TOUR DE FRANCE

*** Alberto Contadortól dopping miatt elvették a 2010-es Tour-győzelmét. Andy Schleck lett így a győztes.

** Lance Armstrongtól dopping miatt elvették a Tour-győzelmeit.

*A versenyt az amerikai Floyd Landis nyerte ugyan, de mivel doppingügyben vétkesnek találták, egy év tárgyalás után megfosztották diadalától.

 

A TOUR MÚLTJA

Az 1903-as versenyt a francia Maurice Garin nyerte és ő tudhatta magáénak az első szakaszgyőzelmet is. A versenyen hatvan kerékpáros tett próbára magát, közülük huszonegyen értek célba. Az utolsó célba érő több mint két nappal a győztes követően.
1903-ban és a rákövetkező évben egyszerű időmérés szerint hirdettek győztest, de 1905 és 1912 között egy pontverseny alapján számították az eredményeket. 1913-tól ismét visszatértek az időmérésre.
Csak viszonyításképpen: az első versenyen 2428 kilométert tekertek a versenyzők, ehhez a győztes Garinnak 94 órára 33 percre és 14 másodpercre volt szüksége. 2003-ban a győztes amerikai Lance Armstrong 3427 kilométert ment és 83:41.12 óra volt az időeredménye.
A két világháború miatt, 1915-18 és 19410-46 között nem rendezték meg a Tourt.
Ma, bár a verseny csapatverseny, a dicsőség és a győzelemért járó fény egyes egyedül csak a végső győztesre esik. A csapaton belül alig ismerik el a csapattársak segítségét, amely nélkül a győztes sem lenne az aki és nem érné el azt, amit. Így a rajthoz álló kétszáz kerékpáros közül száznyolcvan csak egy fogaskerék abban a gépezetben, amelynek a csúcsán a csapatok elsőszámú kerekesei vannak.
A profi kerékpáros sport egyike a leginkább dopping-érzékeny sportágaknak, ezt jól jellemzi az évek folyamán akár a Tourt, akár más hasonló nagyságrendű versenyeket kísérő ügyek számát és nagyságát. A legnagyobb Tour-botrány 1998-ban robbant ki - a kerékpárosok berkein belül úgy tartják, ez minden idők legnagyobb sportbotránya, nem csak a sportágon belül -, amikor a Festina csapat masszőrje és kísérője, az ötvenkét éves Willy Voet egy határátlépés során megbukott egy rutinellenőrzésen. A nála talált szereknek köszönhetően dopping-futárnak nézték és kábítószer-csempészés miatt letartóztatták. Ekkor ismerhette meg a világ az EPO-t, egyfajta növekedi hormont. Voetnél azonban egy "belga lövés" fedőnévre halgató szert találtak. És hogy ez miért vált gyanússág? Csupán azért, mert az alkotórészei közt amfetamin, herion, koffein, kokain és fájdalomcsillapítók találhatók. Külön-külön sem semmi, na de így együtt?...
A sportágon belül általános vélemény volt: pechesek voltak a festinások, hogy lebukták.
Ezzel egyszersmind sejtetni engedték: megtörténhetett volna bármelyikükkel…

Miről árulkodnak a trikók?

Maillot Jaune: sárga trikó, az összetettben élen álló versenyző viselheti, 1919-ben vezették be
Maillet Pais: pöttyös trikó, a hegyek királya viselheti, különböző kategóriájú emelkedőkön szerezhetők pontok ebben a versenyen belüli külön versengésben, bár korábban is számon tartották, ma ismert formájában csak 1975-től jegyzik
Maillet Vert: zöld trikó, a pontverseny győztese kapja, 1953-tól létezik

 

A TOUR NAGYJAI

Lance Armstong (amerikai, 1971-)
12 részvétel - 7 győzelem - 22 szakaszgyőzelem

Az amerikai sportember élő példája lehetne a sport nagyságának és életbe vetett hitének, hiszen a rákos betegségben szenvedő amerikai gyógyulását követően ért fel a sportág csúcsaira. A címvédőt potenciálisan is az idei verseny esélyesének tartják, bár évek óta készülnek letaszítani a trónról, mindig visszaveri a riválisok támadásait. Indurainhoz hasonlóan évek teltek el, amíg kivívta magának a nagy bajnok nevet, hiszen első négy Tour-jából hármat (1993, 1994 és 1996) feladni kényszerült és 1995-ben is csak a 36. helyen ért célba. Ám betegsége miatti két éves kihagyást követően 1999 és 2005 között nem talált legyőzőre. Armstrong 2005 tavaszán jelentette be, hogy a 92. Francia körverseny után visszavonul: a csúcson hagyta abba.
Gondolhattuk, ám 2008 őszén bejelentette, hogy visszatér, és így is tett. A 2009-es idényben először vett részt a Giro d'Italián, majd nekivágott 12. Tour-jának is, amelyen összetettben a harmadik helyen végzett, utolsó francia körversenyén pedig 2010-ben 23. lett.

Miguel Indurain (spanyol, 1964-)
12 részvétel - 5 győzelem - 12 szakaszgyőzelem

A spanyol kerékpáros 1985-ben állt először rajthoz, nem sok köszönet volt számára benne: a verseny feladására kényszerült. Mint ahogy rákövetkező évben is. Ezt követően, bár évről évre lépett előre, aligha sejthette bárki is, beállítja az ötgyőzelmes Tour-rekordot. 97., 47., 17. és 10. volt zsinórban négy éven keresztül, mígnem 1991-ben életében először, hatodik Tour-ján a dobogó tetejére állhatott összetettben. Aztán annyira rákapott a siker ízére, hogy megszakítás nélkül még további négy alkalommal le sem szállt onnan. Bár megpróbálta a csúcsdöntést, a hatodikat, nem jött össze neki: 1996-ben, egy 11. hellyel búcsúzott a versenytől


Bernand Hinault (francia, 1954-)
8 részvétel - 5 győzelem - 28 szakaszgyőzelem

A rendezők második nagy, ötszörös bajnoka a hetvenes évek végének és a nyolcvanas évek elejének - 1978-19886 - meghatározó alakja. Már az Tour-indulásán megnyerte az összetettet, illetve öt sikere mellett további két második helyezése is van, csupán egyszer kényszerült a verseny feladására.


Eddy "Kannibál" Merckx (belga, 1945-)
7 részvétel - 5 győzelem - 34 szakaszgyőzelem

A belga még egy más korban született, ma már elképzelhetetlen, hogy első nekifutásra valaki megnyerje a Tourt. Akkor, neki, is sikerült még. 1969-ben járunk, de írhattunk volna a rákövetkező négy év bármelyikét, hiszen öt Tour-on keresztül nem sikerült letaszítani a belga sportember a kerékpározás képzeletbeli trónjáról. 1975-ben második helyre futott be, 1977-ben pedig feladni kényszerült, aztán j9ötek a fiatalok, a trónkövetelők, a belga pedig átadta a helyét: csináljátok utánam, ha tudjátok. Eddig nem tudták, bár öt győzelmet már többen is a magukénak mondhatnak, harmincnégy szakaszgyőzelmet egyikük sem ért el.



Jacques Anquetil (francia, 1934-1987)
8 részvétel - 5 győzelem - 16 szakaszgyőzelem

Az első igazán nagy bajnok, a hazai közönség és a sportág kedvence, a verseny emblematikus alakja. Ebben nagy segítség volt számára stílusa és életvitele, életfelfogása: soha nem tagadta, hogy cigarettával és sörrel edz. A kerékpáros már az első versenyét megnyerte 1957-ben, az utolsót 1965-ben azonban feladni kényszerült. Mint ahogy tette ezt 1958-ban is, győzelmei mellett 1959-ben elkönyvelhetett magának egy bronzérmet is.


Nem csak tekertek még

Persze a verseny nem csak az ötszörös győztesekről szólt, rajutk kívül is akadt jó néhány sportember, akinek teljesítménye, eredménye említést érdemel.
Például az a francia Laurent Fingon (1960-), aki tíz részvétele -1983-1993 - során két alkalommal is győzni tudott. Vagy ott van az amerikai Greg Lemond (1961-), aki 1984 és 1994 között nyolc alkalommal állt oda a Tour rajtjához és három győzelmet mondhat a magáénak. És hogy ne csak és kizárólag a győzteseket éltessük, említsük meg Raymond Poulider (1936-) nevét Az 1936-ban született francia versenyző még negyven évesen 1976-ban is rajthoz állt, hogy minden bizonnyal legnagyobb álmát, a Tour-győzelmet megvalósítsa, ám ez nem adatott meg neki. Pedig tizennégy (!) indulása során többször is megkísértette a sorsot és a szerencséjét, de ő inkább pechesnek bizonyult: három második és további öt harmadik helyezéssel büszkélkedhet. Vagy éppen a hegyimenő francia Richard Virenque, aki tökéletesen boldog lenne, ha a verseny csak és kizárólag hegyi szakaszokból állna, így azonban… Ám hat hegyi-győzelmével sincs oka igazából a sopánkodásra, de ez ugye mégsem az igazi… Miként az ebben a különszámban csúcstartó spanyol Bahamontes és a belga Van Impe is ennyivel büszkélkedhet…