Miami Heat–Indiana Pacers 106109 – hosszabbítás után
Ezt is elvitte a Pacers. Két nappal ezelőtt szenzációs támadójátékkal nyert Miamiban az Indy, ezúttal viszont úgy is győzni tudott, hogy nem dobott extrán, sőt, 40 százalék alatti mezőnymutatóval is elvitte a győzelmet Floridából. A vendégek alapvetően hullámzó teljesítményt nyújtottak, de azért sokszor jártak előrébb, tizenegy pont volt a legnagyobb előnyük és egyszer már a rendes játékidőben is úgy tűnt, hogy megnyerik a meccset: jó másfél perccel a vége előtt hat ponttal vezettek és stabilan haladtak előre. Itt azonban még megremegtek a kezek, az utolsó négy támadásuk mindegyikét elrontották, úgyhogy a Heat hosszabbításra mentett, újra kellett kezdenie a Pacersnek, ráadásul rögtön egy 0–5-tel indult a vendégek számára a ráadás - itt viszont már sebességet váltottak, sorozatban három triplát bombáztak be, majd a nemrég visszatérő Caris LeVert-é lett az utolsó szó 48 másodperccel az órán. Az ő duplájával alakult ki a végeredmény és bár a Heatnek volt még esélye egyenlíteni, de nem tudta megoldani, így az Indy két nap alatt másodszor is nyerni tudott riválisa ottonában, ezzel közelített a playoff-helyek felé.
Gödörben a Miami. A nagy győzelmi széria óta 0–3-at produkált a Heat és bár a legutóbbi gyenge védekezést még lehetett a rossz nap számlájára írni, ahogy talán az azelőtti elrontott végjátékot is, de most már sorozatban harmadszor maradt alul Erik Spoelstra csapata. A védekezést összekapta a gárda, a rendes játékidőben száz pont alatt tartották a Pacerst, de támadásban megint szörnyűek voltak: beszédes, hogy Bam Adebayo (29 pont, 10 lepattanó, 2 labdaszerzés, 3 blokk) +22-es +/-t csinált, vagyis amikor nem volt pályán, 25 ponttal kapott ki a Heat, nélküle egyszerűen semmire sem volt képes a gárda. Nyilván hiányzott Dragic, de ez önmagában még nem mentség, hiába igyekezett még Jimmy Butler (21 pont, 15 lepattanó, 7 gólpassz) is, a kulcspillanatokban ezúttal nem tudtak érvényesülni – a rendes játékidő végén éppen Butler rontott el egy büntetőt, amellyel vezethettek (és talán nyerhettek) volna, de a ráadás hajrájában is sorra jöttek a hibák. Most két kőkemény meccsük jön a Suns és a Blazers ellen, össze kell kapniuk magukat, különben lenullázzák az utóbbi hetek remeklését.
A Heat legjobb dobói: Adebayo 29, Butler 21, Robinson 13/9
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 17, Turner 16/9, J. Holiday 15/15, McDermott 15/3
Houston Rockets–Oklahoma City Thunder 112–114
Ez már közel volt. Sorozatban 20. vereségét szenvedte el a Houston, de ezúttal már érezhető közelségbe került a győzelem, a hazaiaknak ugyanis a végjátékban több lehetőségük is volt arra, hogy megnyerjék a meccset. Végig ott tudtak loholni ellenfelük sarkában, majd három perccel a vége előtt kiegyenlítettek, a következő támadásból pedig a vezetést is átvették, de aztán két kihagyott büntetőjük és Victor Oladipo elrontott dobása miatt megint hátrányba kerültek. Az utolsó tíz másodpercben Wall kétszer is megkapta a labdát, de előbb egypontos hátrányban Lu Dort blokkolta (ez volt a meccs legnagyobb játéka), majd az utolsó pillanatokban mínusz kettőnél ráemelt egy hármast a tervezett pick-and-roll helyett - a dobás kimaradt, így ezt a találkozót is elvesztették. Apró részsiker, hogy most ennyire közel voltak a győzelemhez és hogy Christian Wood (27 pont, 8 lepattanó, 2 blokk), Wall (24 pont, 7 gólpassz, 3 labdaszerzés), valamint Oladipo (23 pont, 6 gólpassz, 4/8 tripla) is jó számokkal zárt – talán legközelebb...
Tartalékos OKC. Shai Gilgeous-Alexander, Al Horford, Darius Bazley és George Hill sem játszott a Thundernél, úgyhogy azért nem voltak egyszerű helyzetben a vendégek, de előlépett, akinek kellett és a végén clutch játékokat bemutatva, illetve némi szerencsével ugyan, de hozták a győzelmet. Luguentz Dort estéjét mindenképpen emeljük ki, egyrészt övé volt a meccsnyerő blokk, másrészt 23 ponttal ő lett csapata legeredményesebb játékosa, de Isaiah Roby (18 pont, 8 lepattanó) és Moses Brown (13 pont, 14 lepattanó, ebből 8 támadó) magasember-párosa is remekül működött, a padról pedig a Jackson-Mykhailiuk duó tett hozzá 30 pontot. Érezhető volt, hogy ebben a formában nem képviselnek sokkal nagyobb játékerőt a jelenlegi Houstonnál, de így is találtak megoldást, úgyhogy emiatt értékes a győzelmük – következőleg Minnesotában lépnek pályára.
A Rockets legjobb dobói: Wood 27/6, Wall 24/3, Oladipo 23/12
A Thunder legjobb dobói: Dort 23/9, Roby 18, Jackson 15/6, Mykhailiuk 15/9
Denver Nuggets–New Orleans Pelicans 108–113
Ezúttal Jokics tripla duplája is kevésnek bizonyult. A Denver az elmúlt időszakban jó formát mutatott, legutóbb ugyan egy kissé rezgett a léc a Bulls ellenében, de végül valahogy azt is megoldotta a gárda, úgyhogy most odahaza megint esélyesként léphettek pályára. Ennek megfelelően remekül kezdték a mérkőzést az NBA-pályafutása 52. tripla dupláját jegyző Nikola Jokics (29 pont, 10 lepattanó, 10 gólpassz) vezetésével, ám a második játékrészben olyannyira összehúzta a védekezését a Pelicans, hogy a nagyszünetet követően Jamal Murray (23 pont, 7 gólpassz) és Michael Porter Jr. (17 pont, 9 lepattanó) hathatós közreműködése ellenére sem sikerült átvenni az irányítást, ennek következtében pedig vesztesen hagyták el a játékteret. „Ezt a meccset a második negyedben buktuk el, 36–21-re nyerte ezt a játékrészt a Pelicans, innen pedig már nem volt visszaút. Nagyon jól tudtuk, hogy képesek erre, de hagytuk, hogy érvényesüljenek” – kesergett a lefújást követően Michael Malone vezetőedző.
Ingram és Williamson is remekelt. A New Orleans továbbra is a liga egyik leghullámzóbb játékát mutatja, vannak remek mérkőzéseik, szörnyű leolvadásaik, de olyan is, amikor érthetetlen módon, egészen kiváló játékot nyújtva sem tudnak harcban lenni a győzelemért. Az első negyedben az öltözőben maradtak a vendégek, a második tizenkét perc során ellenben összekapták a védekezésüket, és a Brandon Ingram (30 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz), Zion Williamson (30 pont, 6 lepattanó) kettős kivirágzásával meg is fordították a meccs képét. A duó mellett Nickeil Alexander-Walker (20 pont) és a padról érkező Josh Hart (12 pont, 9 lepattanó, 6 gólpassz) is kivette a részét a közösből, s bár a Nuggets a negyedik negyed elején még visszakapaszkodott, sőt egy 9–0-s futással egy rövid időre még a vezetést is megkaparintotta, de az utolsó egy perchez közeledve Ingram két újabb remek játékának köszönhetően már ismét a New Orleans állt jobban – innen pedig már nem is adták ki a kezükből a kontrollt, megnyerve ezzel az összecsapást.
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 29/9, Murray 23/9, Porter Jr. 17/6
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 30/6, Williamson 30/3, Alexander-Walker 20/9
Boston Celtics–Orlando Magic 112–96
Jaylen Brown megállíthatatlan volt. Nagyon kellett ez a győzelem a Bostonnak, mivel legutóbb a Kings ellenében is kikaptak, így zsinórban három vereséggel 50 százalék alá süllyedt a mutatójuk. A feldobást követően nagy elánnal kezdett a Magic, ám a középső két játékrészben eldöntötte az összecsapás sorsát a hazai csapat, elsősorban Jaylen Brown (34 pont, 4 lepattanó, 10/18 tripla) egészen káprázatos teljesítményének köszönhetően, aki végül tíz bedobott hárompontossal zárt, ráadásul mellette Jayson Tatum (23 pont, 4 lepattanó, 4 gólpassz) is hozta a kötelezőt, nem mellesleg a kezdő ötös minden tagja eljutott minimum 11 pontig. Az 54 kísérletből bedobott 23 trojkájukra pedig nem lehetett válasza a floridaiaknak, így magabiztos sikert aratott az új-angliai csapat. „Reméljük, hogy ezzel a diadallal végre lezárjuk ezt a szörnyű periódust és az alapszakasz hátralevő részében feljebb tudunk kapaszkodni, hogy bebiztosítsuk a helyünket a rájátszásban” – mondta a lefújást követően Brad Stevens vezetőedző.
Nem nehezítette meg a Boston dolgát az Orlando. A Magic a Brooklyn ellenében megtörte ugyan kilencmeccses vereségsorozatát, de ezt követően már nem maradt arra ereje, hogy átmentse formáját Bostonba is. A záró játékrész elején Nikola Vucsevics (22 pont, 13 lepattanó) még megpróbálta ugyan egy utolsó rohamra indítani az övéit, ám Aaron Gordon (12 pont, 6 lepattanó, 5 gólpassz) és Evan Fournier (16 pont, 5 lepattanó) is szörnyen dobott, előbbi 3/13-as, míg utóbbi 6/19-es mezőnymutatóval zárt. Vucsevics mellett mindössze a padról érkező James Ennis III (18 pont, 5 lepattanó, 5/6 dobás) hozzáállását lehetett dicsérni, ez viszont egyben azt is jelentette, hogy borítékolható volt az Orlando veresége. „Nagyon-nagyon jól dobtak ezen az estén, de hát nincs is ebben semmi meglepő, hisz védekezésben nem tudtuk megnehezíteni a dolgukat” – fanyalgott a mérkőzés végén Vucsevics.
A Celtics legjobb dobói: Brown 34/30, Tatum 23/15, Walker 14/6
A Magic legjobb dobói: Vucsevics 22/9, Ennis III 18/9, Fournier 16/6
Brooklyn Nets–Washington Wizards 113–106
Jobb volt a Brooklyn. Gyengén kezdték a meccset a hazaiak és már az első negyedben 14 pontos hátrányba csúsztak bele, de James Harden vezetésével kijöttek a gödörből, a játékrész végéig felkapaszkodtak öt pontra, majd a második etap elején Harden egymaga bevert sorozatban kilenc egységet bő egy perc alatt, ezzel fordítani tudtak. Innentől pedig már nem is adták ki a kezükből a vezetést, sőt, ebben a játékrészben kétszámjegyű előnyt építettek fel és nem engedték igazán közel a Washingtont, végig előrébb jártak - majd a záró etap vége felé lett ismét izgalmas a helyzet, ott 103-102-ig jött fel a Wizards. Itt azonban összeszedték a védekezést, Harden kiosztott egy blokkot, Kyrie Irving dobatott két 2+1-et is Nicolas Claxtonnal, úgyhogy az utolsó három perc megint az övék volt, így fontos győzelmet arattak. Harden (26 pont, 8 gólpassz, 3 labdaszerzés), Irving (28 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz) és Claxton (16 pont, 3 blokk) mellett pedig szólnunk kell arról is, hogy bemutatkozott a Netsben Blake Griffin, aki csereként 15 percet töltött a parketten, vele +12-ben volt a gárda és bár csak két pontot szerzett, de az a kettő egy hosszú böjtöt zárt le: 2019 decembere óta először zsákolt NBA-mérkőzésen, úgyhogy nagy volt az öröm...
Beal pontjai is kellettek volna. A vendégeknél Russell Westbrookra összességében nem lehetett nagy panasz (29 pont, 13 lepattanó, 13 gólpassz, igaz, 8 eladott labda), Rui Hachimura (20 pont, 10 lepattanó, 9/11 mezőnyből) és Alex Len (20 pont, 8/12 mezőnyből) is extra hatékonysággal fejezett be, a Wizards eredményességéhez viszont nagyon kellett volna Bradley Beal megszokott játéka - a pontkirály-jelölt azonban most megállt 17 egységnél 6/15-ös mezőnymutatóval, 5 gólpasszára pedig nála is jutott 6 eladott labda. Az ő visszafogott teljesítménye nem fért bele, hiába nyerték a lepattanózást, hiába dobtak jól mezőnyből, de tizenkettővel több labdát adtak el és ezekből hússzal több pontot kaptak, azt nem lehetett ellensúlyozni - az első negyed után végig hátrányban voltak és bár nem szakadtak le nagyon, de túl sokat hibáztak ahhoz, hogy újabb bravúrt mutassanak be.
A Nets legjobb dobói: Irving 28/3, Harden 26/9, Claxton 16
A Wizards legjobb dobói: Westbrook 29/6, Len 20, Hachimura 20/6
Cleveland Cavaliers–Toronto Raptors 116–105
Sexton extrájával nyert a Cavs. Az utóbbi két meccsükön nem játszottak rosszul a hazaiak és bár most elég felemásan kezdtek, de a második-harmadik negyedben a kezükbe vették a dolgokat és végül nagy előnnyel mehettek bele a hajrába - a fordulás után meglógtak, az említett harmadik játékrészt 32–18-ra húzták be, úgyhogy húsz pont feletti különbséget alakítottak ki. Ennek alapját Collin Sexton remeklése adta meg, aki 36 ponttal és 6/9 triplával húzta övéit, belement egy kis trash-talkba Norman Powell-lel is, ami mindkettejüket motiválta ugyan, de Sextont ma nem nagyon lehetett megállítani – a végén rohamozott a feltüzelt Raptors, de a Cleveland állta a sarat és megnyerte a meccset. Sexton mellett Jarrett Allen (17 pont, 15 lepattanó) és a padról beszálló Dean Wade (18 perc alatt 16 pont, 4/7 tripla) is dicséretet érdemel, csapatszinten mezőnyből és a triplavonalon túlról is 50 százalék felett dobtak, 54–37-re nyerték meg a lepattanózást és most az is belefért, hogy 27 (!) labdát adtak el – ez így nagy győzelem, meríthetnek belőle némi önbizalmat a folytatásra.
Egyre mélyebben a Raptors. Most már egy-két mérkőzés óta mindenki bevethető a Torontónál, a jó forma viszont még várat magára, egyelőre nem hangolódott igazán össze a társaság, ami most is jól látszott. A vendégek 40% alatti mezőnymutatóval, pocsék palánk alatti munkával zártak, Pascal Siakam kifejezetten gyengén játszott (9 pont 12 dobásból), de igazából senki nem dobott náluk jól, a kispad pedig teljességgel üresnek bizonyult, minimális segítség érkezett csak onnan. A jó kezdés és a megnyert első negyed után ezek nagyon kiütköztek náluk és a feljavuló Cavs átgázolt rajtuk, a 22 pontos hátrányuk után ugyan óriásit küzdöttek azért, hogy szorossá tegyék a végét, de annyi tűzerő nem volt bennük, hogy fordítsanak, így ismét vereséget szenvedtek. Most már sorozatban nyolcadszor maradtak alul, nyolc meccsel vannak az 50 százalékos mérleg alatt és 2012 januárja óta nem voltak ilyen gyenge szériában – a következő 20 meccsükből 14-et „otthon” (Tampában) játszanak majd le, ebben még bízhatnak, de nagyon nehéz helyzetbe kerültek.
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 36/18, Allen 17, Wade 16/12
A Raptors legjobb dobói: VanVleet 23/15, Powell 18/6, Lowry 18/12
Detroit Pistons–Chicago Bulls 86–100
Nem szokványos Chicago-győzelem. A Bulls általában remek dobóteljesítményekkel, láványos, eredményes támadójátékkal tudta hozni az eddigi sikereit a szezon során, most viszont úgy nyert Billy Donovan csapata, hogy elöl kifejezetten harmatos volt, de olyat védekezett, amely ezt ellensúlyozta. Tényleg nem játszottak jól, az első félidő nagy részében hátrányban is voltak, de aztán a nagyszünet előtt egy kisebb futással átvették a vezetést, a harmadik negyed elején pedig tizenegy pontra növelték az előnyüket, amit már menedzselni tudtak a folytatásban - kőkeményen védekeztek, teljességgel elvették a Detroit kinti játékait és limitálták az ellenfél periméterét, ami elég volt ahhoz, hogy kézben tartsák a derbit. A záró etapban már 19 ponttal is vezettek, Billy Donovan vezetőedző pedig elégedett volt csapata hozzáállásával, mentalitásával, védekezésével, illetve a kispadjával is – több frusztráló vereség után jót tett nekik egy ilyen győzelem, következőleg a Jazz ellen nem lesz rajtuk teher.
Nem tudott kiszabadulni a Detroit. A hazaiak nagyon nem találták a dobásukat ezen a találkozón, a Chciago agresszív kinti védekezése teljességgel megfojtotta őket, nem tudták jól járatni a labdát, nem volt meg a ritmusuk, nehezen játszották le a figuráikat, ez pedig főleg a harmadik negyedben domborodott ki. Összességében a 26 pontos Jerami Grantet leszámítva senki sem nőtt fel a feladathoz, a mostanában jó formát mutató Saddiq Bey három ponttal és 1/9-es mezőnymutatóval zárt, ez jól jelzi, hogy mennyire nem voltak egyben – csapatként összesen négy (!) triplát küldtek a gyűrűbe, így nem lehetett reális esélyük a győzelemre.
A Pistons legjobb dobói: Grant 26/3, Plumlee 12, Jackson 12/3
A Bulls legjobb dobói: LaVine 18/9, Markkanen 16/9, Williams 10
New York Knicks–Philadelphia 76ers 100–101 – hosszabbítás után
Megint szoros, megint Sixers. Öt nappal ezelőtt 99-96-ra verte a New Yorkot a Philly, most idegenben, egy back-to-back második felén, Joel Embiid és Seth Curry nélkül, de már Ben Simmonsszal kiegészülve pedig újabb egylabdás sikert aratott Doc Rivers csapata. A támadások egyik fél részéről sem voltak túl szépek, inkább a küzdelemről, a védekezésről szólt a derbi és bár a Philly egyszer vezetett 14 ponttal is, de a második félidő már végig szorosan alakult, így jutottunk el a kiélezett végjátékig. Ott Danny Green clutch triplája és Julius Randle hibája után Tobias Harris kezében volt a Sixers győzelme, de 13 másodpercnél, hárompontos vezetésnél mindkét büntetőjét kihagyta, Randle pedig az utolsó Knicks-támadásból bevert egy triplát, amellyel hosszabbításra mentett. A ráadás elején aztán Green megint elsüllyesztett két nagyon fontos hármast, de egy perccel a vége előtt így is a New York vezetett négy ponttal, itt azonban Harris előbb bevert egy triplát, majd az utolsó húsz másodpercben szó szerint kikaparta a győzelmet a Sixers. Ebben az időszakban három támadópattanót is megszereztek a vendégek, majd Harris kiharcolt egy faultot Randle-lel szemben és ezúttal nem hibázott: öt másodperccel a vége előtt mindkét büntetőjét a gyűrűbe küldte, ezzel megfordította a meccset, az utolsó védekezést pedig megoldották és újabb győzelmet húztak be Embiid nélkül.
Az ilyeneken még dolgoznia kell a Knicksnek. A New York utolsó három veresége egyaránt egylabdás végjátékban született elit csapatok ellen, egyszerűen hiányoznak még apróságok ahhoz, hogy az ilyen találkozókat meg tudja nyerni Tom Thibodeau csapata. A Rose, Rivers, Payton trió most sem állt rendelkezésre, a visszatérő Quickley pedig elég gyengén játszott, így az egyik fő ok nyilván az, hogy irányító poszton elég lyukasak, de így is megvoltak a lehetőségeik a rendes játékidő és a hosszabbítás végén is, ám egyszerűen nem tudták végrehajtani a játékokat és kulcspillanatban hátul is elaludtak. Hiába Randle 24 pontja és 5 labdaszerzése, ő is sokat rontott ilyen helyzetben annak ellenére, hogy a negyedik negyed végén az övé volt az utolsó szó, igaz, becsületükre legyen mondva, hogy a védekezésük továbbra is nagyszerű: ezúttal is lebontották Harris, valamint Simmons játékát, de némi plusz tűzerő és kreativitás, vagy gyilkos ösztön kellene nekik az ilyen végjátékokban ahhoz, hogy igazán veszélyesek tudjanak lenni.
A Knicks legjobb dobói: Randle 24/12, Burks 20/6, Barrett 19
A 76ers legjobb dobói: Milton 21/3, Harris 20/3, Simmons 16
Phoenix Suns–Los Angeles Lakers 111–94
Papírforma. A tartalékos, már LeBron Jamest is nélkülöző, back-to-back érkező Lakers ellen kötelező volt a győzelem a Suns számára, főleg hogy a közvetlen rivális gyengeségeit még inkább meg kellett büntetni a tabella szempontjából is. Ezzel nem is volt gondja a hazai alakulatnak, az első negyedben ritmusos támadójátékkal, a másodikban felkeményedő védekezéssel „sorozták meg” ellenfelüket, úgyhogy a nagyszünetben már 15 ponttal vezettek, a folytatásban pedig nem volt más dolguk, mint biztonságos távolságban tartani a címvédőt és behúzni a győzelmet. Ezt meg is tették, Deandre Ayton (26 pont, 8 lepattanó, 10/13 mezőnyből), Devin Booker (26 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz) és Chris Paul (11 pont, 10 lepattanó, 13 gólpassz) is hozta a szükséges számokat, a védekezésükre figyelni tudtak, úgyhogy 30 százalék alatti triplamutatóval is egyértelműen hozták a kötelezőt, Paul pedig a hatodik játékos lett az NBA történetében, aki elérte a 10 000 gólpasszt.
Jelenleg ennyit tud a Lakers. „Vereségre ítélve” érkezett meg erre a találkozóra a bajnok, de végül amennyire lehetett, helyt tudott állni Phoenixben - ebben nyilván benne volt a Suns „erőmenedzselése” is, de a negyedik negyedben például még visszajöttek tíz ponton belülre a vendégek, nem hagyták, hogy túlságoson megnyugodjon ellenfelük. James, Davis és Gasol nélkül természetesen nem volt bennük elég pont, főleg fáradtabban, de a védekezésüket így is igyekeztek összerakni és Frank Vogel nem is volt elégedetlen, szerinte játékosai nagyot harcoltak, ami biztató lehet a jövőre nézve - csak éppen nem tudni, hogy abban a jövőben mikor térhet vissza James és mikor Davis, ami aggasztó, mert az azért látszott, hogy nélkülük elég nagy a szenvedés (összesen öt triplát dobtak csapatszinten) akkor is, ha Dennis Schröder és Montrezl Harrell energiájában van fantázia...
A Suns legjobb dobói: Ayton 26, Booker 26/3, Crowder 11/9, Paul 11
A Lakers legjobb dobói: Harrell 23, Schröder 22/6, Horton-Tucker 17
Portland Trail Blazers–Dallas Mavericks 92–132
Doncic-parádé és kiütéses Dallas-siker. Két nappal ezelőtt szoros meccsen a Portland tudott nyerni ebben a párosításban, a Mavericks viszont most minden téren feljebb kapcsolt és szenzációs védekezéssel, ugyanakkor kiemelkedő támadójátékkal kamatostól adta vissza az akkori kölcsönt. A vendégeknél Luka Doncic ihletett napot fogott ki és 8/8 (!) triplával kezdett, mielőtt egyet elrontott, de így is eljutott 37 pontig alig 30 perc alatt – az ő extráját szépen kiegészítették a társak, végül csapatszinten 56 százalékos mezőnymutatóval és 51 százalékkal bevert 19 triplával zártak, a két középső negyedben pedig kiütötték a Blazers. A nyitó játékrészben még nem látszott, hogy mi lesz ebből a meccsből, de a nagyszünetben már tíz pont feletti előnyben volt a Dallas, a harmadik negyedet pedig 38–15-re nyerte meg, onnantól nem lehetett kérdés – most minden téren domináltak, vezettek 45 ponttal is, úgyhogy Rick Carlisle érthetően elégedett volt csapatával.
Offnight. Mindent rosszul csinált ezen az estén a Blazers, nem volt erő a hazai csapatban, ami egyrészt azt hozta, hogy a Lillard, McCollum, Anthony hármas 0/16 triplával zárta a meccset, másrészt azt, hogy amint feljebb kapcsolt a Dallas és Doncic bemelegedett, teljességgel szétestek. Fizikálisan és mentálisan sem voltak igazán ott ezen a találkozón, a Mavs koncentrált védekezése és Doncic extrája nagyon megroppantotta őket, úgyhogy leginkább csak abba kapaszkodhatnak, hogy akármennyi is lett a végeredmény, erre is csak egy vereséget írnak be – rendezhetik a sorokat és egy rövid pihenő után a Brooklyn elleni hazai rangadón visszatérhetnek a megszokott szintjükre.
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 19, Trent Jr. 16/9, Little 14/6
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 37/24, Richardson 21/6, Finney-Smith 13/9
NBA, ALAPSZAKASZ
Miami Heat–Indiana Pacers 106–109 – hosszabbítás után
Houston Rockets–Oklahoma City Thunder 112–114
Denver Nuggets–New Orleans Pelicans 108–113
Boston Celtics–Orlando Magic 112–96
Brooklyn Nets–Washington Wizards 113–106
Cleveland Cavaliers–Toronto Raptors 116–105
Detroit Pistons–Chicago Bulls 86–100
New York Knicks–Philadelphia 76ers 100–101 – hosszabbítás után
Phoenix Suns–Los Angeles Lakers 111–94
Portland Trail Blazers–Dallas Mavericks 92–132