NBA: új rekord, 73 pontos különbséggel győzött a Memphis

New York Knicks–Chicago Bulls 115–119

Majdnem elrontotta a Bulls, de a sztárok megoldották a végét. Parádésan kezdte a meccset a Chicago, az első negyedben egy 21–4-es rohamot raktak össze a vendégek és kereken húsz ponttal vezettek már ebben az időszakban, pillanatok alatt lejátszották a pályáról a New Yorkot – sőt, a nagyszünetben is ők jártak előrébb 18-cal, érdemben nem csökkent a különbség. A fordulás után azonban megérkezett a Knicks válasza, egy 27–10-zel visszajöttek a meccsbe a hazaiak és innentől szorosan alakult a küzdelem, majd a záró etapban át is vette a vezetést Tom Thibodeau legénysége. Itt nagyon kellett a Bullsnak a könyörtelen DeMar DeRozan (34 pont, 12/19 mezőnyből, 10/11 büntető) nagy játéka, aki egymaga 18 pontot termelt a negyedik negyedben és a víz felett tartotta csapatát, de érdekesség, hogy rajta kívül csak Zach LaVine (27 pont, 5 gólpassz, 3/6 tripla) és Nikola Vucsevics (27 pont, 5/9 tripla) talált a gyűrűbe tőlük ebben az időszakban. Az utolsó másfél percben aztán ki is harcolták a győzelmet, Julius Randle kihagyott büntetője és eladott labdája után LaVine két clutch büntetőjével szerezték vissza a vezetést, majd egy jó védekezés után jött DeRozan, aki az utolsó húsz másodpercben bedobta csapata utolsó hat pontját és kivégezte a New Yorkot – a hazaiak itt már csak kozmetikázni tudtak, fordítani nem volt esélyük. A Bulls így idén már másodszor győzte le riválisát és egy meccsre megközelítette a keleti listavezető Brooklynt.

Bánhatja a Knicks. A hazaiak borzasztó kezdése elsősorban a frusztrációra vezethető vissza, már a legutóbbi, Nets elleni vereségüknél is a játékvezetésre panaszkodtak és most is elvesztették a hidegvérüket: Taj Gibsonra egymás után két labdabirtoklásnál fújtak szabálytalan zárást és ezen úgy felháborodott, hogy kiállították, majd Derrick Rose-tól is elvettek egy kosarat szintén támadófault miatt. A második negyedben tudták csak rendezni a gondolataikat, de közelíteniük ott még nem sikerült, a nagyszünetet követően viszont remek játékkal, Julius Randle (30 pont, 12 lepattanó, 6 gólpassz) vezérletével sikerült felkapaszkodniuk és a hajrában minden esélyük megvolt a sikerre. A nagy rohamot azonban végül kidobhatták a kukába, mert a végén kulcspillanatokban hibáztak egymás után, sorra rontották el a labdabirtoklásaikat, amiket DeRozan és a Bulls megbüntetett, így nekik megint maradt a vereség - vannak náluk biztató jelek, de az eredmények még nem jönnek, már csak 11-11-re állnak, otthon pedig mindössze 5-7-re.

A Knicks legjobb dobói: Randle 30, Burks 16/3, Fournier 16/12, Rose 16
A Bulls legjobb dobói: DeRozan 34, Vucsevics 27/15, LaVine 27/9

Toronto Raptors–Milwaukee Bucks 97–93

Elfogyott a Bucks. Sorozatban nyolc győzelem után kapott ki a Milwaukee, de a regnáló bajnok játékát elnézve ez nem is meglepetés: az előző esti, Charlotte elleni egylabdás győzelem után érezhetően fáradtan mozgott a társaság, ráadásul kiültette legjobbját, a kisebb sérüléssel bajlódó Jannisz Adetokunbót. Ezek következményeként támadásban nagyon visszaesett a csapat játéka és le is lassult Mike Budenholzer alakulata, így bár a második félidőre ugyan kicsit már felvette a ritmust, de ezzel együtt is alig 37.6 százalékkal dobott csak mezőnyből és nem tudott a Toronto fölé kerekedni. Négy és fél perccel a vége előtt ugyan visszajöttek 87–85-re, úgy tűnt, hogy van esélyük nyerni, de innentől sorozatban öt labdabirtoklást zártak pont nélkül, voltak eladott labdáik, volt 0/2 büntetőjük, mindent elrontottak, amit el lehetett, eközben pedig a Raptors megint meglógott. A végén azért az oda-vissza hibákból kijöhettek volna akár jól is, mínusz kettőnél támadópattanót húztak le, de kimaradt Connaughton triplája hat másodperccel az órán, majd Achiuwa két kihagyott büntetője után nem tudták megszerezni a védőpattanót, így nem maradt már esélyük – nagy csatában, de kikaptak, így megszakadt a sikerszériájuk.

Kellett már ez a Raptorsnak. Fred VanVleet, a hazaiak irányítója szerint ők fél órával a meccs előtt tudták meg, hogy Jannisz nem játszik és erről azt mondta, hogy ilyenkor az ember valahol mélyen megköszöni a lehetőséget és megpróbál nyerni – ők is ezt tették, amiből egyébként óriási részt vállalt maga VanVleet is. A karmester 29 pontot és 5/10 triplát rakott a közösbe, a szoros negyedik negyedben egymaga 13 egységet termelt, de rajta kívül Pascal Siakam (20 pont, 8 lepattanó, 4 gólpassz) és Scottie Barnes (13 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz, 3 labdaszerzés) is dicsérhető náluk. Voltak hullámvölgyeik, de összességében pontosabban támadtak ellenfelüknél és bár a végén nekik is többször megremegett a kezük, de mégis megcsinálták a győztes játékokat és jól jöttek ki a kiélezett helyzetből – sorozatban három, hazai pályán pedig öt vereség után tudtak újra nyerni, nagy szükségük volt már egy ilyen sikerélményre.

A Raptors legjobb dobói: VanVleet 29/15, Siakam 20/3, Barnes 13/9
A Bucks legjobb dobói: Holiday 26/12, Middleton 22/6, Portis 15/3

Memphis Grizzlies–Oklahoma City Thunder 152–79

NBA-rekorddal nyert a Grizzlies. Ez egy olyan nap volt a Memphis számára, amikor minden, de tényleg minden összejött, kis túlzással az is, amit nem akartak – Ja Morant nélkül álltak ki ezúttal is, de ezen felül sem erőltették meg magukat, hiszen egyetlen kezdőjük sem töltött 21 percnél többet a parketten. Ennek oka az, hogy nem volt rá szükség, az első negyed 31–16-os megnyerése után a nagyszünetben már 72–36-ra vezettek és itt indult be az a jelenség, hogy bármit csinálnak, az jó lesz – hiába jöttek a cserék, hiába ürült ki a kispad vége, nem tudtak hibázni és a második félidőben így is kereken 80 pontot tettek fel a táblára. Már ez is elképesztő adat, hiszen a végül összeszedett 152 pontjuk franchise-rekord, ugyanígy klubcsúcsot döntöttek a 62.5 százalékos mezőnymutatójukkal, de a végén egy NBA-rekordot is megdöntöttek: a 73 pontos győzelem abszolút csúcs, soha, egyetlen csapat sem nyert ekkora különbséggel a liga története során. Egyébként vezettek közben 78-cal is, de a 73 is bőven elég volt az új rekordhoz, hiszen az eddigi csúcsot 68-cal tartotta a Cleveland még 1991-ből. Ez egy ilyen este volt, fesztiválhangulat és örömünnep a csarnokban, extra munka a statisztikusok számára – nincs rá hagyományos magyarázat, hogy hogyan történt mindez, de az tény, hogy Morant nélkül is egy hármas sikerszériában vannak éppen. Ami pedig az OKC-t illeti, Josh Giddey betegség miatt nem játszhatott, Mark Daigneault vezetőedző pedig annyit mondott a meccs után, hogy „ezek nem mi vagyunk” – tényleg nem, ugyan sorozatban nyolcadszor kaptak ki, de az eddigi hét vereségük során 13 pont volt a legnagyobb különbség, abszolút nem a kiütésekről szólt ez az időszak számukra. Még némi adalék a meccshez, csak a pontosság kedvéért: a Grizzlies klubcsúcsot döntött a pontokon, a különbségen és a mezőnyszázalékon felül gólpasszokban (41) és kispadról érkező pontokban (93), valamint egyéni +/- mutatóban is: Santi Aldama ugyanis 28 perc alatt +52-vel zárt.

A Grizzlies legjobb dobói: Jackson Jr. 27/18, Melton 19/9, Aldama 18
A Thunder legjobb dobói: Dort 15/6, Mann 12/6, Jerome 12/3, Muscala 12/9

Phoenix Suns–Detroit Pistons 114–103

18. Sorozatban 18. sikerét könyvelhette el a Suns, amelynél a sérült Devin Booker sem lépett pályára a Saric-Kaminsky páros mellett, de a listavezető így is hozni tudta a kötelezőt. A 30–18-ra megnyert első negyed után a folytatásban is „akcióban” maradt a gárda és a nagyszünetben 69–51-re vezetett, de a fordulás után alaposan beragadt és a Pistons olyannyira felzárkózott, hogy öt-hat pontra csökkent a különbség. Emiatt végig küzdeniük kellett a hazaiaknak és nem tudtak pihenni a végén, de Chris Paul azért a javukra döntötte el a meccset: amikor három perccel a vége előtt 104–99-re zárkózott a Detroit, akkor dobott egy fontos kosarat, majd kiosztott két gólpasszt és másfél perc alatt lezárult a találkozó. A Sunsnál összességében heten is kétszámjegyűt dobtak, viszont négyen is 30 perc felett játszottak, sőt, Mikal Bridges 41-et töltött pályán, ami nem biztos, hogy jó ómen, hiszen most back-to-back jön számukra a GSW elleni visszavágó.

Volt tartása a Detroitnak. Az első félidőben úgy szedte szét a vendégeket a Suns, hogy szinte közük sem volt a találkozóhoz védekezésben, de a fordulás után megmutatták, hogy nem adják fel és egy 17–0-s rohammal konkrétan egyetlen pontra zárkóztak, sőt, egy pillanatig úgy tűnt, hogy ki is egyenlítettek, amíg Hamidou Diallo kosarát nem érvénytelenítették a játékvezetők. Ezt követően azért öt-hat pontnál nem jöttek közelebb, de egészen a hajráig éles küzdelemre késztették a liga legjobb csapatát, úgyhogy nem lehetnek elégedetlenek. Jerami Grant (34 pont, 14 kiharcolt büntető), Cade Cunningham (19 pont, 5 gólpassz, 3/6 tripla) és Isaiah Stewart (12 pont, 14 lepattanó) is kitett magáért és Stewart azt mondta, hogy ha mindig úgy játszanának, mint a második félidőben, akkor sok meccset meg tudnának nyerni – csak a jelek szerint nem sokszor játszanak úgy, mert zsinórban nyolcadik vereségük után 4-18-cal szerénykednek a tabella utolsó helyén.

A Suns legjobb dobói: Payne 19/3, Johnson 19/12, Bridges 18/6
A Pistons legjobb dobói: Grant 34/6, Cunninghaem 19/9, Stewart 12

Portland Trail Blazers–San Antonio Spurs 83–114

Elkapta a fonalat a Spurs. Tavaly április óta nem nyert egymás után két meccset a Spurs a legutóbbi találkozójáig, most viszont már zsinórban harmadik sikerét könyvelhette el a váratlanul belendülő társaság, méghozzá meglehetősen impozáns módon. Egyéni extra nélkül, letisztult csapatjátékkal, labdajáratással, 32 gólpasszal, közel 50 százalékos mezőnymutatóval sikerült nyerni, az első félidőt 68–47-re húzta be a gárda és bár a harmadik negyedben jött egy gyengébb időszak, de a borzasztóan dekoncentráltnak és demotiváltnak tűnő Blazers ellen most ez is belefért. A rendkívül sima, kiütéses idegenbeli győzelem mellett a játékukkal is elégedettek lehetnek és bár Gregg Popovich sportszerűen azt mondta, hogy Damian Lillarddel azért nagyon más lehetett volna a mérkőzés, de tény, hogy ezúttal egy másodpercig sem forgott veszélyben a sikerük. Holnap a Golden State-hez utaznak, az azért más lesz...

Már otthon is. Eddig egyetlen dologba kapaszkodhattak Portlandben és az a hazai pálya volt, a botrányosan gyenge idegenbeli mutató, a lagymatag játék és a liga leggyengébbjei közé tartozó védekezés ellenére a hazai 10-1-gyel tartották magukat életben. Most viszont már ez sem segített, Damian Lillard nélkül iszonyatosan nagy pofont kaptak saját közönségük előtt, az első félidőt 21 ponttal vesztették el, majd a fordulás után sem volt meg bennük a tűz és összesen 36 egységet tudtak felrakni a táblára a teljes második félidő során. Chauncey Billups vezetőedző sokadszor is elmondta, hogy mi a legnagyobb probléma: nem harcolnak, nem játszanak keményen, enélkül pedig nem fog menni. Ez a szezon eddig katasztrófa a Blazersnél, kérdés, hogy mikor és milyen változás következik ebből...

A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 16/6, Powell 16/6, McLemore 11/9
A Spurs legjobb dobói: Forbes 18/9, McDermott 16/6, Murray 15/9

NBA
ALAPSZAKASZ
New York Knicks–Chicago Bulls 115–119
Toronto Raptors–Milwaukee Bucks 97–93
Memphis Grizzlies–Oklahoma City Thunder 152–79
Phoenix Suns–Detroit Pistons 114–103
Portland Trail Blazers–San Antonio Spurs 83–114