Az OKC a Houstont, a Pelicans pedig a Sunst állította meg

Charlotte Hornets–Philadelphia 76ers 111–118

Az öltözőben maradt a Hornets. 30–13-ra nyerte meg az első tizenkét percet a 76ers, így lényegében már ekkor eldőlt a találkozó végkimenetele, mindezek ellenére James Borrego vezetőedző űzte-hajtotta övéit, ez pedig azt eredményezte, hogy végül mindössze hét ponttal maradtak alul. LaMelo Ball Terry Rozier sérülése miatt immáron második alkalommal került be a kezdő ötösbe, amit 22 ponttal és 7 lepattanóval hálált meg ötven százalékos hatékonysággal, így ezúttal sem lehetett nagy panasz a játékára. Gordon Hayward (22 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz) is hozta a kötelezőt, de Devonte' Graham (18 pont, 7 gólpassz) is remekelt, azonban a Philadelphia szívós perimétervédekezésével, no meg Joel Embiid ihletett formájával nem tudtak mit kezdeni, így zsinórban három győzelmet követően újfent vesztesen hagyták el a játékteret.

Joel Embiid dominanciájával nem bírt a Charlotte. A remek formában lévő 76ers legutóbb sztárcentere nélkül is győzni tudott, s bár az összecsapás előtt még kérdéses volt a játéka, de végül ott volt a parketten a liga egyik MVP-jelöltje. A Philadelphia sorozatban tizennegyedik alkalommal fektette két vállra a Charlotte csapatát, ezzel holtversenyben tartva az NBA leghosszabb ilyen jelegű szériáját – a Los Angeles Clippers ugyancsak tizennégy sikernél jár az Orlando ellenében. Embiid 34 pontos és 11 lepattanós dupla-duplával zárt, mellette Tobias Harris (26 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz) és Ben Simmons (15 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz) is odatette magát. „Nem hiszem, hogy ebben a bajnokságban bárki is képes lenne megfogni Embiidet. Kettőzhettük, faultolhattuk, megpróbálhattuk kitolni a periméteren kívülre, de tarthatatlannak bizonyult” – nyilatkozta a mérkőzés után Miles Bridges. A nagyszünetet követően már huszonhat pont volt a vendégek előnye, ám ekkor egy kissé kiengedtek, így közelebb kerültek a hazaiak, egy Danny Green-tripla ellenben pontot tett a parola végére. A Philly 16–6-os mutatójával továbbra is kelet legjobbja.

A Hornets legjobb dobói: Ball 22/9, Hayward 22/6, Graham 18/6
A 76ers legjobb dobói: Embiid 34/9, Harris 26/3, Green 16/12

Milwaukee Bucks–Indiana Pacers 130–110

Adetokunbo-remeklés, magabiztos hazai siker. A Bucks számára fontos volt, hogy megnyerje ezt a mérkőzést, hisz legutóbbi három fellépéséből kettőt is elveszített, így a keleti főcsoport elsőségéért folytatott harcában a Philadelphia némi lépéselőnyre tett szert velük szemben, ráadásul már a Brooklyn is előttük/mellettük van. Az uralkodó kétszeres MVP Jannisz Adetokunbo olyannyira elemében volt, hogy a Milwaukee még azt is megengedhette magának, hogy a záró játékrészben már egyáltalán ne lépjen pályára legjobbja – a „görög szörny” 21 pontos, 14 lepattanós és 10 gólpasszos tripla-duplával zárt, a mezőnyből és a büntetővonalról egyaránt 7/8-as dobásmutatóval. Az ő kétpontosával vette kezdetét az összecsapás, a hazaiak pedig ezt követően már egyetlen másodperc erejéig sem engedték ki az irányítást a kezükből. A meccs végére hét játékosuk is eljutott legalább tíz pontig, a kezdőből mindenki hozta az elvárhatót, míg a padról Bryn Forbes (20 pont) és Bobby Portis (18 pont, 9 lepattanó) szállt be nagy elánnal, így nem is lehetett kérdéses, hogy melyik csapat ünnepelhet a lefújás pillanatában.

Ezúttal Domantas Sabonis karriercsúcsa is kevésnek bizonyult. A Pacers a Memphis elleni sikert követően back-to-backet játszott, s ez sajnos meg is látszott a teljesítményükön, hisz amennyiben az összképet nézzük, fikarcnyi esélyük sem volt. Domantas Sabonis a Grizzlies ellen dobott 32 pontját túlszárnyalva ezúttal 33 pontos karriercsúccsal zárt, statisztikai lapját pedig 12 lepattanóval és 6 gólpasszal tette teljessé, így az ő játékára nem lehetett panasz. Ezzel szemben az Év Védője címre pályázó Myles Turner mindössze 3 pontig és 2 lepattanóig jutott – bár végig vállfájdalomra panaszkodott –, de a korábban éppen a hazai csapatot erősítő Malcolm Brogdon is pocsék estét fogott ki, eljutott ugyan 12 pontig, de ezt 5/17-es, 29,4%-os hatékonysággal tette. „Megmutattuk, hogy miként nem szabad pályára lépni egy back-to-back második mérkőzésén. Az nem mentség, hogy de hát mi tegnap is játszottunk” – mondta a lefújás utáni pillanatokban a padról ezúttal is remekül beszálló Doug McDermott (13 pont, 7 lepattanó). Javítási lehetőség pénteken a New Orleans ellenében.

A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 21, Forbes 20/12, Portis 18/12
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 33/9, Holiday 15/9, McDermott 13/3

Atlanta Hawks–Dallas Mavericks 116–122

Vége a sorozatnak. Zsinórban hat vereség után tudott újra mérkőzést nyerni a Dallas és ezért nagyon meg is dolgozott a vendégcsapat. A Mavs igyekezett elég szigorúan védekezni Trae Youngon, beletették a melót ebbe a meccsbe a vendégjátékosok, elöl pedig Luka Doncic (27 pont, 8 lepattanó, 14 gólpassz) vezetésével működött a rendszerük - Kristaps Porzingis (24 pont, 11 lepattanó) és Tim Hardaway Jr. (22 pont, 5/10 tripla) is kitett magáért, így egy-két hullámvölgytől eltekintve összességében jó teljesítményt nyújtottak. A szoros meccsen a negyedik negyed elején vitte be a döntő ütést a texasi alakulat, ott egy 17-6-ot rohantak Doncicék, amely már elégnek bizonyult a győzelemhez, innentől „elkoptatták” az itt kiharcolt fórt és bár a Hawks visszajött három pontra, de Porzingisnek volt egy clutch támadópattanója és kosara, utána pedig már csak a büntetőket kellett bedobálni. Nagy teher jött le a Mavs-játékosok válláról ezzel a sikerrel, következőleg a GSW ellen bizonyíthatnak.

Az ilyen meccsek nem fekszenek a Hawksnak. Egyelőre nem igazán tudja az Atlanta, hogy a szorosan alakuló találkozók utolsó negyedeiben hogyan is kellene nyerni, eddig kilenc olyan veresége van a gárdának, ami tíz ponton belüli eredménnyel zárult és ezúttal pontosan úgy kapott ki, ahogy legutóbb a Lakers ellen: tartotta magát a záró etapig, majd ott az ellenfél egy rohammal eldöntötte a kérdéseket. Trae Youngnak nagyon meg kellett szenvednie minden dobásért (21 pontig és 9 gólpasszig azért eljutott), de John Collins (35 pont, 12 lepattanó, 16/21 mezőnyből) és Kevin Huerter (21 pont, 10 gólpassz) remeklésével így is megvolt bennük a kellő tűzerő ahhoz, hogy nyerjenek, ám a kulcspillanatokból megint rosszul jöttek ki – a végén engedett támadópattanó is nagyon rosszkor érkezett, Collins azt is mondta a meccs után, hogy az ilyen találkozók az Achilles-pontjuk eddig idén.

A Hawks legjobb dobói: Collins 35/9, Young 21/9, Huerter 21/12
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 27/3, Porzingis 24/3, Hardaway Jr. 22/15

Cleveland Cavaliers–Los Angeles Clippers 99–121

Jól zárta a kirándulást a Clippers. Egy hatmeccses idegenbeli túra utolsó állomásához érkezett a Los Angeles, amely ráadásul a Brooklyn elleni vereség másnapján, back-to-back lépett pályára, így finoman szólva sem volt friss. Az első félidőben még volt is egy gyengébb időszaka a gárdának, de összességében ott sem volt nagy gondja, a fordulás után pedig parádés dobóformával nőtt a Cleveland fölé Tyronn Lue alakulata: végül kereken 20 triplát süllyesztettek el a vendégek, 56%-kal céloztak mezőnyből és 59%-kal távolról. Ebben Paul George járt az élen, aki 36 pontot és 6 gólpasszt jegyzett, a triplák tekintetében pedig 8/9-et bombázott be, szenzációsan játszott – mellette a 24 pontos Kawhi Leonard is tette a dolgát, a padról pedig Ivica Zubac szállt be 16 lepattanóval és 3 blokkal. Összességében kiegyensúlyozott és jó játékot mutatott be a gárda, amellyel javította az előző esti vereségét és 4–2-vel zárta le a túrát – most hazatérhet, hogy rangadót vívjon a Bostonnal.

Ameddig tudta, tartotta magát a Cavs. Nem játszottak igazán jól a hazaiak, távolról gyakorlatilag veszélytelenek voltak, összesen négy triplát küldtek a gyűrűbe, az igazán nagy dolog viszont az, hogy nem is próbálkoztak: mindössze tíz hármast emeltek rá csapatként, ez a mai NBA-ben értelmezhetetlen adat. Darius Garland el is mondta a meccs után, hogy Paul George egymaga kétszer annyi triplát dobott be, mint ők összesen, így nem nagyon nyerhetnek meccseket – így is tartották magukat, ameddig lehetett, a Clippers csak a záró etapban döntötte el a küzdelmet, de érdemi esélyük nem nagyon lehetett a sikerre Andre Drummondéknak. A Sexton-Garland hátvédpár így is összedobált azért 50 pontot, de támadásban meccsek óta gondjaik vannak, ezt ki kell egyenesíteni, ha vissza akarnak térni a győztes útra.

A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 27/3, Garland 23/3, Drummond 13
A Clippers legjobb dobói: George 36/24, Leonard 24/9, Williams 15/6

Miami Heat–Washington Wizards 100–103

Védekezéssel (!) nyert a Wizards. Russell Westbrook kihagyta a mérkőzést a vendégeknél a back-to-back miatt és az előző esti vereség után most is gyengén kezdett a Washington, az első negyedben egy 13-0-s futást tudott összerakni a Heat. Ezt követően azonban rendezték a sorokat a fővárosiak és a harmadik-negyedik negyedben feljebb tudtak kapcsolni, a teljes második félidőben összesen 35 pontot (!) engedélyeztek ellenfelüknek azok után, hogy eddig meccsenként több mint 120-at kaptak átlagban - többen is elmondták közülük, hogy különleges érzés a védekezéssel meccset nyerni... Mert hogy végül nyerni tudtak, a záró etapban átvették az irányítást és bár a Miami a végén egyetlen pontra zárkózott, de a vendégek némi szerencsével (több floridai dobást is megúsztak a hajrában) kimozogták a dolgot és elvitték a győzelmet – méghozzá úgy, hogy Bradley Beal 32 pontján kívül semmi érdekeset nem tudtak felmutatni támadásban.

Gond van. Hetekig nézett ki nagyon rosszul a Miami a koronavírus miatt, hiszen a csapat első fele tulajdonképpen hiányzott, de most már mindenki visszatért, ez a második meccsük volt szinte teljes kerettel, ám a Hornets elleni vereség után megint kikaptak. Most már nagyon át kell gondolniuk a dolgaikat, mert jelenleg felfelé kellene haladniuk a kiegészülő keretükkel és nem tovább ásni az amúgy is nagyon mély gödröt – ha a back-to-backet játszó, Russell Westbrook nélkül érkező ligautolsótól is kikapnak ebben a felállásban hazai pályán, akkor már nincs mire mutogatni, ki kell találni, hogy mi a gond és azonnal meg is oldani, különben nagy bajba kerül Erik Spoelstra együttese. Persze most is volt esélyük nyerni, legutóbb is a legvégén engedték ki a kezükből a győzelmet, az utolsó percben ezúttal is volt három dobásuk ahhoz, hogy vezethessenek, de képtelenek voltak átmenni azon a bizonyos hídon – Spoelstra szerint mindegyikük csalódott és rosszul érzik magukat, voltak olyan pontok a meccsen, amiket egyszerűen nem is tud megmagyarázni. Plusz probléma, hogy Avery Bradley megint megsérült...

A Heat legjobb dobói: Herro 20/12, Butler 19, Adebayo 17
A Wizards legjobb dobói: Beal 32/12, Avdija 13/9, Hachimura 11, Bertans 11/9

Chicago Bulls–New York Knicks 103–107

Visszavágott a New York. Két napja nyerni tudott a Chicago ebben a párosításban, most viszont jött a „szokásos” 1–1, vagyis a Knicks válaszolt. A vendégek már az első negyedben rárúgták az ajtót a Bullsra és 34–17-re nyerték azt a játékrészt, onnantól pedig a záró etapig simán uralták a meccset, nagy előnnyel vezettek, kézben tartották a dolgokat. 94–76 után azonban jött egy hullámvölgyük, a Chicago megrázta magát és egy 20–5-tel 99–96-ig zárkózott úgy, hogy volt még hátra jó öt perc, megtörténhetett bármi. A Knicks azonban észnél volt, még időben sikerült reagálni, Reggie Bullock triplájával és Elfrid Payton kettesével stabilizálta magát a gárda, a szokásos jó védekezése pedig elégnek bizonyult ahhoz, hogy győzelemre váltsa az első három jó negyedét. Egyénileg Julius Randle (27 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz, 5/7 tripla) emelhető ki leginkább, de Payton és RJ Barrett is sokat tett hozzá, míg Mitchell Robinson 11 lepattanót húzott le.

Nem tudott ismételni a Bulls. A két nappal ezelőtti találkozón egyértelműen jobban játszott a Chicago, most viszont a New York változtatásaira nem tudott megfelelően reagálni a gárda – az első negyedben az intenzitás sem volt meg és bár utána ezen javítottak a hazaiak, de csak az említett nagy rohamra futotta, fordításra már nem. Nagyon kellett volna a kinti tűzerő, de csapatszinten összesen hatszor találtak be távolról (16,7%), így bár a festékben magabiztosan nyertek, de lassabban haladtak érdemi triplázás nélkül, nem nagyon tudták átdobni a New York periméterét. Zach LaVine 24 pontja már nem is számít különösebben érdekesnek, extrát senki sem játszott náluk, úgyhogy belenéztek egy újabb vereségbe – ráadásul Otto Porter Jr. mégsem térhetett még vissza, sőt, Billy Donovan szerint valószínűleg a következő meccset is ki kell hagynia.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 24, Young 19, White 13/6,
A Knicks legjobb dobói: Randle 27/15, Payton 20, Barrett 17

Oklahoma City Thunder–Houston Rockets 104–87

Lefagyott a Rockets. Az utóbbi meccsek elképesztő extrája után ezúttal meg sem közelítette megszokott formáját a Houston, amelynél John Wall nem tudott pályára lépni, az ő helyét Eric Gordon foglalta el a kezdőben. A gond nem ez volt, Gordon dobott 22 pontot, de mintha az egész csapat kicsit lefulladt volna ezen az estén, Christian Wood tíz pont alatt maradt, PJ Tucker vonalat dobott, csapatszinten alig 38%-kal céloztak mezőnyből és 26%-kal tripláztak, ráadásul eladtak 21 labdát is. A védekezésük most is rendben volt az első negyed után, de támadásban annyira erőtlennek bizonyultak, hogy hiába kapartak hátul, ezzel sem mentek semmire – már 30 ponttal is égtek, mielőtt a végén elég sokat közmetikáztak ebből. Így sorozatban hat győzelem után becsúszott egy kijózanító vereség, most pedig Memphisben folytatják.

Reagált az OKC. Két pocsék meccs után kellett javítania a Thundernek, méghozzá úgy, hogy mindkettőn botrányosan védekezett – erre sikerült most reagálni azzal, hogy 87 pontot engedélyezett a Rocketsnek, ami szezoncsúcs az OKC-nél. Pedig Shai Gilgeous-Alexander nem léphetett pályára, így a hazaiak legjobb játékosuk nélkül vették fel a kesztyűt, de nagyon fegyelmezetten, agresszíven, fizikálisan védekeztek és gyakorlatilag megfojtották a ritmust vesztő Houston – pedig George Hill és SGA mellett Luguentz Dort is megsérült az első negyedben, úgyhogy a meccs nagy részében három kezdőjátékosuk nélkül küzdöttek. Emiatt nagyon értékes győzelmet arattak, méghozzá rendkívül meggyőző teljesítménnyel, igazából végig vezettek, kézben tartották a dolgokat, úgyhogy magabiztosabban fogadhatják a Minnesotát.

A Thunder legjobb dobói: Williams 19/9, Bazley 18/6, Horford 17/6
A Rockets legjobb dobói: Gordon 22/9, Oladipo 19/3, Brown 11/9

San Antonio Spurs–Minnesota Timberwolves 111–108

Egy jó utolsó negyed elég volt. Két sima vereség után ezúttal sem játszott jól a San Antonio, Gregg Popovich csapata újabb hazai pofon felé haladt a nyugati sereghajtó ellen és már 16 ponttal is égett, mielőtt a záró etapban hirtelen megtáltosodott és végül otthon tartotta ezt a győzelmet. A texasiak az utolsó negyedet 32-18-ra nyerték, összességében egy 30-11-es rohammal zárták a meccset és csak az utolsó négy percben tudták átvenni a vezetést, egészen addig hátrányban voltak - a hajrában DeMar DeRozan (30 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) és Jakob Pöltl (19 pont, 8 lepattanó, 4 blokk) is nagyot játszott, az ő vezérletükkel és egy óriási futással pedig sikerült ellopniuk ezt a sikert. Így az is belefért, hogy sem LaMarcus Aldridge, sem Rudy Gay nem léphetett pályára és bár a játék nem volt az igazi, de ilyenkor még leginkább csak a győzelmek számítanak...

„Kisemmizett” Minnesota. Bő három negyeden keresztül jól játszott a Timberwolves, felülmúlta az elvárásokat, Malik Beasley (29 pont, 12/18 mezőnyből) kifejezetten remek teljesítményt nyújtott, de D'Angelo Russellben is megvolt a tűz, a kispadról is érkezett segítség, védekezésben is rendben voltak – az első félidőben tíz pont feletti előnyt építettek fel, amit menedzseltek is utána. A záró etapra azonban valamiért elöl-hátul szétcsúsztak és egy kissé érthetetlen leolvadással ezt a mérkőzést is elbukták, semmissé tették az addigi munkájukat – így már csak 1–9-re állnak idegenben, ráadásul most egy ötmeccses túrán vannak...

A Spurs legjobb dobói: DeRozan 30, Pöltl 19, Murray 15/9
A Timberwolves legjobb dobói: Beasley 29/12, Russell 20/3, Edwards 14/3

New Orleans Pelicans–Phoenix Suns 123–101

Felszívta magát a Pelicans. A Bucks kitömése után megint a korábbi harmatos önmagát adta legutóbb a New Orleans, ezen az estén viszont ismét a jobbik arcát vette elő a gárda, ami a jó formában lévő Suns ellen is magabiztos győzelmet ért. Az igazán nagy szó a védekezés volt, abban sokat léptek előre Stan Van Gundy fiai, különösen az első félidőben fogták meg a Phoenixet, aztán a harmadik negyedben beindult a támadójáték is: ott 40 pontot dobtak, amihez a záró etapban még 35-öt tettek hozzá, ezzel a második félidővel pedig nem tudta tartani a lépést a Suns. A negyedik játékrészben már 28 ponttal is vezettek, a vége gyakorlatilag kiütés lett, egyénileg pedig Zion Williamsont kell kiemelnünk: a fiatal erőcsatár 32 perce alatt +37-ben volt a Pelicans, ő egyszerűen megsemmisítette a vendégeket – 28 pontját 12/14 jó dobással szerezte, de volt 7 lepattanója és 6 gólpassza is. Az elöl-hátul meggyőző produkció után megint az a kérdés merül fel, hogy ez miért csak ilyen ritkán történik meg a többre érdemes társasággal?...

Elfogyott a Phoenix. Zsinórban három győzelem után, jó passzban érkezett meg a találkozóra a Suns és az első félidőben még leginkább csak azt láttuk, hogy támadásban nincs meg az igazi ritmus, de egyébként szorosan alakul a találkozó és van esélyük Chris Pauléknak fordítani. A harmadik negyedben azonban hátul is szétestek, innentől már nyílt az olló és egyszer sem tudtak vezetni, védekezésben csak nyomozták a labdát, elöl pedig minden figurájukkal megszenvedtek – ez most egy nagyon rossz nap volt számukra, amelynek a végén meglepetésre teljesen sima vereséget szenvedtek. A következő hét meccsüket azonban otthon játszhatják le, ezt a szériát egy Detroit elleni kötelezővel kezdhetik, úgyhogy lesz lehetőségük javítani.

A Pelicans legjobb dobói: Williamson 28/3, Ingram 23/6, Ball 18/12
A Suns legjobb dobói: Booker 25, Ayton 13, Nader 11/6

Sacramento Kings–Boston Celtics 116–111

Megint a jó védekezés. Ami sokáig a legnagyobb gondnak számított a Kingsnél, az mostanában már a csapat erőssége és így volt ez ezen a mérkőzésen is, amit végül a remek védekezésének köszönhetően nyert meg a hazai alakulat. Az első félidőben is azzal maradt meccsben, mert támadásban nem volt meg a ritmus, passzívak voltak, üres dobásokat hagytak ki, de aztán sikerült javulniuk, az utolsó negyedben 35 pontot szereztek és a hajrában clutch védekezéseket bemutatva legyőzték a Bostont. Először 91–96-ról sikerült fordítaniuk egy 9–1-es futással, majd 105–105 után, az utolsó két és fél percben összesen két kosarat engedélyeztek a Celticsnek – az utolsó másodpercekben is kivédekezték a vendégek támadásait, így tizedekkel az órán Buddy Hield beállíthatta a végeredményt. Egyénileg De'Aaron Fox (26 pont, 11 gólpassz, clutch kosarak), Harrison Barnes (24 pont, 5 lepattanó, 6 gólpassz) és a padról beszálló újonc Tyrese Haliburton (21 pont, 5/9 tripla, kőkemény védekezés, harcos játék) emelhető ki leginkább, de az egész csapat jól védte a pick-and-rollokat, a kisemberek sosem álltak meg, a nagyok pedig türelmesen helyezkedtek – az utóbbi meccseikre mindenképpen építhetnek és bizony az eredmények is jönnek, az elmúlt hat találkozóból ötöt megnyertek, egyet pedig egy ponttal veszítettek el.

Nem bírta el a hátvédek hiányát a Boston. A Kings védekezése ellen most nagy szükség lett volna több olyan játékosra a Celticsnél, akik tudnak labdát vezetni, betörni, szervezni, ám a hosszabb időre kidőlő Marcus Smart és Payton Pritchard mellett most a back-to-back miatt Kemba Walker sem lépett pályára, így szinte minden a Tatum-Brown pároson múlt. Ők tették is a dolgukat, Tatum például 27 pontja és 9 lepattanója mellett 10 gólpasszt osztott szét, de mondjuk Jeff Teague egy kosárnál, valamint egy gólpassznál állt meg és főleg a hajrában kellett volna még némi plusz támadásban – nem estek be a dobásaik, nem tudták megoldani a helyzeteket, így végül vereséget szenvedtek. Ezzel jelenleg 11–9-cel negyedik-ötödikek Keleten, következőleg pedig a Clippershez látogatnak.

A Kings legjobb dobói: Fox 26/6, Barnes 24/3, Halburton 21/15
A Celtics legjobb dobói: Tatum 27/6, Brown 21/6, Thompson 17