NBA: újra legyőzte a Milwaukee-t a Heat, kikapott Portlandben a Dallas

Miami Heat–Milwaukee Bucks 111–95

Ugyanaz még egyszer. Két napja ugyanitt találkozott már a két csapat ugyanilyen tartalékos felállásban, és akkor is a Miami tudott nyerni, most pedig nagyon hasonlóan alakult a helyzet. A vendéglátónál ezúttal is hiányzott Lowry, Herro, Martin, Dedmon, Robinson és Jovics, míg a Bucksnál most sem léphetett pályára Adetokunbo és Middleton, a wisconsiniak ezúttal is teljességgel kiszorultak a festékből és csak triplákat dobáltak (19-szer köszöntek be távolról, a festékben viszont 54–26-ra alulmaradtak), a változás nagyjából annyi, hogy most a Miami még egy fokkal gördülékenyebben és magabiztosabban játszott. A floridaiaknál ismét Gabe Vincent (27 pont, 11/14 mezőnyből, 5 labdaszerzés) vitte a prímet, de Bam Adebayo (20 pont, 13 lepattanó, 2 blokk) és a padról beszálló Victor Oladipo (20 pont, 5 gólpassz) is kitett magáért, csapatszinten 50 százalék feletti mezőnymutatót hoztak össze, és végig vezettek: nyolc ponttal nyerték az első negyedet, onnantól pedig sokáig ezt a különbséget menedzselték. A harmadik játékrészben közelíteni tudott a Milwaukee, és csak közte hatról indult az utolsó felvonás, de ott megint a gázra tudott lépni Erik Spoelstra alakulata, és végleg eldöntötte a küzdelmet: szűk három perc alatt egy 13–0-t rohant a társaság, majd a hajrában már kereken húsz pont is volt a csapatok között, nem volt miről beszélni. A hazaiak részéről többen is azt pendítették meg, hogy végre élvezik a kosárlabdát, a védekezésük egyre keményebbé válik, és ha kiegészül a keretük, akkor irányba állhatnak – jelenleg hetedikek Keleten, fél meccs a hátrányuk a New Yorkhoz képest.

Nem javul a Milwaukee. Ötből négy győzelem után most megint zsinórban kettőt bukott a Bucks, összességében nyolcadszor kapott ki a társaság az elmúlt tizenhárom találkozóján, és bár (ki emlékszik már erre) Mike Budenholzer együttese kezdte a legjobban a szezont, a mostani jó mérlege szinte csak a rajtnak köszönhető, azóta nem hoz topcsapat-szintet sem játékban, sem eredményességben. Khris Middleton visszatérése tiszavirág-életűnek bizonyult, azóta megint már meccsek óta hiányzik, Janisz Adetokunbónak (Giannis Antetokounmpo) is sűrűn vannak problémái, most pedig nélküle nem volt bennük több: Budenholzer és Jrue Holiday is azt mondta, hogy nem tudtak elég jól támadni, eljutni a festékbe, Holiday szerint „azt Janisz csinálja”, ezzel pedig ki is mondta azt, ami a legfőbb problémájuk. Csak remélhetik, hogy a görög a Pacers elleni hazaira visszatérhet, de ettől függetlenül is ideje lenne összekapniuk magukat, mert a Bostontól már 4.5 meccsre leszakadtak, és szinte utolérte őket a Sixers, valamint a Cavs is.

A Heat legjobb dobói: Vincent 27/15, Adebayo 20, Oladipo 20/6
A Bucks legjobb dobói: Portis 15/3, Connaughton 14/12, Lopez 13/9

Charlotte Hornets–Boston Celtics 106–122

A második félidő a Celticsé volt. Végül érvényesítette a papírformát a Boston, de az első félidőben még partiban volt a keleti sereghajtó: LaMelo Ball (31 pont, 7 lepattanó, 9 gólpassz) és a 21 pontos Terry Rozier, valamint a hasznosan játszó Washington, Plumlee páros révén megszórta a ligaelsőt a hazai alakulat, vezetett 16 ponttal (!) és még a nagyszünetben is előrébb járt 66–62-re. A pihenő alatt azonban felrázta játékosait Joe Mazzulla, és a fordulás után úgy jött vissza a pályára a Celtics, ahogy kellett: Jayson Tatum egymaga 17 pontot dobott a harmadik negyedben, amit 33–19-re nyert meg a gárda, majd a negyedik játékrészben sikerült tovább növelni a különbséget, és eldönteni a küzdelmet – a második félidőt végül 60–40-re vitte el a Boston, és ezzel kipipálta a kötelezőt. Tatum 33 ponttal, 9 lepattanóval és 6 gólpasszal zárt, Malcolm Brogdon pedig 30 pontos extrával (4/6 tripla, 0 eladott labda) szállt be a kispadról, így pótolta Jaylen Brownt, de a többiek is hozzátették a magukét: Marcus Smart 12 gólpasszal, Robert Williams III 12 lepattanóval, Al Horford pedig 16-7-6-os meccsel jelentkezett. A gyenge első félidő után összeálló védekezés így végül könnyedén elég lett a sikerhez a ligautolsó helytől már csak fél meccsre lévő Charlotte-tal szemben, az egyetlen negatívum Derrick White nyaksérülése: négy perc alatt dobott nyolc pontot, majd ütközött Smarttal és ebbe belesérült, többször nem térhetett vissza a pályára. Egyelőre nincs róla új információ, ma vizsgálják meg alaposabban.

A Hornets legjobb dobói: Ball 31/3, Rozier 21/6, Washington 14/12
A Celtics legjobb dobói: Tatum 33/12, Brogdon 30/12, Horford 16/12

Indiana Pacers–Memphis Grizzlies 112–130

Nem volt kérdés. A back-to-back érkező, Tyrese Haliburtont továbbra is nélkülöző, ráadásul játékban tényleg elég leharcoltnak tűnő Pacers nem tudta igazán megnehezíteni a Grizzlies dolgát: ugyan a vendégeknél hiányzott Dillon Brooks, de így is nagy energiával érkeztek meg a meccsre, és nagyon hamar a kezükbe vették az irányítást. Desmomd Bane (25 pont, 5/11 tripla) és Ja Morant (23 pont, 10 gólpassz) vezetésével 68 pontot dobtak egy félidő alatt, és a nagyszünetben már 16-tal vezettek azok után, hogy az Indy egyszer azért felszívta magát, és átmenetileg kiegyenlített. A harmadik negyedben még próbálkoztak a hazaiak, de nem tudtak közelebb kerülni, sőt elérte a különbség a húsz pontot, a záró etapban pedig felborult a pálya: pillanatok alatt elszaladt a távolság 30 egységig, úgyhogy jöhettek a cserék, véget ért a mérkőzés érdemi része. Morantnek ezúttal is volt egy hatalmas, látványos zsákolása, szórakoztak és szórakoztattak a vendégek, és összességében egyértelműen más szinten voltak most, mint a Pacers, de a zsinórban aratott kilencedik győzelem ellenére Taylor Jenkins vezetőedző óvatosságra int: szerinte közel sem játszanak tökéletesen, annyi az erényük, hogy mindig megtalálják az aktuális megoldást a győzelemre. Rick Carlisle, az Indiana trénere viszont más véleményen van, szerinte most valószínűleg a Grizzlies a liga legjobb csapata...

A Pacers legjobb dobói: Duarte 25/12, Mathurin 16/6, McConnell 13/3
A Grizzlies legjobb dobói: Bane 25/15, Morant 23, Aldama 17/3

Toronto Raptors–Atlanta Hawks 103–114

Végig vezetett a Hawks. A vendégek előző este még Indianában arattak győzelmet egy utolsó másodperces kosárral, a várt fáradtság azonban egyáltalán nem látszott meg a társaságon: egyetlen másodpercig sem voltak hátrányban Torontóban, végig ők vezettek, és el is tudták vinni a győzelmet. A kilenc ponttal nyert első negyedben nagyon könnyen találtak utat a gyűrűig, a nagyszünetben már 69–57-re vezettek, és bár a fordulás után kicsit elfogyott az erő támadásban, de a Raptors ezt nem tudta kihasználni, sőt volt már 18 pont is a Hawks előnye. A hazaiak a záró etapban kicsit kozmetikáztak, ott már húsz egység alatt maradt az Atlanta, de veszélyeztetni így sem tudott a vendéglátó, a Hawks Trae Young (29 pont, 9 gólpassz) és Dejounte Murray (27 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) vezetésével 50 százalék feletti mezőnymutatót és 40 százalékos triplázást hozott össze, közben pedig védekezésben is kellően stabil tudott maradni, így a back-to-back ellenére nagyon fontos győzelmet aratott közvetlen riválisa otthonában – még mindig 50 százalék alatt áll, de az utóbbi két győzelmével sikerült kicsit stabilizálnia magát.

Kár érte. Ha legyőzte volna a fáradt Atlantát a Raptors, akkor utol is érte volna a tabellán, de ezúttal kifejezetten gyengén játszottak a kanadaiak annak ellenére, hogy ők voltak a frissebbek, otthon léphettek pályára, és sorozatban három győzelemből érkeztek. Fred VanVleet 1/9-et, Gary Trent Jr. 2/7-et, a kipontozódó Pascal Siakam 5/16-ot dobott mezőnyből, de még OG Anunoby 5/14-e sem érdemel jutalmat – ugyan Scottie Barnes mindent megtett (27 pont, 12 lepattanó, 3 labdaszerzés, 9/16 mezőnyből), de egyedül nagyon kevésnek bizonyult, amikor a teljes csapatjáték összeomlott. A Toronto csak 41 százalékkal célzott és mindössze 24 százalékkal triplázott, Nick Nurse vezetőedző szerint ez a találkozó megint rávilágított arra, hogy a legnagyobb gondjuk a kiegyensúlyozatlanság – néhány sikeres meccs után most pocsékul játszottak otthon, így már nem is tizedikek, csak tizenegyedikek Keleten, utolérte őket a Bulls...

A Raptors legjobb dobói: Barnes 27, Siakam 15, Anunoby 14/6, Achiuwa 14
A Hawks legjobb dobói: Young 29/6, Murray 27/6, Griffin 13/9

Minnesota Timberwolves–Cleveland Cavaliers 110–102

A Wolves bírta jobban a végét. Érdekes, hogy bár a Minnesota érkezett meg back-to-back a Suns elleni sikerből, mégis a hazaiakban volt több energia a negyedik negyedben, az idegenbeli túrát teljesítő Cavs jobban elfáradt a hajrára. Addig szorosan alakult a küzdelem, az első negyedet a Minny nyerte, aztán a nagyszünetben öt ponttal a Cleveland vezetett, majd kicsit közelített megint a Wolves, végül a záró etapban tudott fordítani a vendéglátó: azt 33–22-re húzta be, ez pedig elégnek bizonyult a győzelemhez. A játékrész elején egy 12–4-es futással nagyon hamar átvette a vezetést a gárda, onnantól pedig végig vezetett, majd bő öt perccel a vége előtt két egymást követő triplával tíz pont fölé növelte az előnyét. Ebből már nem volt visszaút, a Wolves a legjobbkor talált magában még pluszenergiát, amiben erősen benne volt a kispad is: 56 pontot szereztek a cserék, ebből 33-at vállalt a Reid, Nowell páros, és a végén is nagyon kellett a második sor – Rudy Gobert végül csak 13, D'Angelo Russell pedig 21 percet játszott, a kezdőben csak Anthony Edwards (26 pont, 7 gólpassz) érte el a tízpontos határt, de most ez is elégnek bizonyult az újabb győzelemhez. A sikernek köszönhetően utolérték a Clipperst, és 50 százalékos mérleggel feljöttek a nyugati hatodik helyre, nagy lendülettel zárkóznak felfelé az elmúlt időszakban.

Elfogyott a Cavs. 2–3-mal zárta a túráját a Cavaliers, J.B. Bickerstaff vezetőedző pedig úgy foglalta össze a vereség okait, hogy túl sokszor estek szét fejben – sok volt a mentális kihagyásuk, dekoncentráltak voltak, nehezen gondolkodtak, ez pedig most nem fért bele. A védekezésüket egyáltalán nem tudták a megszokottak szerint működtetni, főleg a negyedik negyedben követtek el csúnya hibákat, támadásban pedig 30 százalék alatt tripláztak, és mivel Donovan Mitchell pocsék meccset hozott, így hiányzott náluk az egyéni extra is. Az egyetlen pozitívum, hogy a minnesotai közönség álló ovációval fogadta Kevin Love-ot és Ricky Rubiót, mint korábbi játékosait, ezen felül csak annak örülhetnek, hogy mehetnek haza, de a sorsolásuk nem kedvező: a Pelicans, Grizzlies, Warriors, Bucks sor vár rájuk a következő négy meccsükön.

A Timberwolves legjobb dobói: Edwards 26/9, Reid 17/3, Nowell 16
A Cavaliers legjobb dobói: Mobley 19, Allen 19, Garland 15/3

Utah Jazz–Philadelphia 76ers 117–118

Embiid dobásával nyert a Philly. Egész este a Sixers vezetett, de nem tudta eldönteni a mérkőzést, a 41–24-re megnyert első negyed és a 20 pontos előny után fokozatosan fogyott a különbség, jött vissza a Jazz, és a harmadik játékrész végére már szinte egálban voltak a felek. A vezetést viszont nem tudta átvenni a Utah egészen a hajráig, amikor Mike Conley villanásai és Joel Embiid kihagyott büntetője után, 33 másodperccel az órán Walker Kessler visszatett egy támadópattanót, és 115–114-re módosította az eredményt – ez volt az első előnyük a hazaiaknak az este folyamán. Itt James Harden válaszolt egy kettessel, így ismét a Philly vezetett, de Jordan Clarkson is elment a gyűrűig, így az utolsó tíz másodperc 117–116-os Jazz-fórral indult meg. Itt Embiid zárt Hardennek, aki megtalálta egy üresnek tűnő középtávolira, és bár a center ezt feladta, majd leütésből dobott inkább egy hátradőlős tempót, de a lényeg az, hogy bevágta - alig öt másodperc volt hátra, és Embiid kosarával 117–118 állt az eredményjelzőn. Az időkérés után dobhatott még a győzelemért a Utah, de Clarkson utolsó pillanatos triplája kimaradt, így óriási csatában harcolta ki a győzelmet a Sixers.

Hozták magukat a sztárok. A frissebb Phillynél Harden (31 pont, 11 gólpassz), Embiid (30 pont, 13 kiharcolt büntető) és Tyrese Maxey (21 pont, 5/11 tripla) is kitett magáért, a padról Shake Milton dobott hatékonyan 17 pontot, így végül az is belefért, hogy a sérüléssel bajlódó Tobias Harris kiülte ezt a találkozót. A Jazznél Clarkson vitte a prímet, 38 pontot szórt 16/29-es mezőnymutatóval, 9 lepattanóval és 5 gólpasszal, ő vette a hátára a csapatát, de Horton-Tucker húsz ponttal, Kessler egy masszív dupla-duplával (15 pont, 12 lepattanó, 2 blokk, 7/7 mezőnyből), Mike Conley pedig 14 ponttal és 8 gólpasszal segített be, ami kis híján elég is lett a bravúrhoz. Náluk viszont végül mégsem fért bele az, hogy Lauri Markkanen is kihagyta a meccset Kelly Olynyk mellett, hiába voltak fontos területeken jobbak a Sixersnél, a sztárfaktor az utolsó játékoknál a vendégek mellett döntött – bánhatják, mert nagyon közel álltak a sikerhez, és annyira szoros most a nyugati 6–13. hely, hogy egy-egy győzelem vagy vereség konkrét helyezéseket jelenthet.

A Jazz legjobb dobói: Clarkson 38/9, Horton-Tucker 20/6, Kessler 15
A 76ers legjobb dobói: Harden 31/12, Embiid 30/6, Maxey 21/15

Portland Trail Blazers–Dallas Mavericks 136–119

Kellett ez a Portlandnek. Meccsek óta szenvedett már a Blazers, Chauncey Billups csapatának semmi sem akart sikerülni, annyira nem játszott rosszul, amennyire a sorozatban öt és tizenegyből kilenc vereség sejtette, így nagyon nagy szüksége volt már a társaságnak egy ilyen estére. Most végig a hazaiak akarata érvényesült, a szoros első negyed után a másodikban 40 pontot dobott a gárda, és lelépte a Dallast, működött a védekezése, elöl pedig Damian Lillard (36 pont, 10 gólpassz) extrája körül remekül felépült a támadójáték – Jusuf Nurkic (22 pont, 11 lepattanó 23 perc alatt) is nagyszerűen játszott, de Grant, Simons, Payton II, Sharpe és Hart is hozta, amit kellett, mindannyian kitettek magukért. Az 52 százalékos mezőnymutatónál is jobban néz ki a 22 bedobott hármas, ezúttal jó hatékonysággal dolgoztak, és nem is billentek meg – a harmadik negyed elején meglett a közte húsz pont, onnantól azt osztották be, és egyáltalán nem forgott veszélyben a sikerük, könnyedén kontrollálták a Dallast. Lillard szerint ez a meccs kellett nekik az áttöréshez, mentálisan végig egyben voltak, egy irányba húztak, de át kellett vészelniük a nehéz időszakot, amit most lezárhatnak – holnap ugyanígy a Dallast látják vendégül, aztán Denverbe mennek, majd a Sixerst és a Lakerst fogadják, ha ezeket a meccseket jól oldják meg, akkor tényleg kijöhetnek a gödörből.

Elfogyott a Dallas. Finney-Smith, Kleber és Green után Christian Wood sem tudta vállalni a játékot a Mavericksnél, a negyedik negyedben Tim Hardaway Jr. bokasérülést szenvedett, és Luka Doncic is gyengén játszott: 15 ponttal negatív szezoncsúcsot dobott, így pedig nem lehetett esélyük a vendégeknek. Hiába jutott el 25 egységig Spencer Dinwiddie, és hiába dobott be 8/10 triplát Reggie Bullock, ez csak a totális kiütés elkerüléséhez volt elég, úgyhogy az utóbbi hat meccsükből negyedszer is kikaptak, a hetes sikerszériájuk óta megint megtorpantak – Jason Kidd szerint egészségessé kell válniuk, és majd utána indulhatnak meg felfelé, addig a bevethető játékosaikkal kell kiharcolniuk maguknak valamit.

A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 36/12, Nurkic 22/9, Simons 21/9
A Mavericks legjobb dobói: Dinwiddie 25/12, Bullock 24/24, Doncic 15