A Jazz nyerte az alapszakaszt, örülhet a Warriors és a Wizards is

New York Knicks–Boston Celtics 96–92

Elvégezte a házit a Knicks. A New York-iak úgy léptek pályára, hogy egy győzelemmel bebiztosíthatják maguknak a hazai pályát az Atlanta Hawks elleni első körös párharcban, és a Celtics is megtette nekik azt a szívességet, hogy a hiányzóikon túl is tartalékosan állt ki. Ennek megfelelően a Knicks a 2. negyedben robbantani tudott, ebben a 12 percben 16 pontot vertek ellenfelükre, és az ekkor kiharcolt előnyre építve végül be is húzták a mérkőzést, és egyben a keleti 4. helyet is, bár ellenfelük végül nagyon nem adta könnyen magát, bő 2 perccel a vége előtt 93–92-re zárkóztak fel. Ezt követően Reggie Bullock tudott kosarat szerezni, majd mindkét oldal szállította a hibákat, így csak Julius Randle 12 másodperccel a vége előtt bedobott 1/2 büntetőjével nőtt 4 pontra a hazaiak előnye, ami után szintén nem érkezett válasz. Randle (20 pont, 7 lepattanó, 7 gólpassz) szokás szerint sokoldalúan játszott, de csak 5/17-tel dobott, mellette viszont R.J. Barrett (22 pont) és a kispadról 5/7 triplával beszálló Alec Burks (17 pont, 6 lepattanó) is hatékonyan dolgozott, Bullock (16 pont) pedig a fontos dobása mellett 4/7 triplát is elsüllyesztett, és ennyi elegendőnek is bizonyult.

Pihentetett a Celtics. Már a meccs előtt biztossá vált, hogy a 7. helyen kezdheti meg a play-int a Celtics, és ennek megfelelően Brad Stevens azokat a kulcsjátékosait sem erőltette ezúttal, akik amúgy bevethetőek lettek volna, és így lehetősége nyílt kicsit jobban megnézni, hogy a többiek közül kik vannak jó formában az alapszakasz legvégén. A szedett-vedett kezdőből Grant Williams (13 pont, 6 lepattanó) és Romeo Langford (14 pont) mozgott a legjobban, míg a kispadról Jabari Parker tett hozzá 18 pontot és 7 lepattanót, ahogyan Tremont Waters (17 pont, 5 lepattanó, 5 gólpassz) is jól szállt be. Noha összességében a Knicks sem dobott jól, de ők legalább elsüllyesztettek 13/27 triplát, a Celtics viszont kintről sem tudta ellensúlyozni a 40.7 százalékos mezőnymutatóját, illetve az utolsó 2 percben nagy szükségük lett volna valakire, aki képes pontokat felpakolni a táblára, de végül senki sem tudott előlépni, így hiábavalónak bizonyult a felzárkózás, fordítani már nem tudtak a vendégek. A play-int magyar idő szerint szerda hajnalban kezdik meg hazai pályán, ellenfelük a Washington Wizards lesz.

A Knicks legjobb dobói: Barrett 22/6, Randle 20/6, Burks 17/15
A Celtics legjobb dobói: Parker 18/3, Waters 17/9, Langford 14

Toronto Raptors–Indiana Pacers 113–125

Most sem léptek pályára a meghatározó emberek. A Raptors teljesen kiengedett azt követően, hogy biztossá vált, nem érnek oda a play-inbe, és meccsek óta szabadságot szavazott meg Nick Nurse a kulcsembereknek, és ez most is így volt. Ezen az estén mindössze 6 játékos lépett pályára a Raptorsban, egyedül Aron Baynes (14 pont, 10 lepattanó) érkezett a kispadról, a kezdőben pedig mindenki 41 és 46 perc között játszott. A legkevesebbet Malachi Flynn pihenhetett, ő szűk 2.5 percet töltött a padon, az extra lehetőséget pedig 27 ponttal és 5 gólpasszal hálálta meg. Mellette DeAndre' Bembry (23 pont, 5 lepattanó) is jól termelt, míg Stanley Johnson (24 pont, 5 lepattanó, 7 gólpassz) 9/11 büntetővel kompenzálta a 6/18-as mezőnymutatóját. Khem Birch (18 pont, 14 lepattanó, 4 gólpassz) szépen dolgozott a palánkok alatt, Freddie Gillespie pedig leginkább a 10 lepattanójával vétette észre magát. Akik lehetőséget kaptak, küzdöttek, hajtottak, de a csapatszinten felmutatott 40.2 százalékos mezőnymutatóval nem volt esélyük, így csak egy tisztes helytállás jött össze.

A hazai pályáért játszott a Pacers. A vendégek abban a tudatban léphettek pályára, hogy egy esetleges győzelemmel az övék lesz a 9. hely keleten, és ebben az esetben mindenképpen megelőzik a Wizards-Hornets meccs vesztesét, így hazai pályán kezdhetik meg a play-int. Kisebb meglepetésre az elmúlt időszakban a Pacers rotációjában komolyabb szerepet kiharcoló Oshae Brissett állt csapata élére, aki 10/16 jó dobásból 31 pontos karriercsúcsot ért el, és emellett begyűjtött 10 lepattanót is. Mellette Domantas Sabonis (25 pont, 16 lepattanó, 5 gólpassz) is hozta a sokoldalú játékát, T.J. McConnell a kispadról beszállva osztott ki 17 gólpasszt a 12 pontja mellett, Doug McDermott eljutott 20 pontig, így az is belefért, hogy Caris LeVert (13 pont, 6 gólpassz) migrén miatt kidőlt a meccs közben, és mindössze 21 percet tudott a pályán tölteni. A Pacers a győzelmének köszönhetően hazai pályán fogadhatja a Charlotte Hornets csapatát szerda hajnalban a play-inben.

A Raptors legjobb dobói: Flynn 27/15, Johnson 24/9, Bembry 23/3
A Pacers legjobb dobói: Brissett 31/15, Sabonis 25/3, McDermott 20/12

Washington Wizards–Charlotte Hornets 115–110

A Wizardsé a dupla esély. A mérkőzésnek nagy tétje volt, hiszen a győztes a 8. helyet kapta meg, ezzel a dupla lehetőséget arra, hogy a play-in során kiharcolja a rájátszást magának, míg a vesztesnek – a Pacers győzelmének köszönhetően – a 10. hely jutott, vagyis egyből az életben maradásért kell majd pályára lépnie. A mérkőzést a Hornets kezdte jobban, 16 pontos előnyt is sikerült kialakítaniuk, majd egy hullámvölgy után a 3. negyed hajrájában is 15 ponttal mentek a vendégek, de a meccs jelentős részében gyengén dobó, és végül így is csak 8/27-es mutatóval záró Bradley Beal a 4. negyedben megrázta magát, és a 25 pontjából 13-at a záró játékrészben szerzett. Mellette Russell Westbrook (23 pont, 15 lepattanó, 10 gólpassz) is hozta a maga tripla dupláját, és ugyan ő is csak 6/15-tel célzott, de a 4. negyedben 8 pontot szerzett. A két sztár mellett HacsimuraRui (16 pont, 6 lepattanó) is csipegette a pontokat, míg a kispadról Robin Lopez (18 pont, 6 lepattanó) és Ish Smith (14 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz) hozott nagy lendületet, így nagyot küzdve fordítani tudott a Wizards, és ők kezdhetik a Celtics ellen a play-int.

Nagyot bukott a Hornets. A mérkőzés jelentős részében a vendégek kontrollálták az eseményeket, de a 4. negyedet 36–20-ra bukták el, így végül csak a 10. helyet szerezték meg keleten, és így két meccset kell nyerniük ahhoz, hogy bejussanak a rájátszásba. A csapat három irányítója egyaránt felemás teljesítményt nyújtott, Terry Rozier (22 pont, 9 lepattanó, 9 gólpassz) kacérkodott egy tripla duplával, LaMelo Ball (19 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz) sokoldalú játékkal próbálta feledtetni a 7/21-es mezőnymutatóját, míg a kispadról beszálló Devonte' Graham (15 pont) lendületet tudott hozni, viszont az utolsó egy percben mindhárman elrontottak egy-egy triplát, a legfontosabb pillanatban mindhármuk keze megremegett. Összességében egyikük sem volt most kellően hatékony, ahogyan Miles Bridges (17 pont, 4 blokk) vagy P. J. Washington (11 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz) sem, és csapatként csak 39.4 százalékos mezőnymutatót, illetve 31.1 százalékos triplázást tudtak összehozni, ami annak ellenére sem fért bele, hogy közben sokáig Beal sem tudott eredményesen játszani a túloldalon. Alapvetően így is az ő akaratuk érvényesült, de a negyedik negyedre szétcsúsztak és pont a legrosszabbkor rohant át rajtuk a Wizards, úgyhogy nehéz helyzetbe kerültek.

A Wizards legjobb dobói: Beal 25/9, Westbrook 23/6, Lopez 18
A Hornets legjobb dobói: Rozier 22/9, Ball 19/6, Bridges 17/6

San Antonio Spurs–Phoenix Suns 121–123

Tisztességgel helyt állt a Spurs. A két csapat az előző este ugyanitt találkozott, bár a hazaiaknál annyira sok mindenkit nem érdekelt az a meccs, hisz biztos tizedikként várhatják a play-int, így akkor inkább Tim Duncan Hall of Fame beiktatásával voltak elfoglalva. Ezúttal egy kicsit szorosabb képet festett az összecsapás, DeMar DeRozan (23 pont, 4 gólpassz), Jakob Pöltl (17 pont, 10 lepattanó) és Rudy Gay (12 pont, 6 lepattanó) vezérletével a második negyedben még úgy tűnt, hogy könnyűszerrel le is iskolázzák a Sunst, ám a nagyszünetet követően kissé elkényelmesedtek, így a vendégek előbb kiegyenlítettek, majd az utolsó másodpercekben a győzelmet is megszerezték. A San Antonio 33–39-es mérleggel zárta az alapszakaszt, bár az utószezonra nézve a négymeccses vereségsorozatuk nem biztos, hogy túl jó előjel.

E'Twaun Moore döntött. A Sunsnak mindenféleképpen nyernie kellett azért, hogy esélye maradhasson az első kiemelésre, mivel a később játszó Jazz veresége esetén ez még papíron összejöhetett volna. Mindezek ellenére Chris Paul, Jae Crowder, Devin Booker és Deandre Ayton sem lépett pályára, Monty Williams vezetőedző és stábja inkább a pihentetésük mellett döntött. Az első félidőben ennek megfelelően még csak keresték azt a játékost, aki átveheti a vezér szerepkört, amit végül Jevon Carter (19 pont, 10 lepattanó, 9 gólpassz) tett meg, mindössze egyetlen assziszttal elmaradva a tripla-duplától. Mellette E'Twaun Moore (22 pont, 9/10 mezőnyből) és Cameron Payne (19 pont, 4 lepattanó, 6 gólpassz) is kitett magáért, ezzel egy szoros végjátékot összehozva. Végül 121–120-as Spurs-vezetésnél Moore vállalta magára a mindent eldöntő dobást, ami a gyűrűbe hullott, így a vendégek győzedelmeskedtek, akik a szezon során 51 győzelem mellett 21 alkalommal kaptak ki, ez pedig a nyugati konferencia második helyére volt elegendő.

A Spurs legjobb dobói: DeRozan 23/3, Pöltl 17, Gay 12/6
A Suns legjobb dobói: Moore 22/6, Payne 19/9, Carter 19/3

Golden State Warriors–Memphis Grizzlies 113–101

A Warriors zárt nyugati nyolcadikként. Egy igazi playoff-hangulatú meccset hozott a két csapat találkozója, ugyanis éppen egálra álltak a nyugati nyolcadik-kilencedik helyen, így aki nyert, az került a play-in szempontjából kedvezőbb helyzetbe. Stephen Curry (46 pont, 7 lepattanó, 9 gólpassz) semmit sem bízott a véletlenre, újabb káprázatos teljesítménnyel kirukkolva vezette győzelemre övéit, ezzel Michael Jordan 1998-as címe óta a legidősebb játékosként megkaparintva a pontkirályi elismerést is – 32 pontos átlaggal abszolválva az idényt. A kaliforniaiak a két középső negyedben vitték dűlőre a dolgot, Curry mellett Andrew Wiggins (21 pont, 10 lepattanó) és a padról érkező Jordan Poole (15 pont) is bőven kivette a részét a sikerből. Steve Kerr csapata így zsinórban hat győzelemmel zárva, remek formában várja az utószezont.

Brooks kipontozódásán ment el a Memphis győzelme. Sorozatbeli hatodik sikerére készült a Memphis is, ám a kezdőötös legértékesebb +/- mutatójával záró játékosa, Dillon Brooks (18 pont, 6 gólpassz) többször is indokolatlan szituációban ütött oda az ellenfélnek, így bő hat perccel a végső dudaszó megszólalása előtt begyűjtötte a hatodik személyi hibáját, ezzel pedig számára idejekorán véget ért a mérkőzés. A Grizzlies 97–95-re vezetett ekkor, ám ezt követően már a hazaiak akarata érvényesült, egyszerűen senki sem tudta pótolni a bedobó szerepkörét. Persze a vendégek a 6/25-ös triplamutatójukat sem tehetik ki az ablakba, így hiába játszott ezúttal is jól Jonas Valanciunas (29 pont, 16 lepattanó), Ja Morant (16 pont, 9 lepattanó) 7/21-es dobáshatékonyságát nem bírta el a csapat. A Memphis 38–34-es mérleggel a nyugati konferencia kilencedik helyén végzett.

A Warriors legjobb dobói: Curry 46/27, Wiggins 21/6, Poole 15/9
A Grizzlies legjobb dobói: Valanciunas 29, Brooks 18/3, Morant 16/3

Atlanta Hawks–Houston Rockets 124–95

Simán nyert, ötödik lett az Atlanta. Nem szakadt meg a győzelemért a Hawks, Bogdanovicsot, Gallinarit és Capelát ki is hagyta erről a meccstől Nate McMillan, de a ligautolsó Houstonnal szemben azért így is hozni tudták a kötelezőt, méghozzá meglehetősen simán – Trae Young és John Collins végül csak 16–16, Lou Williams pedig 17 percet játszott, úgyhogy csak a minimális kockázatot vállalták be a hazaiak. A 36–21-re nyert második negyeddel azonban így is könnyedén megléptek és a cseresor is folyamatosan szétnyitotta az ollót (Onyeka Okongwu például 21 ponttal és 15 lepattanóval dupla karriercsúcsot hozott), úgyhogy voltak már 30 pont feletti előnyben is és nem adtak érdemi esélyt ellenfelüknek – 54 százalékkal dobtak mezőnyből és a játék minden elemében ellenfelük fölé nőttek. A tartalékosan, „óvatosan” érvényesített papírforma eredménye a keleti ötödik hely lett, a New York korábbi győzelme után az egyértelmű volt, hogy nem lehetnek negyedikek, úgyhogy kihozták a maximumot – a Knicks elleni csatára készülhetnek az első körben. Ami a Houstont illeti, a vendégek próbálták becsülettel lehozni az utolsó meccsüket is, a szezon közben teljesen kiürített csapat most is csak nyolc játékost tudott bevetni, de közülük is volt, akit nem erőltetett túl – kiálltak, lejátszották, úgyhogy 17–55-tel messze övék lett a legrosszabb mérleg, ezzel minden „elvárást” teljesítettek, most pedig jöhet a klubnál az újratervezés.

A Hawks legjobb dobói: Okongwu 21, Mays 16/6, Collins 15/3
A Rockets legjobb dobói: Augustin 18/12, Brooks 18/18, Olynyk 16/6

Brooklyn Nets–Cleveland Cavaliers 123–109

Durant és Irving vezérletével keleti második a Nets. A back-to-backet játszó Brooklyn feladata egyszerű volt, meg kellett nyerni a mérkőzést, ezzel bebiztosítva a keleti konferencia második helyét. James Harden kiülte ugyan a meccset, ám ez nem látszott meg a hazaiak teljesítményén, akik már az első negyedben tíz pontot vertek ellenfelükre, így lényegében viszonylag hamar eldöntötték a győztes csapat kilétét. Kevin Durant (23 pont, 8 lepattanó, 13 gólpassz, 8/10 mezőnyből) és Kyrie Irving (17 pont, 6 lepattanó) is elemében volt, ez pedig megteremtette annak a lehetőségét, hogy Steve Nash vezetőedző rotálhassa a keretet – végül a csapat hét játékosa is eljutott legalább tíz pontig. „Itt az ideje elfelejteni azt, ami eddig történt. A rájátszás rajtjával egy teljesen új bajnokság kezdődik” – nyilatkozta az öltözőbe menet Durant.

A Cavs számára már nem volt tét. Tudásban és motivációban sem voltak az ohióiak a Brooklyn szintjén, így lényegében az utolsó negyedig elevickélve, ott már csak az eredmény kozmetikázására futotta az erejükből. Darius Garland és Kevin Love sem lépett pályára, így leginkább Dean Wade (18 pont, 8 lepattanó) volt az, aki próbált élni az adódó lehetőséggel, de Isaac Okoro (18 pont) és a kispadól beszálló Damyean Dotson (17 pont) is igyekezett. A Cleveland 22–50-es mutatóval indulhat nyaralni, s habár a szezon első harmadában okoztak némi meglepetést, ezzel már akkor el is lőtték a puskaporukat.

A Nets legjobb dobói: Durant 23/3, Irving 17/9, James 14/6
A Cavaliers legjobb dobói: Wade 18/12, Okoro 18/6, Dotson 17/9

Philadelphia 76ers–Orlando Magic 128–117

Tartalékosan is jobb volt a Philly. A hazaiak legutóbb már bebiztosították keleti elsőségüket, így egy tét nélküli mérkőzésen fogadhatták az Orlandót – ennek megfelelően Joel Embiid, Ben Simmons, Seth Curry, Danny Green és Tobias Harris sem lépett parkettre. Maga a meccs a hiányzók ellenére is egészen jó játékot hozott, Tyrese Maxey (30 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz) és Cole Anthony (37 pont, 8 lepattanó) vívott remek dobópárbajt. A második negyedben a vendégek igyekeztek dűlőre vinni a dolgot, ám a nagyszünetet követően a Sixes kapott erőre, ezzel el is döntve a mérkőzés sorsát. Maxey mögött Paul Reid (17 pont, 12 lepattanó) és Isaiah Joe (17 pont) is élni tudott a játékperceivel, így a hazaiak 49–23-al tudták le az alapszakaszt, amely azt jelenti, hogy a rájátszásban adott esetben egészen a döntőig élvezhetik majd a hazai pálya előnyét.

Cole Anthony egy karriercsúccsal zárta a szezonját. A Magic újonca 37 pontot szórt a Philly ellenében, ez pedig NBA-pályafutása eddigi legjobb teljesítménye volt. A vendégek sorsa már régen eldőlt, így az idény lezárásaként léptek pályára Pennsylvaniában. Anthony mellett Donta Hall (14 pont, 10 lepattanó) és Moritz Wagner (14 pont, 4 lepattanó) is szépen muzsikált, ám a második negyedet leszámítva a 76ers akarata érvényesült. „Pályafutásom legnehezebb idényén vagyok túl. Reméljük, hogy a következő évünk ennél már csak jobb lehet” - mondta Steve Clifford vezetőedző. A Magic 21–51-es győzelem-vereség mutatóval a keleti konferencia utolsó előtti pozícióját szerezte meg.

A 76ers legjobb dobói: Maxey 30/9, Joe 17/12, Reed 17
A Magic legjobb dobói: Anthony 37/9, Wagner 14/3, Hall 14

Detroit Pistons–Miami Heat 107–120

Hét emberrel nyert, de maradt hatodik a Heat. Teljességgel elengedte ezt a meccset Erik Spoelstra, aki összesen hét játékost vetett be, közülük pedig igazából csak Tyler Herro, valamint a 19 percet játszó Duncan Robinson lesz alapember a playoff-rotációban, a többiek mind pihenőt kaptak. Végül így is nyerni tudtak, mert Precious Achiuwa (23 pont, 10 lepattanó), Nemanja Bjelica (21 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz), vagy az összesen 21 gólpasszt szétosztó Herro, Vincent páros is remekelt – csak Robinson nem jutott el legalább 15 pontig és a 32–13-ra nyert első negyed után végig kényelmesen vezettek. A floridaiak végül egy másodpercig sem voltak hátrányban és meglepően könnyed győzelmet arattak ebben a felállásban is, Spoelstra is elégedett volt játékosaival és bár az eredmény nem számított, de nyerni sosem rossz érzés – hatodikként mennek bele a playoffba és a Milwaukee lesz az ellenfelük az első körben.

Most jön a következő fázis Detroitban. Már a tavalyi drafttal elkezdődött valami a Pistonsnál, ez a szezon pedig nagyrészt arról szólt, hogy ezek a fiatalok játéklehetőséget, nagyobb szerepet kapjanak – most ugyan Doumbouya és Stewart sem játszott személyes okok miatt, de összességében ez a projekt eddig nem működött rosszul. Saddiq Bey például ezúttal is dobott 22 pontot, Saben Lee-nek, vagy Killian Hayesnek is voltak jó megmozdulásai, edzőjük, Dwane Casey is arról beszélt, hogy a szezont tekintve nincs oka nagy panaszra a fiatalokra, de most jön a következő fázis: egy nagyon átgondolt, kitalált, intenzív nyári edzésprogram, hogy a következő idényre már „új” játékosokként térjenek vissza. Egyébként most a Detroit is csak nyolc embert küldött pályára, ott sem volt jobb a helyzet, mint a Heatnél és az elrontott rajt után nem is tudták megszorítani ellenfelüket a hazaiak – ez nem baj, így övék lett a második legrosszabb mérleg, ami biztosít nekik egy top picket az idei játékosbörzén.

A Pistons legjobb dobói: Bey 22/15, J. Jackson 17/6, Diallo 15/3
A Heat legjobb dobói: Achiuwa 23, Bjelica 21/12, Strus 20/9

Chicago Bulls–Milwaukee Bucks 118–112

A pihenésre szavaztak a Bucksnál. A Nets veresége esetén még esély nyílt volna a Milwaukee-nak a keleti második hely megszerzésére, de a Brooklyn a játéknap korábbi szakaszában jó kerettel kiállva nyert, úgyhogy a Bucksnál nem volt már tétje ennek a derbinek – Mike Budenholzer nem is vacakolt sokat, kis túlzással a komplett playoff-rotációját kiültette, a nyolc pályára küldött játékos közül csak Jeff Teague és Pat Connaughton rendszeres szereplése várható a folytatásban. Így sem játszottak alárendelt szerepet, a tíz ponttal elvesztett első negyed után még visszajöttek, az utolsó percben aztán felzárkóztak még egyszer négy pontra, de hiába Jordan Nwora (34 pont, 14 lepattanó) remeklése és Teague (23 pont, 7 gólpassz, 3/3 tripla) hatékony játéka, valamivel kevesebbnek bizonyultak a Bullsnál. Összességében az előző két alapszakasz megnyerése után most sem szerepeltek rosszul, Keleten harmadikak, ligaszinten pedig hetedikek lettek, pályaelőnyből várhatják, hogy visszavágjanak a Heatnek a tavalyi kiesésért.

Szépségtapasz. Csalódást keltő szezont zárt le a Chicago, a playoffba vágyó csapat végig elmaradt a céljaitól, majd Nik Vucsevics idény közbeni megszerzése sem hozta meg a várt áttörést, sőt, igazából ezt követően csúsztak le végleg még a playinről is – amiben persze Zach LaVine koronavírusa is erősen benne volt. Ezen a meccsen sem LaVine, sem Vucsevics nem játszott, Thad Young (20 pont, 7 lepattanó, 3 blokk), Coby White (19 pont, 4/9 tripla) és a sokat kritizált Lauri Markkanen (17 pont, 6/11 mezőnyből) jó teljesítménye viszont elégnek bizonyult a B/C csapattal kiállító Bucks ellen - a negyedik negyed elején még szoros volt az állás, de akkor megérkezett Ryan Arcidiacono és bebombázott három triplát, amelyekkel eldöntötte a küzdelmet. A győztes lezárás így összejött Billy Donovan csapatának, de ez csak szépségtapasznak jó – készülhetnek a következő szezonra, ahol már nem nagyon lehet mellébeszélni, kérdés nélkül a playoff lesz a céljuk.

A Bulls legjobb dobói: Young 20, White 19/9, Markkanen 17/6
A Bucks legjobb dobói: Nwora 34/12, Teague 23/9, Bryant 16/3

Minnesota Timberwolves–Dallas Mavericks 136–121

Élesebb volt a Minnesota. A Dallasnak igazából nem számított már, hogy mi történik, míg a Minnesota szerette volna kihasználni az utolsó lehetőséget arra, hogy önbizalmat szerezzen együtt a keret magja, illetve hogy gyűjtsenek néhány szavazatot még Anthony Edwardsra az Év Újonca versenyben. A hazaiak ennek megfelelően mindenkit bevetettek és normális rotációval, 30 feletti játékpercekkel operáltak, Edwards 30 ponttal, 5/9 triplával és 2 blokkal zárt, Karl-Anthony Towns 23-9-5-öt hozott, D'Angelo Russell pedig 10 gólpasszt osztott szét a 23 pontja mellett – csapatszinten 54 százalékos mezőnymutatóval, 43 százalékos triplázással és 35 gólpasszal zártak, ezen az estén is hozták a gyors, hatékony támadójátékukat. A borzalmas szezonjuk utolsó heteit már kategóriákkal jobb teljesítménnyel hozták le, összeszedték magukat, de ezzel most csak annyit értek el, hogy az utolsó helyről megelőztek öt csapatot és rontottak a saját draftpozíciójukon. Majd jövőre...

A Clippersszel kezd a Dallas. A Mavericksnél teljesen nem pihentetett Rick Carlisle, igazából mindenki ott volt a parketten, de csak 21-26 percig, aztán mindenki mehetett a kispadra – velük sem tudták tartani a Minnesota tempóját, 16 ponttal vesztették el az első negyedet, úgyhogy végképp nem volt érdemes erőltetni őket a folytatásban. A védekezni nem nagyon akaró texasiak a második félidőben már inkább a Clippers elleni playoff-csatára készültek, hiszen ezzel az eredménnyel is ötödikek lettek Nyugaton, így a negyedik helyezett ellen kell mérkőzniük pályahátrányból – tavaly egy fizikális párharcuk volt már egymás ellen, most viszont valamivel rutinosabb lesz ahhoz képest a Dallas és próbál meglepetést okozni.

A Timberwolves legjobb dobói: Edwards 30/15, Towns 23/3, Russell 23/9
A Mavericks legjobb dobói: Porzingis 18/12, Doncic 18/6, Finney-Smith 15/9, Hardaway Jr. 15/6, Brunson 15/6

New Orleans Pelicans–Los Angeles Lakers 98–110

A lendület megvan, de playinre kényszerül a Lakers. Sorozatban ötödik meccsét nyerte, így jó formában zárta az alapszakaszt a bajnoki címvédő, de a rengeteg sérülés és miegymás miatt így sem tudta elkerülni a playint – a Portland is nyert a nap folyamán, így maradt hetedik a Los Angeles, úgyhogy „selejtezőn” kell kivívnia a rájátszásban való részvételt. Itt most azért sikerült hozni a kötelezőt úgy is, hogy szét azért nem szakították magukat a vendégek, az első negyedben kicsit megléptek, majd a harmadikban még egy lapáttal rá tudtak tenni és ha nem is lógtak meg 15 pontnál jobban, de tartották az előnyüket, egy másodpercig sem voltak hátrányban az este folyamán. LeBron James 25 ponttal és 6 gólpasszal próbálta visszarázni magát a sérülés előtti szintjére, de az egész csapat eléggé takaréklángon égett azért, főleg onnantól, hogy James megint megsérült – hihetetlen, de ismét kiment a bokája, ott be is fejezte a meccset, de talán nem komoly az eset, nem tűnt úgy, hogy nagy fájdalmai lennének. Akárhogy is, de a győzelmet behúzták, ha a Warriors elleni playin-csatát is megnyerik, akkor a Sunsszal találkoznak majd az első körben.

Sérüléssel zárult a Pels szezonja. Williamson, Ingram, Ball és Adams sem lépett pályára a hazaiaknál, nekik már abszolút tét nélküli volt ez a mérkőzés, de azért a kiegészítők jó játékával így is végig látótávolságon belül tartották magukat és nem engedték elhúzni a Lakerst. Mondhatnánk, hogy vállalható teljesítménnyel, megfelelő tartással és papírforma-eredménnyel zárták az idényt (persze maga a playinről való lemaradás csalódás, de az már korábban eldőlt), viszont egy komoly negatívum még erre a meccsre is jutott nekik: a negyedik negyedben egy támadásbefejezésnél csúnya sérülést szenvedett Jaxson Hayes, nem tudott ráállni a lábára, úgy kellett letámogatni a parkettről, nagyon súlyosnak tűnt a dolog...

A Pelicans legjobb dobói: Hernangomez 19, Marshall 18/12, Alexander-Walker 14/6
A Lakers legjobb dobói: James 25/6, Davis 14, Drummond 13

Oklahoma City Thunder–Los Angeles Clippers 117–112

Nem kellett a harmadik hely a Clippersnek. A tét az volt a vendégek számára, hogy ha ők nyernek, a Denver pedig kikap Portlandben (így történt), akkor övék lett volna a nyugati harmadik hely, de ezt végül nem akarta a LAC – inkább kiültette a fontos játékosokat (Leonard, George, Morris, Batum, Rondo, Cousins) és elveszítette ezt a meccset a liga egyik leggyengébb együttesével szemben, hogy a Dallasszal találkozzon az első körben. A meccs komolyságáról azért sokat elárul az, hogy Ivica Zubac ott volt a kezdőben, majd az első védekezésnél beütött egy faultot, lecserélték és többet nem láttuk - ő az egyetlen Clippers-játékos, aki minden mérkőzésen játszott idén, ezt a szériát akarták megtartani. A győzelemtől amúgy így sem voltak messze, az utolsó negyed előtt vezettek, de aztán a végét csak sikerült elrontani úgy, hogy kikapjanak – 47–25-tel zárták az alapszakaszt, most pedig jöhet a Mavs elleni csata.

Pokusevszki és a Thunder fiataljai jól zártak. Szép győzelemmel intett búcsút ennek a szezonnak a tankolással foglalkozó OKC, így a végére még egyszer azért odatették magukat, ha már a Clippers ennyire „partner” volt ebben. Többen is remek teljesítménnyel villogtak a fiatalok közül, Aleksej Pokusevszki vitte a prímet a 29 pontos karriercsúcsával, 6/9 triplájával és 8 lepattanójával, ő különösen biztatóan játszott, de Josh Hall (25 pont, 10 lepattanó) és Moses Brown (24 pont, 18 lepattanó, 7 blokk) is parádézott – főleg utóbbi mutatott meg mindent abból, hogy miért ő a szezon egyik nagy találmánya a csapatnál. Mark Daigneault vezetőedző mosolyogva értékelt a meccs után, szerinte elképesztő, hogy ezek a srácok honnan hova jutottak idén és ez rendkívül pozitív dolog a jövőre nézve – övék lett a liga negyedik legrosszabb mérlege, úgyhogy ez a győzelem sem nagyon rontott a draftjukon, folytathatják a projektet a következő szezonra készülve.

A Thunder legjobb dobói: Pokusevszki 29/18, Hall 25/3, Brown 24
A Clippers legjobb dobói: Mann 19/3, Scrubb 14, Ferrell 14/6

Portland Trail Blazers–Denver Nuggets 132–116

Nem érdekelte az eredmény a denverieket. A vendégeket nagyon nem mozgatta az, hogy harmadikak, vagy negyedikek lesznek, ráadásul egy időben játszottak a Clippersszel és bár ők felrakták azért a kezdőiket a meccs elején, de mivel a LAC-nál látták, hogy mindenki pihen, így ők sem húzták sokáig – nagyjából negyedórát kapott az első sor, bár Nikola Jokics ennyi idő alatt is beszórt azért 21 pontot. Onnantól nagy csodákat nem várhattunk tőlük, ráadásul az első negyedet így is nagyon, 43–22-re vesztették el, úgyhogy ezt követően tényleg már csak annyi volt a lényeg, hogy a cseresor sérülés nélkül lehozza a meccset – ez megtörtént, meglett a nyugati harmadik hely, lehet készülni a playoffra. Az érdekesség persze az, hogy ez az eredmény azt hozta magával, hogy éppen a Portlanddel kell majd találkozniuk az első körben – ha nyertek volna, akkor a Lakerst harcolták volna ki maguknak...

Elkerülte a playint a Blazers. Voltak hullámvölgyek a Portland szezonjában, de az alapszakasz végére megint nagyon felszívta magát Terry Stotts legénysége, kulcsmeccsek sorát nyerte meg és végül kiharcolta a hatodik helyet, megelőzte a Lakerst. Ezen az estén is iszonyatos motivációval, akarattal kezdtek és egy negyed alatt le is rendezték a dolgot: már ekkor 9/15 triplát süllyesztettek el, pillanatok alatt egyértelművé tették, hogy ők nem fogják elügyetlenkedni a helyezésüket. Damian Lillard (22 pont, 10 gólpassz, 5/9 tripla), CJ McCollum (24 pont, 5/9 tripla), Jusuf Nurkic (20 pont, 13 lepattanó) és Enes Kanter (14 pont, 15 lepattanó) is odatette magát, úgyhogy jó formában, élesen várhatják a rájátszást – éppen a Denvert kell megverniük, de azt Lillard is elmondta, hogy a párharc nyilván teljesen más lesz...

A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 24/15, Lillard 22/15, Nurkic 20/3
A Nuggets legjobb dobói: Howard 23/12, Jokics 21, Millsap 12/6

Sacramento Kings–Utah Jazz 99–121

A Jazz a ligaelső. Nagyjából időrendben is a Utah győzelmével zárult az idei alapszakasz és ez abból a szempontból is igaz, hogy Quin Snyder csapata nyerte meg a reguláris szezont – ehhez győznie kellett ezen a mérkőzésen is, de ez igazából egy másodpercig sem forgott veszélyben. A vendégek az első negyedben kicsit még „letapogatták”, hogy mennyire éles a Kings és mivel az volt a válasz, hogy olcsón nem adja magát a hazai csapat, ezért kicsit emeltek a tempón és a 33 pontos, 6/12 triplás Jordan Clarkson vezetésével fokozatosan elkezdtek meglépni – a nagyszünetben már 15 pontos előnyük volt, később 29-cel is vezettek, nem adtak esélyt a Kingsnek. Ezzel a sikerrel megvan az első kiemelés, 52–20-as mérleggel zártak és most ellenfélre várnak, hogy vajon kit kapnak a playin-csata után – a Sacramentóról sokat nem tudunk írni, a nyugati 12. hely lett a végére több kulcsemberét is elveszítő Walton-legénységé, amely egy abszolút csalódást keltő szezonon van túl.

A Kings legjobb dobói: Davis 20/6, Jones 19, Hield 13/3
A Jazz legjobb dobói: Clarkson 33/18, Bogdanovic 18/6, Gobert 13

Play-in a rájátszásba jutásért (május 18-21.)
Kelet: a Boston–Washington meccs győztese bejut a playoffba, ahol a főcsoport hetedik rangsoroltja lesz, a vesztes pedig az Indiana–Charlotte mérkőzés győztesével játszik a 8. keleti playoffhelyért.
Nyugat: az LA Lakers–Golden State párharc győztese bejut a playoffba, ahol a főcsoport hetedik rangsoroltja lesz, a vesztes pedig a Memphis–San Antonio mérkőzés győztesével játszik a 8. nyugati playoffhelyért.

A rájátszás első fordulója
Kelet
Philadelphia 76ers–8. rangsorolt
Brooklyn Nets–7. rangsorolt
Milwaukee Bucks–Miami Heat
New York Knicks–Atlanta Hawks
Nyugat
Utah Jazz–8. rangsorolt
Phoenix Suns–7. rangsorolt
Denver Nuggets–Portland Trail Blazers
Los Angeles Clippers–Dallas Mavericks

NBA, ALAPSZAKASZ
Golden State Warriors–Memphis Grizzlies 113–101
San Antonio Spurs–Phoenix Suns 121–123
New York Knicks–Boston Celtics 96–92
Toronto Raptors–Indiana Pacers 113–125
Washington Wizards–Charlotte Hornets 115–110
Atlanta Hawks–Houston Rockets 124–95
Brooklyn Nets–Cleveland Cavaliers 123–109
Philadelphia 76ers–Orlando Magic 128–117
Detroit Pistons–Miami Heat 107–120
Chicago Bulls–Milwaukee Bucks 118–112
Minnesota Timberwolves–Dallas Mavericks 136–121
New Orleans Pelicans–Los Angeles Lakers 98–110
Oklahoma City Thunder–Los Angeles Clippers 117–112
Portland Trail Blazers–Denver Nuggets 132–116
Sacramento Kings–Utah Jazz 99–121