Magyar idő szerint hétfő este, azaz 2018. január 1-én a hagyományos, újévi Winter Classic nyitotta meg az esztendőt a világ legpatinásabb jégkorongbajnokságában.
Az MLB-ben szereplő New York Mets baseballstadionjában lejátszott szabadtéri NHL-összecsapáson a 41 821 néző azt láthatta, amint a vendégegyüttes, az amúgy a liga egyik leggyengébbjének számító Buffalo Sabres a jeles eseményre összekapta magát, és 0–2-ről egyenlített a házigazda New York Rangers ellen, hogy a hosszabbításban végül elbukja a csatát, de így is szerezzen egy becsületpontot a négyszeres bajnok ellen.
A mérkőzés és a dátum a tradíciók ápolása mellett más szempontból is fontos és szimbolikus jelentőséggel bírt: ezzel a meccsel nyitotta meg gazdag és csodálatos történelmének második hatalmas fejezetét, második száz esztendejét az NHL.
Az 1917-ben november 26-án megalapított, így az MLB után a második legrégebbinek számító észak-amerikai major liga az egész tavalyi, 2017-es esztendőt a centenáriumnak és az emlékezésnek szentelte – még így is keresztelte el, hogy „Centennial Year” –, amely keretén belül folyamatosan nagyszabású eseményeken keresztül idézte fel az elmúlt száz év legemlékezetesebb pillanatait, személyeit, mérkőzéseit.
LEGENDÁK, LEGENDÁK MINDENÜTT
A liga hivatalos honlapja, az nhl.com kiváló kolumnistája, Dave Stubbs megható ünnepi írásban emlékezik meg a centenáriumi évről: mint mondja, hokirajongó újságíróként pályafutása legizgalmasabb esztendeje volt a tavalyi, amelyben gyakorlatilag az elejétől a végéig az egyetemes jégkorong-történelem legnagyobb, még élő ikonjai társaságában elevenítette és jegyezte fel azok szenzációsabbnál szenzációsabb történeteit, s idézték meg együtt az NHL legendás, már eltávozott alakjait.
Kétségkívül irigyelnivaló „munka” ez, a legjobban talán a liga jelenlegi első embere, az amúgy nem különösebben népszerű Gary Bettman főkomisszár mutatott rá arra, milyen kivételes helyzetben van Stubbs, amikor a január 27-i All Star-gálára igyekezvén nekiszegezte a kérdést: „És mi komolyan fizetünk neked ezért?! Hát inkább neked kellene fizetned nekünk!”
A tavaly január 27-i gálának az egyik részét a Los Angeles-i Microsoft Theaterben tartották meg: ezen a ceremónián „iktatták be” ünnepélyesen az NHL első száz évének 100 legjobb játékosát. Jobban mondva, a 100-ból 67-et, hiszen az első 33 legendát már előtte, újévkor megünnepelték, természetesen az akkori Winter Classic kezdőbedobása előtt – Stubbs szerint az egyik legerősebb és legkifejezőbb jelenetsor az volt, ahogyan a centenáriumi év nagykövetének megválasztott Wayne Gretzky, minden idők legnagyobb jégkorongozója türelmesen várt a sorára, hogy közös fotót készíthessen a Toronto Maple Leafs legendás kapusával, Johnny Bowerrel... Fájdalom, Bower egy évvel később már nem lehet velünk: alig egy hete, karácsony második napján hunyt el 93 esztendős korában, tüdőgyulladásban.A Centennial Year alkalmából az NHL csokorba gyűjtötte az elmúlt száz év legemlékezetesebb eseményeit, szám szerint 64-et, majd ezeket párokba rakta, és „egyenes kieséses rendszerben” megszavaztatta rajongóival, hogy melyik a legszebb. A „döntőbe” végül Mario Lemieux és Bobby Orr került be: előbbi az 1988. december 31-én a New Jersey ellen lőtt öt góljával, utóbbi pedig az 1970-es Stanley-kupa-finálét eldöntő találata után bemutatott, ikonikussá vált „repülős” gólörömével. A győztes végül Lemieux lett: a „Varázsló” azon a 29 évvel ezelőtti szilveszter estén öt különböző játékszituációban – egyenlő létszámnál, emberelőnyben és -hátrányban, büntetőből és üres kapura – is betalált, természetesen ő az egyetlen, akinek ez sikerült. A szurkolók szavazatai alapján ez tehát az NHL elmúlt 100 évének legmenőbb tette! |
HAZATÉRTEK A STANLEY-KUPÁK
Ráadásul az élet úgy hozta, hogy a centenáriumi év egybeesett egy másik jeles eseménnyel is.
Márciusban ünnepelték a hokivilág Szent Grálja, a Stanley-kupa 125. „születésnapját”, amelyet Kanada akkori kormányzója, Lord Frederick Arthur Stanley 1892-ben ajánlott fel vándorkupa gyanánt a legjobb (akkor még) amatőr klubnak.
Vicces, hogy a trófea a maga idejében mindössze 50 dollárnak megfelelő összegből készült el, ehhez képest ma felbecsülhetetlen értékű, és az egyik legrégebbi sporttrófea, s mint ilyen, az eredeti darabot a Hírességek Csarnokában őrzik Torontóban – azt talán már kevesebben tudják, hogy a győztes csapatok nem ezt, hanem egy másolatot kapnak meg évről évre.
Tavaly márciusban azonban egy rövid időre mindkét Stanley-kupa „hazatért”: a kanadai főváros, Ottawa parlamentjében állították ki a két történelmi darabot, amelyeknek csodájára járt mindenki.