Labdarúgás: visszatérhet a pályára a tizenegyszer újraélesztett játékos

Ami január 25-én a Pest megyei Kakucs focipályáján történt, azt lehetetlen elfelejteni. Nem csupán a családtagoknak és a döbbenet hosszú perceit átélt sportolóknak, hanem azoknak is, akikhez a megrázó hír eljutott.

Ami január 25-én a Pest megyei Kakucs focipályáján történt, azt lehetetlen elfelejteni. Nem csupán a családtagoknak és a döbbenet hosszú perceit átélt sportolóknak, hanem azoknak is, akikhez a megrázó hír eljutott.

Közvetlenül a helyi és a dabasi tizenévesek mérkőzésének vége előtt a 16 éves Duhaj Ádám rosszul lett, azonnal cserét kért, majd összeesett. Edzői, Farkas Krisztián és Tóth Ferenc, a kakucsi focista Strupka Gergő, valamint egy szolgálaton kívüli orvos siettek a segítségére, és próbálták közös erővel újraéleszteni. Ugyanezt tette a rohamkocsi mentőorvosa is, a klinikai halálból viszont véglegesen csak a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán hozták vissza. Összesen tizenegyszer élesztették újra, majd – műszívre kapcsolva – életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A hosszú és rendkívül összetett mellkasi operációban résztvevők csapatát Dr. Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója vezette.

Csoda, hogy túlélte

„A műtét után azt mondtam, és ma is az a véleményem, hogy a halál mezsgyéjéről sikerült visszahoznunk Ádámot. Az operáció közben derült ki, hogy ritkaságszámba menő veleszületett koszorúér-rendellenességben szenvedett, ennek lett a következménye az infarktus. Már a gyógyulása utáni napokban azzal biztattam a fiút, hogy ha rendesen szedi a felírt gyógyszereket és a rehabilitáció lépcsőfokait is türelmesen végigjárja, még az idén visszatérhet a focipályára és nem sokkal később mérkőzéseket is játszhat. Azt kértem tőle, hogy az első edzésére mindenképpen hívjon meg, mert akkor egy kicsit passzolgathatunk. Most úgy tűnik, hogy erre hamarosan sor is kerülhet” – nyilatkozta Merkely professzor az SzPress Hírszolgálatnak.

Nem lehet azt mondani, hogy Ádámot és a családját derült égből villámcsapásként érte a januári sokk.

„Sokszor éreztem úgy, hogy nehezen lélegzek, mintha a levegő beszorult volna a mellkasomba, és néha még a látásom is elhomályosodott. A szüleim szerettek volna utánajárni a dolognak és három város neves szívgyógyász szakorvosával is megvizsgáltattak. Egyikük sem tanácsolta azt, hogy hagyjak fel a versenyszerű sportolással és más módon se terheljem túlságosan magamat” – vette át a szót Duhaj Ádám, az FC Dabas 16 éves labdarúgója, akit az edzői már az U19-sek csapatában is többször szerepeltettek.

„Három hétig ápoltak a kórházban, amikor pedig hazaengedtek, azt mondták, hogy lesz még egy MR-vizsgálatom, majd azzal a különleges új CT-készülékkel is megvizsgálnak, ami egy szívdobbanásnyi idő alatt alkot képet a szív és a koszorúerek állapotáról, és csak aztán kaphatok zöld jelzést a sportolás folytatásához.”

Csak óvatosan

A megkönnyebbülés első fokozatával az április 25-i MR-, a másodikkal pedig a június 25-i CT-vizsgálat megnyugtató eredménye szolgált.

„Merkely professzor úr és az orvostársai is gyógyultnak nyilvánítottak, és azt mondták, hogy türelemmel, lépésről lépésre haladva jussak el az első »rendes« edzéseimig, s ha már formába lendültem, jöhet a visszatérésemet jelentő mérkőzésem is” – folytatta Ádám, aki kezdetben csak a szobájában körözött, aztán kiment az udvarra és labdázgatott, később rövid sétákra már az utcára is kimerészkedett.

„Semmi rosszat vagy nyugtalanítót nem tapasztaltam, így már a pályára is kilátogattam. Előbb kocogtam egyet, aztán 10-20 percet dekáztam, ívelgettem, és még kapura is lőttem. Időbe telik majd, amíg teljesen felépítem magamat, de július közepéig biztos, hogy rendben lesz a kondim. Eddig a középpályás és a szélső posztokon játszottam, ahol ugye sokat kell futni, ezzel a jövőben is számolnom kell” – mondta a gyógyult focista, aki a két hónapos iskolai lemaradását sikerrel ledolgozva szeptembertől már 12. osztályosként készülhet az érettségijére.

Ádám megjárta a Magyar Futball Akadémiát, onnan került vissza Dabasra. A jövőben beérné azzal, ha a helyi NB III-as csapat stabil játékosa lehetne, de ha minden jól megy, még az NB II-ben is megmérettetné magát. Bárhogyan is alakul a jövőben a sportolói pályafutása, életében mesébe illő fordulat következik be azon a napon, amikor mezbe öltözve újra kifuthat a pályára.