Legyőzni a közös ellenséget – így alakult meg 100 éve az NHL

 

AHAC, MHA, WPHL, CAHL, FAHL, IPHL, ECAHA, TPHL, OPHL, CHA, PCHA, NHA, NHL.

Nem, nem egy macska sétált végig a klaviatúránkon, miközben nem figyeltünk, sőt, még csak nem is valamiféle titkos kódnyelven akarunk üzengetni. A fenti felsorolás – merthogy ez egy felsorolás – csupán azt mutatja, milyen hosszú és rögös volt az út odáig, hogy végül 1917. november 26-án, azaz kerek 100 esztendeje megalakult a National Hockey League, vagy ahogy mindenki ismeri: az NHL.

KÖTÖZKÖDŐ KANADAIAK

Szóval, a felsorolás rövidítéseket takar, a korabeli jégkorongbajnokságok betűszavait, időrendi sorrendben: ezek a kezdetleges, legtöbbször fél- vagy teljesen amatőr ligák voltak a ma ismert vérprofi NHL elődei. Ekkor a 19. és a 20. század fordulóján jártunk, ennek megfelelően tényleg kezdetleges állapotok uralkodtak: a nagyobb és viszonylag jól szervezett bajnokságok mellett számtalan kisebb „pogácsabajnokság” is üzemelt, egységes szabály- és lebonyolítási rendszer véletlenül sem létezett – arra egészen az 1890-es évekig és Lord Frederick Arthur Stanleyig kellett várni, aki Kanada kormányzójaként lefektette a modern jégkorong alapjait, valamint felajánlotta híres vándorkupáját, amelyet a tiszteletére a mai napig Stanley-kupának neveznek, és amely Észak-Amerika legrégebbi trófeája.

Ahhoz, hogy az NHL megalakulásáig eljussunk, a sort a közvetlen jogelőddel, a National Hockey Associationnel (NHA) szükséges kezdeni.

Többek között Lord Stanley áldásos tevékenységének köszönhetően a jégkorongsport az 1900-as évek elejére eljutott odáig, hogy elkezdtek kibújni a jég alól a profi csapatok, elsősorban persze az őshazán, Kanadán belül. A sportág népszerűsége és fejlődési íve is rohamosan emelkedett, így 1909-ben egy Ambrose O'Brien nevű ír származású ember vezetésével megalapították az egyik legrégebbi profi sportszervezetet Észak-Amerikában – ez volna a már említett NHA.

Csakhogy az NHA még gyerekcipőben járt, és sokkal inkább szólt a csapattulajdonosok folyamatos helyezkedésről, valamint egymás fúrásáról, mintsem a sportról, így az NHL tulajdonképpeni megszületése egyáltalán nem könnyfakasztó történet végeredménye, sokkal inkább köszönhető az első világháborúnak, na meg annak, hogy a tulajok utálták egymást, no meg a korabeli rivális ligát, a Pacific Coast Hockey Associationt (PCHA), így néhányan összefogtak a „közös ellenségek” ellen, és 1917-ben, Montrealban megalapították a maguk kis ligáját, az NHL-t, amelyből természetesen kéjes örömmel zárták ki a mindenki által gyűlölt Eddie Livingstone-t és csapatát, a Toronto Blueshirtsöt, sőt, ha nagyon leegyszerűsítjük, valójában erre ment ki az egész.

TÖRTÉNELMI SZEZONOK

Az egyik legnépszerűbb klubot, a Toronto 228th Battalionst már korábban elveszítették az első világháború miatt: az egész csapatot behívták a seregbe, ami persze nem túl meglepő, ha hozzátesszük, hogy a Battalions a kanadai hadsereg csapata volt – nevük magyarul torontói 228. zászlóaljat jelent –, Livingstone és a Blueshirts kipöckölésével pedig a másik torontói együttes is kikerült a képből.

Az NHL-t az alapító okirat 1917. november 26-i aláírásakor így csupán négy kanadai együttes, a Montreal Canadiens, a Montreal Wanderers, az Ottawa Senators és a Quebec Bulldogs alkotta, de mivel utóbbi anyagi gondjai miatt nem tudott elindulni a történelmi első szezonban, létrehoztak egy új torontói klubot, a Toronto Arenast – jól tették, ez az alakulat 1918-ban meg is nyerte a Stanley-kupát, miután a döntőben legyőzte a rivális PCHA-ban szereplő Vancouver Millionairest. Lábjegyzet: ekkoriban még bevett szokás volt, hogy különböző ligákban érdekelt csapatok küzdöttek meg a Stanley-kupáért, ez egészen 1926-ig így is maradt.

Egy évvel később a Montreal Canadiens és a Seattle Metropolitans vívta egymás ellen a nagydöntőt – azaz, csak vívta volna, ugyanis a pusztító spanyolnáthajárvány éppen akkor érte el Amerikát, így a két csapat döntője félbemaradt (a montreali Joe Hall bele is halt a betegségbe), ez olvasható magán a Stanley-kupán is.

AMERIKAI TÚLSÚLY, JELENTŐS PROFIT

Az elkövetkezendő évek-évtizedek során a rivális bajnokságok szép lassan bedobták a törölközőt, az NHL lett a jégkorong alfája és ómegája.

Az esztendők során a liga folyamatosan bővült, 1934-ben megtartották az első All Star-gálát is – a nagy gazdasági világválság és a második világháború azonban szintén nem tett jót a ligának. Az 1942–1943-as szezonra mindössze hat csapat maradt: a Boston Bruins, a Chicago Black Hawks (akkor még így, különírva), a Detroit Red Wings, a Montreal Canadiens, a New York Rangers és a Toronto Maple Leafs. A közhiedelemmel ellentétben nem a hat alapítót, hanem ezt a hat klubot szokás az „Original Six” csapataiként emlegetni, mivel egyedüliként ezek képviselték az állandóságot a 1942 és a 1967 közötti időszakban – utóbbi évhez köthető az első nagy bővítés, amikor hat új csapattal nőtt az NHL.

Mára ott tartunk, hogy a két főcsoportban és négy divízióban összesen 31 tagja van a ligának, az 1993 óta főkomisszárként regnáló amerikai üzletember, a csak és kizárólag a pénzt és a profitot szem előtt tartó Gary Bettman részint áldásos, részint kevéssé áldásos tevékenységének (is) köszönhetően immár jelentős amerikai túlsúllyal: a 31 klubból 24 amerikai – így a legutóbb, idén csatlakozott Vegas Golden Knights is –, és csak hét kanadai. További bővítési tervek persze vannak: a legnagyobb esélyesek között a régóta ismét NHL-együttesért áhítozó Québecet emlegetik (Bettmanék legutóbb elkaszálták újbóli csatlakozási kérelmét, a Vegasszal ellentétben...), az Egyesült Államokból pedig Seattle-t és Houstont.

Egy szó mint száz, hosszú utat tett meg az NHL 1917. november 26. óta, de jelenleg ott tart, hogy a bevételeket és a nézettséget tekintve az ötödik helyen áll a világon az NFL, az MLB, az NBA és a Premier League mögött évi majd' három és félmilliárd eurós profittal – ha így marad, minden adva van ahhoz, hogy a következő száz éve is meg legyen alapozva...