó Lesti Diana (távolugrás), az Eb-4. Szilágyi Réka (gerelyhajítás), a fedett pályás szezon egyik legnagyobb felfedezettje, Szűcs Szabina (hétpróba), jelenlegi első számú férfi gátfutónk, Szeles Bálint (110 m gát), a 800 méter fiatal titánja, Huller Dániel és az egy mérföldön ismét beltéri országos csúcsot elérő Szögi István (1500 méter) is odaérhetnek a kvótás helyek valamelyikére.
Sőt, április 21-én a gyalogló vegyes váltónknak, május 4-5-én a 4x400-as vegyes váltónknak is meglesz az esélye az olimpiai kvótára. Legutóbb 2004-ben képviselte húsznál több (35) atléta hazánkat az ötkarikás játékokon. (SZ. Z.)

A párizsi játékok kezdetéig sorozatunkban száz olimpiai történetet elevenítünk fel.

Hajós Alfréd tizenhárom éves volt, amikor édesapja a Dunába fulladt. A szörnyű tragédia után édesanyja öt testvérével egyedül nevelte, az ambiciózus gyermek pedig úgy döntött, megtanul úszni. Ezt a tudást nem hasznosíthatta a Markó utcai gimnáziumban, ahol az első tornaóráján nem tudott felmászni a rúdra, de nem hátrált meg, titokban edzett és gyakorolt, néhány hét múlva pedig már nem okozott gondot neki ez az akadály. Hajós az úszás mellett tornázott és futott, később a labdarúgó-válogatottban is bemutatkozott, a sport éltette, a kitartás, a szorgalom és az akarat jellemezte.

Ezek a tulajdonságai repítették őt olimpiai elsőségig is. 1896-ban, az első újkori játékokon mindössze hét magyar sportoló indult, köztük Hajós Alfréd is, aki végül megszerezte Magyarország első ötkarikás bajnoki címét, aztán nem sokkal később hozzátett még egyet.

A magyar úszót és a teljes mezőnyt mindössze 12 fokos pireuszi tengeröböl várta április 11-én, itt kellett 100 gyorson megküzdenie a többiekkel. A mezőnyt gőzhajóval szállították az öböl közepére, egy kötéllel kifeszített rajthelyhez. Hajós 1:22.20 perces idővel nyert, a görög trónörökös pedig felhúzta a hajó árbócára a magyar zászlót. Ezután nem várt és fájdalmas baki következett, a zenekar az osztrák himnuszt kezdte el játszani, de ott lévő honfitársaink elhallgattatták a zenészeket, és maguk énekelték el nemzeti fohászunkat.

Hiába „fagyott” szinte meg Hajós Alfréd, bezsírozta magát, és hamarosan újra a tengerbe ugrott, hogy 1200 méteren is megismételje teljesítményét. Végül mintegy hatvanméteres előnnyel nyert, a riválisok közül sokan menet közben feladták a versenyt a körülmények miatt.

A görögök Hajóst elnevezték a „magyar delfinnek” és hősként ünnepelték, a király pedig a versenyek után megkérdezte tőle, hol tanult meg ilyen jól úszni, mire a magyar bajnok csak ennyit válaszolt: „A vízben!”

Hajós Alfréd az első újkori olimpián két elsőséget szerzett, mellette Dáni Nándor 800 méteres síkfutásban második lett, míg Szokolyi Alajos a 100 méteres sprintszámban, Kellner Gyula maratoni futásban, a teniszversenyeken Tapavicza Momcsilló harmadikként zárt. (B. O. B.)

Az előttünk álló hetekben, hónapokban még sok sportolónknak lesz lehetősége megváltania párizsi repülőjegyét, de ez már valóban a hajrá, izgalmas időszak következik. (Azon sportágak – például atlétika – viadalait, amelyekben szintek teljesítéséhez van kötve a kvalifikáció, e helyütt nem tüntettük fel.)

3X3-AS KOSÁRLABDA
Május 16–19.: olimpiai selejtező, Debrecen
ASZTALITENISZ
Május 15–19.: egyéni olimpiai selejtező, Szarajevó
BIRKÓZÁS
Május 9–12.: világkvalifikációs verseny, Isztambul
EVEZÉS
Április 25–28.: Európa-bajnokság, Szeged
KAJAK-KENU
Május 8–9.: európai kvalifikációs pótverseny, Szeged
ÖKÖLVÍVÁS
Május 23.–június 3.: világkvalifikációs torna, Bangkok
ÖTTUSA
Június 10–16.: világbajnokság, Csengcsou
RITMIKUS GIMNASZTIKA
Május 22–26.: Európa-bajnokság, Budapest
SPORTLÖVÉSZET
Május 27.–június 1.: 25 és 50 méteres Európa-bajnokság, Eszék