A Szentek pokolra küldték Manningéket

Hétpontos hátrányban volt az Indianapolis a negyedik negyedben, amikor is Peyton Manning rossz döntést hozott: az ellenfél védőjének, Tracy Porternek kezébe passzolta a labdát, aki 74 yardon át vágtatott vissza a Colts célterületére. Az interception utáni visszafutás pedig végleg eldöntötte a 44. Super Bowl sorsát. A Saint 31–17-es győzelmével fennállása első bajnoki címét szerezte meg.

Pedig előzetesen az Indianapolis számított valamivel esélyesebbnek, a Colts ráadásul az első negyedben valóban impozáns támadójátékot mutatott be, amivel a Saints védői nem tudtak mit kezdeni. Ennél talán még nagyobb probléma volt az, hogy a New Orleans támadógépezete nyomaiban sem emlékeztetett korábbi önmagára. Ekkor még...

A Saints a kezdés után alig haladt előre, így már nagyon hamar átadta a támadás lehetősét ellenfelének. Peyton Manningék ellenben annál hatékonyabban támadtak. A Super Bowl-győztes irányító már elsőre majdnem tökéletesen vezényelte övéit: az 53 yardos drive végén azonban meg kellett elégedniük Matt Stover 38 yardos mezőnygóljával. (0–3)

A Saints a második támadólehetőségében sem mutatott sokat, az Indianapolis azonban a visszakapott labdát már a célterületre jutatta. Ezúttal a Colts a saját 4 yardosáról indult, majd alig több mint 4 és fél perc múlva Pierre Garcon a végzónában kapta el a labdát. (0–10)

Tízpontos indianapolisi előnynél sokak előtt rémképként megjelent, hogy unalmassá válhat a Super Bowl, a semleges nézők és persze a második félidőben dollármilliókért hirdető cégek szerencséjére azonban megérkezett a mérkőzésbe a Saints.

Drew Breesék fejlődése kézzel fogható volt: az első támadásukban az újabb első próbálkozás lehetőségét sem tudták megcsinálni, a másodikban legalább egy first down összejött, majd harmadik próbálkozásra már mezőnygólt ünnepelhetett a New Orleans. Garrett Hartley 46 yardról rúgta a két léc közé a labdát. (10–3)

Sőt! A Saints legközelebb a végzóna közelébe is eljutott, de igazi erőfutó híján nem sikerült touchdownt elérnie. Hartley azonban még a nagyszünet előtt újabb mezőnygóllal zárkóztatta 10–6-ra övéit. Következett a nagyszünet, és a The Who zenekar a félidei show-ban. Az igazi show-t azonban a New Orleans mutatta be a második félidő elején.

Sean Payton vezetőedző úgy döntött, hogy kezdésnél nem a lehető legmesszebbre, hanem az úgynevezett onside kicket alkalmazva csak alig több mint tíz yardra rúgják el a labdát, amit megpróbálnak az ellenfél előtt megszerezni. Sikerült. Az első támadás lehetősége így a Saintsé lett, nem sokkal később pedig Pierre Thomas szenzációs TD-elkapásával a vezetést is megszerezte a Nemzeti főcsoport győztese. (13–10) Ugyan ezt passzolt TD-ként könyvelik el, az érdem azonban ezúttal a running backé volt.

Manningék azonban nem estek kétségbe, lélektanilag nehéz szituációban egy gyakorlatilag futott touchdownra „igazi" futott touchdownnal válaszolt a Colts. A remekül játszó Joseph Addai idei első rájátszásbeli TD-jével vette vissza a vezetést csapatának. (13–17)

A játék ebben a szakaszban teljesen kiegyenlítetté vált, megfigyelhető volt, hogy mindkét csapat kínosan ügyelt arra, hogy nehogy eladja a labdát. Ebben a sportágban ugyebár ez végzetes lehet, végül pedig az is lett...

Hartley ismét bevágott egy negyven yardon túli mezőnygólt, egy pontra zárkóztatva ezzel a New Orleanst. Megjegyzendő, hogy Super Bowlban még egyetlen játékos sem szerzett három vagy annál több 40 yardnál távolabbi mezőnygólt. (16–17)

Az utolsó negyedben aztán a Saints ellenállhatatlan volt. Jeremy Shockey kétyardos touchdownelkapása után a (jutalomrúgás helyetti) két pontot is megszerezte a New Orleans, a Coltsnak tehát hétpontos hátrányban kellett támadnia. (23–17) Támadott is, amikor már az ellenfél térfelén bekövetkezett az a végzetes Manning-hiba...

Ez az egyetlen labdaeladás volt a mérkőzésen, s ez el is döntötte a 44. Super Bowlt.