No de kezdjük is az elején: ki is az az Andrew Luck?
A fiú 1989. szeptember 12-én, Washingtonban született. Édesapja, Oliver Luck szintén belekóstolt az NFL világába, hiszen négy éven át volt a Houston Oilers irányítója. Igaz, az ő kvalitásai „csak” a cserepadig juttatták. Fia, Andrew így már kölyökkorában bekerült a sportág körforgásába, mondhatni, kikövezett út vezetett számára az NFL világába.
Luck fiatalon tanult Angliában, imádta a labdarúgást, de amikor családja a 2000-es évek közepén visszament az Egyesült Államokba, végérvényesen az amerikai futball mellett döntött, s ő lett középiskolája kezdő irányítója. Nagyszerűen teljesített, ennek köszönhetően 2008-ban már ő volt az egyetemi csapatok egyik legfőbb célpontja. Végül a Stanford örülhetett, a kiemelkedő intelligenciával rendelkező srác ugyanis nem bírt ellenállni Jim Harbaugh csábításának, s annak, hogy az egyik leghíresebb irányítóedzővel dolgozhasson együtt.
A Stanfordon aztán sorra jöttek a sikerek: amellett, hogy Andrew kiváló tanuló volt, a pályán is beindult a szekér. Hamar a kezdőben találta magát, s az idény után már a sportág valaha volt egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon.
A 2011-ben még az Indianapolisnál lévő klasszis, Peyton Manning játékosként minden nyáron szervez egy tábort a fiatal irányító-tehetségeknek, amin Andrew Luck rendre tiszteletét tette. A 2011-es felkészülésen Luck és Manning hosszan elbeszélgetett, s állítólag maga a Super Bowl-győztes szupersztár javasolta a fiatal Lucknak, hogy ne jelentkezzen a 2011-es draftra. Hogy csupán a sors iróniája, vagy Manning sejtette-e, rejtély, de egy évvel később az 1/1-es Colts pont Luckra cserélte le a nyakműtéten áteső Manninget. |
A két éven át brillírozó Luck 2011-ben ott tartott, hogy 1/1-es státusza megkérdőjelezhetetlen volt, ő ugyanakkor mindenki meglepetésére úgy döntött, NFL-draft ide vagy oda, marad a Stanfordon még egy évet.
A 2012-es drafton aztán az elsőként választó Indianapolis Colts nem is habozott sokáig, elvitte Luckot, aki már újoncként remekelt, bravúrgyőzelmek sorozatát aratta az egyébként igencsak gyenge csapattal. Lucknak olyannyira jól ment, hogy első három idényében egyaránt beválasztották a Pro Bowlba, a Colts ez idő alatt 33–15-ös alapszakaszmérleget produkált, s egymás után háromszor is bejutott a rájátszásba. A 2014-es kiírásban ráadásul 40 TD-passzával ő lett az idény legtöbb hatpontosát kiosztó irányítója.
Luck zseniális fordítása a Chiefs ellen, a 2013-as rájátszásban
A mélyrepülés 2015-ben kezdődött, amikor hét alapszakasz-mérkőzésen játszott, de az idény közepén több súlyos sérülést is összeszedett, vesezúzódásai mellett a hasában is elszakadt az izom, ráadásul a dobóvállával is gondjai akadtak. Ma már tudjuk, hogy végül az utóbbi vezetett az elmúlt napok történéseihez – noha Luck a következő, 2016-os szezonban ott volt a pályán, s csupán egy találkozót hagyott ki, az alapszakasz végén kiderült, hogy az egy évvel korábban megsérült válla azóta sem jött rendbe. Luck nagy fájdalmak közepette így is vállalta a játékot, viszont 2017 januárjában a Colts orvosi stábja úgy döntött, hogy meg kell operálni a sztárt. Az első hírek úgy szóltak, hogy a műtét jól ment, ám Luck visszatérése egyre csak húzódott, a rehabilitáció közben többször is arra panaszkodott, hogy nem érzi jónak a vállát, gyakorta érez fájdalmat dobás közben. Mindez az irányító 2017-es szezonjába került, s Luck már olyannyira elkeseredett volt, hogy Európába utazott azért, hogy őssejtkezelésen vegyen részt, hátha az segít.
2018 nyarára aztán csak sikerült rendbe tenni a vállát, az előző idényt problémamentesen végig is tudta játszani, de még hogy! Luck 616 napot követően félelmetes formában tért vissza, élete legjobb teljesítményét produkálva 4593 yard mellett 39 TD-t passzolt, az Indianapolist bevezette a rájátszásba, emellett megválasztották az Év visszatérőjének, ráadásul a Pro Bowlra is meghívást kapott.
Luck előző idénye
Ekkor aligha sejtette volna bárki, hogy nyolc hónappal később már Luck visszavonulása lesz a fő téma világszerte…
REJTÉLYES SÉRÜLÉS
Idén nyáron már egy újabb problémát pedzegetett Luck, a felkészülés során ugyanis fájdalmat érzett a vádlijában, ám a stáb nem győzte ismételgetni, hogy apró húzódásról van szó, amivel akár játszhatna is a sztár. Amikor azonban két hónappal később az edzőtáborban a korábban emlegetett vádligondok miatt Luck hol pihent, hol pedig csak az oldalvonal szélén dobálgatott, már sejteni lehetett, hogy valami nincs rendben – a kérdések száma csak tovább nőtt, amikor Jim Irsay tulajdonos elszólta magát, szavaiból kiderült, hogy a stáb egyáltalán nem biztos a probléma forrásában, és volt itt csontzúzódásra való gyanakodás, de szóba került a vádli mellett a sérült boka is.
Akkor most mi is a gond tulajdonképpen?
A Colts háza táján valami olyat sikerült összehozni, amire leginkább a szánalmas a megfelelő szó: a gárda magyar idő szerint szombat éjszaka a Chicago Bearsszel csapott össze előszezon-mérkőzésen, ám az információk kiszivárogtak, az NFL bennfentesei pedig egyből le is csaptak ezekre, így az oldalvonal mellett álldogáló Luckra a közönségtől kezdve mindenki értetlenül nézett, senki sem tudta, igazak-e a jelentések, mégis mi történik itt? Az értetlenség átcsapott idegességbe, aminek a végeredménye az lett, hogy a dühös szurkolók füttyszó közepette tudatták a véleményüket az öltöző felé sétáló Luckkal. Hogy az információkat ki szivárogtatta ki, nem tudni, de az egész, szürreális jelenetsor méltatlanra sikeredett – a Colts-cal és Luckkal szemben is. |
A választ azóta sem kaptuk meg, a reakció viszont csattanósra sikeredett: Andrew Luck bejelentette, neki ennyi volt az NFL, befejezi, vége van!
ÁLLANDÓ KÖRFORGÁS
„Elfáradtam, mentálisan a padlóra kerültem. Négy éve egy állandó körforgásban élek: sérülés, fájdalom, rehabilitáció, majd ismét sérülés, fájdalom, rehabilitáció. Egyszerűen könyörtelen volt az egész, mind a meccseken, mind azokon kívül, az edzéseken és a felkészülésen is végigkísért. Úgy érzem, ebben a körforgásban benne ragadtam, s közben azon kaptam magam, hogy a játék már nem nyújtja ugyanazt az élvezetet, mint korábban. Ahhoz, hogy ebből az ismétlődő ciklusból kikerülhessek, sajnos csak egy megoldás maradt: ha nem játszom többet” – indokolta a döntését Luck.
Emellett nem árt megjegyezni azt sem, hogy Andrew Luck a Sports Illustratednek tavaly elárulta, ha nincs a vállsérülése miatti kihagyása, akkor valószínűleg már nem lenne együtt párjával, akivel nem is olyan rég összeházasodott. A nyilatkozata arra enged következtetni, hogy az irányító magánéletének annak ellenére sem tett jót a sztárság és a nagy nyomás, hogy Luck kifejezetten kerüli a nyilvánosságot, nem szokott internetezni, nem foglalkozik a médiával, okostelefonja sincs, sőt, olyannyira nem szeret magáról beszélni, hogy ha néhány héttel ezelőtt nem szólja el magát Jim Irsay tulajdonos, akkor vélhetően a mai napig ki sem derült volna, hogy Luck és felesége épp az első gyermeküket várják.
Ezek jelen helyzetben fontos tényezők lehettek abban, hogy a Colts játékosa ne kérjen az NFL olykor kíméletlen világából.
Luck visszavonulása
Az indianapolisi szurkolók akarva-akaratlanul is elkezdték a felelőst keresni, s nem is kellett messzire menniük ahhoz, hogy Ryan Grigson személyében megtalálják a bűnbakot. A 47 éves szakember 2012 és 2016 között volt a Colts általános igazgatója, s regnálása arról vált hírhedtté, hogy képtelen volt fiatal sztárja elé értékelhető támadófalat rakni. A statisztikák szerint ebben az időszakban messze a Csikók támadófala engedte a legtöbb ütést, s ezek nagy szerepet játszottak Luck sérüléseiben. Ugyanakkor maga a tehetség is felelős a történtekért, Luck bevállalós stílusa ugyanis rengeteg plusz ütést és sacket eredményezett, melyeknek egy része elkerülhető lett volna. Kegyetlen a sors, hogy Lucknak épp akkor kell abbahagynia, amikor előtte van a liga egyik legjobb támadófala… |
CSENDES SZTÁR
Hogy Andrew Luck valójában mennyire kívülálló és csendes sztárja volt az NFL-nek, arra Judy Battista, az nfl.com riportere mutatott rá, aki cikkében azt pedzegette, hogy Luck sosem „adta át magát” annak az életvitelnek és felhajtásnak, amit a sportág legjobbjai általában élnek. Őt például 2011-ben kicsit sem érdekelte, hogy dollármilliókat kockáztat azzal, hogy megkérdőjelezhetetlen 1/1-esként nem jön ki a draftra, ehelyett ragaszkodott hozzá, hogy még egy évet marad a Stanfordon, hogy diplomát szerezhessen, s tovább fejlődjön, mint amerikaifutball-játékos.
Aztán az NFL-be bekerült, de hiába rohamozták meg egyből a nagyobbnál nagyobb vállalatok és szponzorok, Luck leszögezte, egyetlen szerződést sem hajlandó aláírni, mert őt csak a játék érdekli, és nem engedi, hogy arról bármi is elvonja a figyelmét. Luck ráadásul közben könyvklubot alapított, ezen keresztül minél több olvasásra próbálja rávenni az embereket. Klubját olyannyira komolyan veszi, hogy rendszeresen olvasói összejövetelt és körutakat tart és szervez.
Valljuk be, ez a viselkedés igencsak távol áll a szupersztárokétól – talán nem is véletlen, hogy Luckot mindenki „kockaként”, csöndes zseniként jellemzi.
NEM CSAK Ő DÖNTÖTT ÍGY
Andrew Luck példája nem egyedüli, több klasszis is elköszönt már idő előtt az NFL-től. Ott van például a legendás Jim Brown, aki a Browns játékosaként két hónappal az 1966-os kiírás előtt közölte, hogy köszöni szépen, de elmegy inkább színésznek, hiába volt parádés szezonja az azt megelőző, hiába tartott kis túlzással minden rekordot, ráadásul csak 29 éves volt…
Említsük meg Barry Sanderst is – a Lions klasszisa 1999-ben akasztotta szögre a cipőt, mindezt úgy, hogy csak 31 éves volt, s a teljesítményére sem lehetett panasz, rendre a legeredményesebbek között volt a posztján. Sanders hirtelen felindulásból fejezte be, megunta, hogy a Detroit nem tud versenyképes lenni a ligában, a futó emiatt elveszítette a motivációját. Később pletykáltak arról is, hogy Sanders ügynöke el akarta érni, a sztárt cserélje el a Lions egy jobb csapatba, de ez sosem történt meg.
Nem Sanders az egyedüli Lions-klasszis, akit a sikertelenség zavart idő előtt nyugdíjba – Calvin Johnson 30 évesen hagyta abba, amikor még nagyban a liga egyik, ha nem a legjobb elkapója volt. Megatron 2016 márciusában állt elő a döntésével, hozzátéve, hogy a motiválatlanság mellett boka- és térdsérülései miatt állandó fájdalmak közepette játszott, s csak fájdalomcsillapítók segítségével volt már képes pályára lépni.
58 MILLIÓT HAGYOTT HÁTRA
Luck visszavonulása kapcsán rögtön fontossá vált az irányító 2016-ban kötött szerződése, amikor öt évre 123 millió dollárért hosszabbított. Ebből a megállapodásból még hátravan három esztendő, ez idő alatt Luck 58.1 millió dollárt keresett volna. Noha az Indianapolis visszakérhetné a játékos szerződésében garantált összegként elkönyvelt elemeket, a Csikók gyorsan jelezték, nem élnek ezen jogukkal, ennek köszönhetően játékosuk a távozása ellenére is megkapja azt a 16.8 millió dollárt, ami a különböző bónuszokból tevődik össze (ez átszámolva mintegy 5 milliárd forint…).
Jim Irsay egyébként úgy véli, Luck az elhatározásával 500 millió dollártól esik el, a ligában ugyanis folyamatosan emelkednek az irányítófizetések, a még mindig csak 29 esztendős játékos a következő, 2021-es hosszabbításánál már évi 40-45 millió dollárt is kapott volna, néhány évvel később pedig a fizetések az évi 50 millió dollárt is elérik. Ha Luck életkorát nézzük, akkor akár még két szerződéshosszabbítás is benne lett volna a karrierjében.
Nagyszerű gesztus ez a Coltstól, amely ezzel a lépéssel köszönte meg Lucknak az elmúlt hét idényt. Ennek kapcsán nem árt megjegyezni: a sportág egyik valaha élt legjobbjának, Peyton Manningnek a helyére megszerzett Luck csupán három évvel „élte túl” Manning karrierjét.
Persze nem lehet hibáztatni őt azért, mert az egészsége fontosabb volt a pénznél.