Megállíthatatlan a Warriors, megrázta magát a Houston

Orlando Magic–Los Angeles Clippers 95–120

Dominált a Clippers. A szorosan alakuló és 22-22-vel végződő első negyed után sebességet váltott és elrohant ellenfele elől a Los Angeles, a második játékrészben már gyorsabban és pontosabban játszott a gárda támadásban, aminek köszönhetően tíz pont feletti előnyt épített ki - a fordulás után pedig jött Lou Williams és kiütésessé tette a vendégek győzelmét. A dobógép 23 pontot, közte 5/5 triplát süllyesztett el a harmadik-negyedik negyedben, a záró etap elején zsinórban háromszor talált be távolról, innen pedig már nem volt pardon – hiába játszott back-to-backet Doc Rivers együttese, ez sem a mozgósított energián, sem a pontosságon nem látszott meg. Érdemes kiemelni, hogy Marcin Gortat nem lépett pályára, méghozzá hivatalosan edzői döntés miatt, pedig sorozatban 186 mérkőzésen volt eddig kezdő az NBA-ben - a helyén Boban Marjanovics került be az első ötösbe és 10 pontos, 11 lepattanós dupla-duplát gyártott.

Clifford csalódott. A hazaiak vezetőedzője, Steve Clifford azt mondta a meccs után, hogy az akarat, a testbeszéd, a hozzáállás elfogadhatatlan volt ezen az estén, egy profi csapatnál ilyen nem fordulhat elő, emiatt pedig nagyon csalódott - van is oka rá, a játék minden elemében szörnyű volt a Magic. Egy back-to-backet játszó Clippers gálázta le őket kérdés nélkül úgy, hogy végül megszakadniuk sem kellett és csak 20-25 percet játszott a kezdő, az Orlando csapatszinten összesen négy hármast küldött a gyűrűbe, védekezésben érthetetlen dolgokat csináltak a játékosok, a lepattanózást is simán elveszítették, bőven lesz miről beszélniük.

A Magic legjobb dobói: Vucsevics 22/3, Fournier 19/3, Augustin 13/3
A Clippers legjobb dobói: Williams 28/15, Harris 21/3, Gallinari 13/3

Brooklyn Nets–Houston Rockets 111–119

Ami elég, az elég. Ezúttal sem úgy indult a találkozó, hogy kitalál a gödörből a Rockets, az első negyedet hét ponttal elvesztette a társaság, majd volt már 14 pontos hátrányban is, de még a nagyszünet előtt összehívott egy rögtönzött játékosmegbeszélést az edzők nélkül Chris Paul, ahol végre sikerült kitisztítani a fejeket.

Paul innentől maga járt elöl a jó példával (32 pont, 7 lepattanó, 11 gólpassz), Clint Capela is felpörgött (22 pont, 13 lepattanó, 5 gólpassz, 2 blokk), Eric Gordon is összekapta magát (21 pont), a padról pedig Carmelo Anthony (28 pont, 6/9 tripla) játszott nagyot. Még az első félidőben visszajöttek öt pontra, a harmadik negyedben fordítottak, a záró etapban pedig meg is nyerték a meccset, így zsinórban négy vereség után tudtak győzni. Közel 50 százalékkal céloztak mezőnyből, szűk 40 százalékkal dobtak be 15 triplát, csak kilenc labdát adtak és a második félidőben már védekezésben is felszívták magukat – James Harden nélkül mozdult meg náluk valami, a következő mérkőzésen viszont valószínűleg az MVP is visszatérhet már.

Nem hozott győzelmet az extra rajt. 14/18-as mezőnymutatóval kezdett a Nets és az első 14 kétpontos kísérletükből 13-at bedobtak a hazaiak, elsétáltak a gyűrűig a láthatatlan Rockets-védekezésen keresztül – a második játékrészben azonban már valamelyest fordult a kocka, a harmadikban pedig végleg elvesztette a fonalat a Brooklyn. Kenny Atkinson szerint a Houston 11–0-s rohama volt a fordulópont, Carmelo Anthony két triplát, egy duplát és egy blokkot jegyzett ekkor, átvette a vezetést a vendégcsapat, a Nets viszont nem talált megoldást a megváltozó védekezésre - összességében egyedül Caris LeVert (29 pont, 4/6 tripla) és Joe Harris (18 pont, 4/4 tripla) hozta magát, így túldobta őket a Houston. Holnap 3-6-os mérleggel fogadják majd a Philadelphiát.

A Nets legjobb dobói: LeVert 29/12, Harris 18/12, Russell 12/3, Dinwiddie 12/3
A Rockets legjobb dobói: Paul 32/15, Anthony 28/18, Capela 22

Washington Wizards–Oklahoma City Thunder 111–134

Howard sem tudott segíteni. Végre bemutatkozhatott a Washingtonnál a nyáron megszerzett Dwight Howard és alapvetően nem is lehetett rá nagy panasz, kezdőként 23 perc alatt 20 pontot szerzett 7/8-as mezőnymutatóval és 6/8 büntetővel, igaz, a saját palánkja alatt még ő is kereste kicsit a helyét. Ezzel azonban egyáltalán nem lógott ki csapatából, a Wizardsnál sem a center beszállása, sem a hazai pálya nem hozott változást, védekezésben mintha pályán se lettek volna, ugyanazt a letargikus valamit adták elő, amit az idei szezonban eddig szinte végig - a második negyedben ezt köszönte szépen az OKC és közel harminc pontot pakolt a két együttes közé a nagyszünetig. A liga legrosszabb védekezését hozzák eddig Bealék, Scott Brooks konkrétan nevetségesnek nevezte csapatát a meccs után, iszonyatosan mélyen vannak jelenleg és nem nagyon látni, hogy mi fogja őket kimozdítani ebből. Ezt most már a közönség is így látta, kifütyülte a csapatot és hangos pfújolással küldte le a pályáról…

Már 50 százalékon a Thunder. A 0–4-s rajt óta sorozatban negyedik győzelmét könyvelhette el Billy Donovan csapata, méghozzá úgy, hogy most egy back-to-back második felén ütötte ki ellenfelét idegenben - már az első negyedben is inkább ők diktáltak, aztán a 44–20-ra megnyert második játékrész eldöntötte a győztes kilétét.

Emiatt ráadásul nem is kellett megszakadniuk, bőven jutott idő pihenni, de azért Russell Westbrook (23 pont, 12 gólpassz, 4 labdaszerzés), Paul George (17 pont, 4/6 tripla, 7 gólpassz), Jerami Grant (22 pont, 9/11 mezőnyből, 4-4 lepattanó és gólpassz), vagy éppen Dennis Schröder (16 pont, 6 lepattanó, 5 gólpassz) az egyéni statisztikáit is hozta, amennyire lehetett – kedd hajnalban, kicsit felfrissülve, jó formában és jó hangulatban fogadhatják a New Orleanst.

A Wizards legjobb dobói: Beal 27/12, Howard 20, Wall 19/6
A Thunder legjobb dobói: Westbrook 23, Grant 22/6, George 17/12

Chicago Bulls–Indiana Pacers 105–107

Nagy hátrányból jött vissza az Indiana. Rosszul kezdte a mérkőzést a vendégcsapat, az első negyedet rögtön 15 ponttal elvesztette, majd a második játékrészben volt közte 18 is, mielőtt a cseresor megváltoztatta a meccs dinamikáját. Tyreke Evansék visszahozták a mérkőzésbe a vendégeket és egy extra periódussal még a nagyszünet előtt átvették a vezetést is, innentől pedig több komolyabb hullámvölgyük nem is volt már - Victor Oladipo (25 pont, 14 lepattanó, 5 gólpassz) és Myles Turner (18 pont, 6 blokk) vezetésével kicsit meg is léptek, majd behúzták a szoros végjátékot. Itt azért kellett kapaszkodniuk, fél perccel a vége előtt Antonio Blakeney egy 3+1-es játékkal eltüntette a négypontos különbséget, de 18 másodperccel az órán Darren Collison elsüllyesztette a győztesnek bizonyuló duplát, a Bulls pedig az utolsó három lehetősége mindegyikét elhibázta - a végén Turner osztott még ki egy blokkot Blakeney-nek, ezzel zárult az összecsapás. Meg kellett harcolnia érte, de végül hozta a győzelmet az Indiana, így 6–3-ra áll és innen kezdheti meg hárommeccses hazai szériáját.

Újabb elvesztett egylabdás meccs. Azok után, hogy legutóbb fél kézzel már behúzták a győzelmet és mégis kikaptak a Denver ellen, most is nagyon közel álltak a sikerhez a hazaiak - a végén szerencséjük sem volt, Justin Holiday (19 pont, 5/11 tripla) például saját bevallása szerint félig már mosolygott is, hogy övé lehet a győztes dobás, csak éppen az nem esett be. Nem védekeztek rosszul, támadásban több olyan játékosuk is volt, akinek oda lehetett adni a kezébe a játékszert, jól dobtak kintről és extrán járatták a labdát, a 42 mezőnykosarukra 33 gólpassz jutott – Holiday szerint nyilván jobban szeretnének nyerni, de az is értékes tapasztalat, hogy ilyen meccseket játszanak, ezekből tudnak tanulni és építkezni.

A Bulls legjobb dobói: Blakeney 22/9, LaVine 20/6, Holiday 19/15
A Pacers legjobb dobói: Oladipo 25/3, Turner 18, Collison 14/3

Dallas Mavericks–New York Knicks 106–118

Az újoncok vezették győzelemre a New Yorkot. Az első félidő végén még hárompontos hátrányban volt a Knicks, a fordulás után azonban feljebb kapcsolt Mitchell Robinson (13 pont, 10 lepattanó, mindkettő karriercsúcs, szenzációs védekezés) és főleg a two-way szerződéssel rendelkező Allonzo Trier – utóbbi 23 pontot szórt 8/10-es mezőnymutatóval, ebből pedig 19-et a második félidőben szerzett.

Összességében ezúttal nem a jó dobóteljesítmény volt a kulcs, hanem az okos és fegyelmezett játék, kintről gyengén céloztak a vendégek, a gyűrűig viszont sokszor eljutottak és 71 százalékkal dobták a kétpontosokat, járatták a labdát és mindig megtalálták a jó megoldást – a 33–18-ra megnyert harmadik negyedben például Lance Thomas is villogott, Trier pedig a záró etapban hozta a legjobb formáját. A rutinosabb vezérekre nem is volt nagy szükség, Tim Hardaway Jr. és Enes Kanter is csak kiegészítette a fiatalokat, így az elmúlt három meccsükből a másodikat nyerték meg, ismét jól védekeztek és biztatóan játszottak a Porzingis-Lee-Knox trió nélkül.

Most már védekezni is kell. Támadásban ezúttal sem volt óriási gond a Mavsnél, ugyan DeAndre Jordan kevésbé érvényesült az újonc Robinsonnal szemben (4 pont, 2/5 mezőnyből, Robinson óriásit játszott), de Dennis Smith Jr (23 pont, 8/14 mezőnyből) és Luka Doncic (18 pont, 9 lepattanó, 6 gólpassz) nem mozgott rosszul. Így a csapat eredményessége is rendben volt – közel 50 százalékkal dobtak mezőnyből és 37.9 százalékkal tripláztak, nem ezzel volt probléma. Védekezésben viszont folyamatosan megverték őket ismét, Rick Carlisle pedig jelezte, hogy ez így nagyon nem oké, hiszen már hatodszor dobott ellenük az aktuális ellenfél legalább 50 százalékkal, amíg ez így lesz, addig nem viszik sokra. Egyébként zsinórban hatodszor kaptak ki, ennél hosszabb vereségsorozatuk tavaly sem volt, akkor 2-14-gyel, egy évvel korábban 2-13-mal rajtoltak, most egyelőre 2–7-nél járnak, de sürgősen össze kell szedniük magukat, különben hasonló sorsra jutnak.

A Mavericks legjobb dobói: Smith 23/6, Finney-Smith 19/6, Doncic 18/6
A Knicks legjobb dobói: Trier 23/3, Hardaway 18/12, Robinson 13, Kanter 13

Utah Jazz–Memphis Grizzlies 100–110

Jó nézni a Memphist. Arra azért nem sokat számítottak, hogy 5-2-vel fog kezdeni ez a Grizzlies, de egy egészséges Mike Conley és egy nyugodt, koncentrált Marc Gasol nagyon sokra képes, főleg ha körülöttük ilyen jól dolgozik a csapat. Ezen a találkozón az első félidőben még voltak gondjaik, tíz pont feletti hátrányba kerültek, de aztán megtalálták a megfelelő játékot, rengeteg üres elzárással, labda nélküli mozgással dolgoztak, folyamatosan összezavarták a Jazz védőit, remekül használták ki a hazaiak váltásait és könyörtelenül be is dobták a jó helyzeteiket.

Conley hozta az extrát (28 pont, 5-5 lepattanó és gólpassz), Marc Gasol összerántotta a védekezést és elöl remekül osztogatott pozícióból (17 pont, 10 lepattanó, 7 gólpassz, 4 labdaszerzés), Shelvin Mack 19 pontot és 4/6 triplát tett hozzá a kispadról, de Jaren Jackson Jr. és Garrett Temple is átlépte a tízpontos határt – Parsons és Green nem játszott, de így is 50 százalékkal dobtak mezőnyből és távolról is, a második félidőt már uralni tudták. Ezzel másodjára is megverték a Jazzt, sorozatban harmadszor nyertek és következőleg Phoenixbe látogatnak, ahol most már egyértelmű esélyesnek számítanak.

Snyder nem fogja Mitchell hiányára. A hazaiak legjobb pontszerzője, Donovan Mitchell nem tudott pályára lépni sérülés miatt, de a vezetőedző szerint ez maximum támadásban számíthat, a védekezést ettől függetlenül meg kell oldaniuk és idén már nem ez az első meccs, ahol ez nem sikerült - kapkodtak, nem voltak nyugodtak, nem hoztak jó döntéseket és a második félidőben egyre frusztráltabbá is váltak.

Támadásban pedig ezt nem tudták ellensúlyozni Mitchell nélkül, Gobert eléggé eltűnt Gasol mellett, Rubio (22 pont, 11 gólpassz), Ingles (19 pont, 6/13 mezőnyből) és Crowder (18 pont, 4/7 tripla) igyekezett, de a fordulás után már itt sem találtak megoldást, a memphisi védekezés egyre jobban felőrölte őket és az első két negyedben dobott 60 ponthoz csak 40-et tudtak hozzátenni - 4-4-gyel állnak és ami még ennél is érdekesebb, az a 0–3-as hazai mérleg, mindenképpen javulniuk kell.

A Jazz legjobb dobói: Rubio 22/9, Ingles 19/9, Crowder 18/12
A Grizzlies legjobb dobói: Conley 28/9, Mack 19/12, Gasol 17/

Phoenix Suns–Toronto Raptors 98–107

Devin Booker visszatért, tűrhetően nézett ki a Suns. A hátvéd hamstring-húzódás miatt hagyott ki három meccset, de most játékra jelentkezett és az első félidőben nagyon szépen is muzsikált a Phoenix: okosan támadtak, és a 17 pontot, 18 pattanót és 2 blokkot szállító Deandre Ayton vezetésével hátul is remekeltek, 48 ponton tartották ellenfelüket. A nagyszünet után viszont a Toronto magasabb fordulatszámával nem tudtak mit kezdeni, a rutinos ellenfél átvette a játék irányítását, és a Suns hiába futott az eredmény után Canaan és Josh Jackson (11 pont) vezérletével, esélyeik már elszálltak, mert rajtuk kívül más nem igazán tudott hozzászólni – manapság 100 pont alatti dobóteljesítménnyel ritkán nyernek a ligában, így az 1–7-tel álló Phoenix továbbra is hajszolja második győzelmét.

Kawhi Leonard vezér volt. A kanadaiak azért érezhetően erőkímélő kosárlabdát játszottak, ez is benne volt a szoros és időnként 2008-as iramot idéző első félidőben: Ibaka ezúttal például a padról jött, inkább a klasszikus centert, Jonas Valanciunast erőltették Ayton ellen, és igazán egyszer sem pörögtek fel az első félidőben. A harmadik negyedben aztán előlépett Kawhi Leonard, elöl-hátul berántotta a motort, futottak egy 13–2-t, majd érkeztek a kiegészítők, akik továbbvitték a lendületet, a félidei kétpontos hátrányból 18 pontos előnyt csináltak, majd a végjátékban már okosan menedzselték azt és megszerezték nyolcadik sikerüket. Az örömbe azért némi üröm is vegyült, mert Leonard a negyedik negyedben bokasérülést szenvedett, ám az érintett a meccs után azt mondta, hogy semmi komoly – mindenesetre kérdéses a játéka hétfő hajnalban a Lakers otthonában.

A Suns legjobb dobói: Canaan 19/6, Booker 18/6, Ayton 17.
A Raptors legjobb dobói: Leonard 19/3, Valanciunas 16/3, Ibaka 14.

Golden State Warriors–Minnesota Timberwolves 116–99

Akárhogy is fáj, Draymond itt a sztár. Nem játszott rosszul az első félidőben a Warriors, a végül 33 pontig és 13 pattanóig jutó Kevin Durant az első negyedben 13 pontot szórt és a végül kerek 50 pontot szerző Curry-Thompson páros is jól támadott, de védekezésben folyamatosan olyan kosarakat engedtek a Minnesotának, ami nem szokásuk. A harmadik negyedben a vérszemet kapó vendégek át is vették a vezetést, ám a negyedik negyedben riadót fújt Draymond Green (9 pont, 9 pattanó, 11 gólpassz, 3 blokk), vezérletével elképesztően erős csapatvédekezést mutatott be a GSW, mindössze 12 ponton tartották a Minnyt. Steve Kerr el is mondta a mérkőzés után, hogy nem nagyon látta még olyan jól játszani Greent, mint az elmúlt időszakban, ő a gárda alapja és egyszerűen mindenkit jobbá tesz maga körül.

A végére kiütköztek a problémák. Három negyeden keresztül megtalálta a jó felállásokat a Wolves, és annak ellenére előnyben voltak, hogy Jeff Teague továbbra is sérült, Jimmy Butler (21 pont, 5 gólpassz, 3 lepattanó) egy 0/8-at dobott kintről, Towns kifejezetten vérszegényen játszott (13 pont, 11 pattanó, 1 gólpassz), a legutóbb 50 pontot szóró Derrick Rose pedig mindössze öt percet tölthetett a pályán bokafájdalmak miatt. Ebben az időszakban a négy triplát vágó Wigginsre, illetve a padról beszállva 15 pontot szerző újoncra, Okogie-ra támaszkodhattak, ám a negyedik negyedre ők is eltűntek, a Minnesota pedig végül tükörsima vereséget szenvedett - idén eddig négyből semmi a mérlegük idegenben.

A Warriors legjobb dobói: Durant 33/9, Curry 28/12, Thompson 22/12.
A Timberwolves legjobb dobói: Wiggins 22/12, Butler 21, Okogie 15/3.