Megégett a Jazz, a Bucks és a Nets is

 

Charlotte Hornets–Milwaukee Bucks 103–99

Megint Hornets. Szombat este is legyőzte a címvédőt ebben a csarnokban a Charlotte, most pedig emiatt sokan azt várták, hogy a vendégek kijavítják az akkori hibáikat és visszavágnak, de nem így történt, a Hornets még hatékonyabb védekezést mutatott be és a meccs nagy részében vezetve újabb sikert könyvelhetett el. A kilenc ponttal nyert első negyed után ugyan a másodikban jött egy hullámvölgy, ott hátrányba kerültek a hazaiak, de a nagyszünetet követően ismét felpörögtek és vezettek már 15 ponttal is, mielőbb megpróbált ebből ismét visszajönni a Milwaukee. A felzárkózás végül sikeres volt, már korábban is egyenlített a Bucks, de 38 másodpercnél Giannis Antetokounmpo duplája, kihagyott büntetője, valamint Wesley Matthews támadópattanója után megint egál volt az állás, a következő védekezésnél az első két opciót el is vették Middletonék, ám LaMelo Ball megoldotta a helyzetet: elindult befelé és egy nehéz, de látványos floaterrel visszvette a vezetést csapatának. A Bucksnak volt még egy lövése, de három másodpercnél Giannis eladta a labdát, így Miles Bridges két büntetővel beállíthatatta a végeredményt - úgy nyert a Charlotte, hogy 40% alatt dobott mezőnyből és 30% alatt triplázott, de annyira jól védekezett, hogy most ez is belefért.

Még rosszabb lett a Bucks. Elsősorban az eladott labdák vették el a vendégek győzelmét, kereken húsz alkalommal veszítették el a játékszert, ebből pedig nyilván az utolsó volt a legfájóbb, amikor konkrétan a győzelemért dobhattak volna. Giannis Antetokounmpo és Khris Middleton együtt összesen 13 labdát szórt el és bár összességében ők vitték a hátukon a csapatot (együtt 53 pont, 20 lepattanó, 19 gólpassz), de ezek a hibák nagyon sokba kerültek. Middleton szerint kezdenek aggódni, hiszen ötből negyedszer kaptak ki és bár több játékosuk is hiányzik, de ez nem lehet kifogás, valami nincs rendben náluk és rá kell jönniük, hogy mi az.

A Hornets legjobb dobói: Rozier 27/12, Ball 23/12, Bridges 17
A Bucks legjobb dobói: Middleton 27/9, Antetokounmpo 26/3, Nwora 18/12

Detroit Pistons–Utah Jazz 126–116

22 pontos hátrányból nyert a Detroit. Másfél negyeden keresztül papírformát láthattunk, az esélytelennek tartott Pistons 14 ponttal vesztette el a nyitó játékrészt, majd a második közepén már 22 egység volt közte 54-32-nél. Itt azonban megrázták magukat a hazaiak, a nagyszünetig elállították a vérzést, sőt, 13 pontig zárkóztak, majd a fordulás után robbantottak: 40-23-ra nyerték a játékrészt, szétdobták a sétálgató Jazzt és átvették a vezetést. A záró etap elején úgy tűnt, hogy a Utah észhez tért, hiszen egy 9-0-s rohammal újra magához ragadta az előnyt és a kezdeményezést, de eddigre már annyira elkapta a fonalat a Detroit, hogy jött a válasz és 108-100 után eldőlt a küzdelem. Cade Cunningham szenzációsan játszott, az 1/1-es 0/5-tel kezdett mezőnyből, ezt viszont 10/12-vel folytatta, 29 pontos karriercsúcsából 18-at dobott a harmadik negyedben, és a záró felvonásban is az ő dobásai jelentették a különbséget - mellette Saddiq Bey (29 pont, 5/7 hármas) és Cory Joseph (4/4 tripla) is dicséretet érdemel, csapatként 19-szer zörgettek be kintről 50% feletti hatékonysággal, 30 gólpasszt osztottak szét és óriási bravúrt mutattak be. A társaság ezzel az utóbbi hat meccséből negyedszer győzött és jelezte, hogy lenézni nem szabad...

Ebből tanulni kell. Rudy Gobert, Joe Ingles és Rudy Gay nélkül is lejátszotta ellenfelét a Jazz, az első másfél negyedben koncentráltan és pontosan kosárlabdáztak a vendégek, aztán történt valami és úgy döntöttek, hogy mára elég volt a védekezésből. A folytatásban szinte meg sem szólaltak hátul, nem kommunikáltak, nem segítettek egymásnak, rengeteg üres dobást hagytak a Pistonsnak, Cunninghamék pedig egyrészt éltek a lehetőségekkel, másrészt olyan lendületbe jöttek ettől, hogy később már nem is vettek vissza belőle. Quin Snyder szerint erre a produkcióra nincs magyarázat és nincs kifogás, ez egyszerűen nem fordulhat velük elő - csak sétálgattak, csoszogtak a teljes második félidőben, így sorozatban harmadszor kaptak ki és már csak fél meccsel előzik meg a Memphist, éppen itt az ideje, hogy összeszedjék magukat.

A Pistons legjobb dobói: Cunningham 29/15, Bey 29/15, Joseph 16/12
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 31/9, Whiteside 21, Clarkson 16/12

Boston Celtics–Indiana Pacers 101–98 – hosszabbítás után

A Boston volt határozottabb. Szoros mérkőzést játszottak a csapatok, az Indiana sosem vezetett négy pontnál nagyobb előnnyel és a Boston legnagyobb fórja is csak 12 egység volt, igazán nem tudtak meglépni egymás elől. A záró etap elején azért úgy tűnt, hogy egy futással dűlőre vihetné a dolgot a mérkőzés túlnyomó részében valamennyivel, akkor éppen nyolc ponttal vezető Celtics, de ehelyett a Pacers tudott rohamozni és a játékrész közepére átvette a vezetést, majd bő fél perccel a vége előtt még 89-85-ös előnyben volt, így itt már a vendégek sikerére volt nagyobb esély. Robert Williams III büntetői után azonban Lance Stephenson dobása kimaradt, majd 1,8 másodperccel a rendes játékidő vége előtt Jayson Tatum egy nehéz duplával hosszabbításra küldte a feleket - Rick Carlisle, a vendégek vezetőedzője szerint itt Stephenson nem ért oda időben duplázni, mert hezitált rajta, ez pedig nem fért bele. A hosszabbításban aztán 91-91 után megint a Celtics volt erőszakosabb, Jaylen Brown nehéz dobása után Robert Williams III kiosztott egy kulcsfontosságú blokkot, ebből a támadásból pedig Grant Williams bebombázott egy nagy triplát - innentől már nem adták ki a kezükből a vezetést, majd a Pacers utolsó passzát Williams III el is lopta 1,2 másodperccel az órán, itt ért véget a küzdelem.

Egyik csapat sem játszott igazán jól. Mindkét együttes 40% alatti mezőnymutatóval és 30% alatti triplázással zárta a meccset, rengeteg volt a hiba, bár az tény, hogy a védekezésekre viszont odafigyeltek, nyilván ennek is volt szerepe a pocsék dobóformában. A hazaiaknál Jaylen Brown (26 pont, 15 lepattanó, 6 gólpassz, 0 eladott labda) vitte a prímet, de a sok hiba mellett néha Jayson Tatum (24 pont, 12 lepattanó, 7/21 mezőnyből, 8 eladott labda) és Robert Williams III (14 pont, 12 lepattanó, 4 labdaszerzés, 3 blokk) is megvillant, míg a Pacersnél a kispadról érkezett Torrey Craig, Lance Stephenson és Jeremy Lamb, támadásban csak bennük volt fantázia, a kezdőben 11 pont volt a maximum. Ennyinél megállt Domantas Sabonis is, aki legutóbb 40 fölé jutott, most viszont keveset vállalt és azokat sem tudta bedobni, viszont leszedett 23 (!) lepattanót és kiosztott 10 gólpasszt, így tripla-duplázott - a végén azonban nem volt olyan vezérük, aki megcsinálta volna a kulcsjátékokat, míg a Boston megoldotta ezeket, így újra, nyolcból hetedszer is kikaptak.

A Celtics legjobb dobói: Brown 26/9, Tatum 24, R. Williams III 14
A Pacers legjobb dobói: Craig 19/9, Stephenson 14/9, Sabonis 11, Holiday 11/3, Sykes 11/3, Lamb 11/3

New York Knicks–San Antonio Spurs 111–96

A negyedik negyed elején döntötte el a Knicks. A jóval pihentebb New York abszolút esélyes volt ezen a találkozón, de az első három negyed során nem sikerült a Spurs fölé nőnie: a nyitó játékrészt még el is vesztették a hazaiak, a nagyszünetben két ponttal vezettek, majd a harmadik negyed végén hét pont volt a fórjuk - érezhető volt, hogy több bennük az erő, de addig nem tudtak igazi előnyt kiépíteni .A záró etap elején aztán robbantottak, RJ Barrett villámgyorsan beszórt hét pontot és kiosztott egy gólpasszt, a lefagyó Spurs képtelen volt válaszolni és a hazaiak öt és fél perc alatt egy 18-2-es rohamot raktak össze - ebben bevertek négy hármast, védekezésben is nagyot mentek, ez a futás pedig eldöntötte az estét. Innentől húsz pont felett járt az előnyük, a fáradt San Antonióban pedig nem volt annyi, hogy ebből még éles meccset faragjon, így a New York lemenedzselte a hátralévő időt - Barrett végül 31 ponttal zárt (a közönség most neki skandálta az MVP rigmust), a Fournier-Burks páros 7/13 triplát tett hozzá, Mitchell Robinson dupla-duplázott, a padról Immanuel Quickley hozott sokoldalú és hasznos játékot, így pedig ezúttal az is belefért, hogy a vezérnek fizetett Julius Randle két (!) pontot tegyen hozzá. A győzelem után még mindig a playin-vonal alatt vannak, de tapadnak a Celtics-Wizards párosra.

Nem várhatott többet Gregg Popovich. A hosszabbításos back-to-back második felén Gregg Popovich sem remélhetett többet csapatától, úgy fogalmazott, hogy többet akart, de hülyeség lett volna ezt elvárni - ő maximálisan elégedett azzal, hogy a körülmények ellenére milyen keményen harcoltak három negyeden keresztül, ezúttal ez volt számukra a maximum. Dejounte Murray most sem játszott rosszul, figyeltek az eladott labdákra és a lepattanózásra, de a negyedik negyed elején 1/10-et dobtak mezőnyből két eladott labda mellett, ezt pedig most nem bírhatták el, úgyhogy elmaradt a meglepetés és vereséget szenvedtek - emiatt már lecsúsztak a playin-vonal alá, de ezzel most lezárták hétmeccses, rendkívül fárasztó idegenbeli túrájukat és sorozatban hét hazai találkozó vár rájuk, ahol összeszedhetik magukat.

A Knicks legjobb dobói: Barrett 31/9, Fournier 18/12, Burks 16/9
A Spurs legjobb dobói: Murray 24/3, Walker IV 15/3, Pöltl 12

Houston Rockets–Philadelphia 76ers 91–111

Nem hibázott a Sixers. Szezonbeli legjobb formájában érkezett meg erre a meccsre a Sixers és a vendégcsapat ezúttal sem vett vissza, könnyedén igazolta a papírformát. Doc Rivers alakulata már az első negyedet kilenc ponttal nyerte, a másodikban hamar kétszámjegyű lett a különbség és olyan fölényben volt a társaság, hogy a biztos győzelem mellett folyamatosan figyelhetett arra is, hogy a kulcsemberek kevés játékperccel hozzák le az estét - 28-nál többet senki nem töltött a parketten és fel sem tűnt, hogy Milton és Maxey mellett ezúttal Seth Curry sem lépett pályára. Joel Embiid alig 26 perc alatt dobott 31 pontot 8 lepattanóval, 6 gólpasszal és 2 blokkal, rá egy pillanatig sem volt ellenszer, de csapatként is azt csináltak, amit akartak - nyilván a cseresor kicsit rontott a helyzeten, de a könnyed győzelem nem forgott veszélyben. A Philly ezzel zsinórban hetedszer nyert és egyre közelebb araszol Kelet éléhez, már csak egy meccs a hátránya a Buckshoz képest - most a Charlotte-ot és a Bostont fogadja, aztán jön egy Miami-Washington back-to-back idegenben.

Nem tudott zavart kelteni a Houston. Igazából nincs mit írni a Rocketsről, a hazaiak csak asszisztálni tudtak a Sixers sikeréhez, nem tudtak meglepetést okozni, vagy kibillenteni ellenfelüket. A 39%-os mezőnymutató és a 18 gólpasszra jutó 21 eladott labda jól jelzi, hogy mi volt a probléma, de védekezésben sem volt semmilyen válaszuk a texasiaknak arra, hogy Embiid vezetésével mit csinál a Philly - a második negyedtől igazából csak a különbség volt kérdéses, így ők sem szakadtak meg, csak Green és Wood érte el a 30 játékperces határt, egyébként bőven rotáltak Stephen Silasék. Továbbra is csak két csapatot előznek meg ligaszinten, de a Detroitnál már több vereségük van, ezen a téren csak a Magicnél jobbak.

A Rockets legjobb dobói: Wood 14/3, Green 14/6, Christopher 13/9
A 76ers legjobb dobói: Embiid 31, Harris 13/3, Drummond 13

Sacramento Kings–Cleveland Cavaliers 108–109

Szűkre szabta a Cleveland. Mindkét csapat a back-to-back második felén lépett pályára és egyik sem volt csúcsformában, de az esélyek még idegenben is inkább a Cavs mellett szóltak. Az első félidőben úgy tűnt, hogy ez realizálódhat is, a vendégek elöl-hátul érvényesítették akaratukat és 13 ponttal vezettek a nagyszünetben, de a fordulás után nem tudták ezt folytatni, sőt, a Kings válasza következett, így a záró etap már nagyon szorosan alakult - olyannyira, hogy a Sacto néha át is vette a vezetést, öt pont is volt az előnye. 94-89 után aztán megint rendezte a sorait a Cleveland és sorozatban hat labdabirtoklást fejezett be kosárral, így bő három perc alatt egy 14-3-as futással visszavette a gyeplőt, majd a következő két percben még egy 6-2-vel tíz pontra növelte az előnyét és úgy tűnt, hogy ezzel eldőlt a meccs - a Kings viszont nem adta fel, fél percnél 108-109-re zárkózott, majd labdát szerzett és támadhatott a győzelemért. Itt azonban De'Aaron Fox győztesnek szánt dobása kimaradt egy másodperccel az órán, több esélyük pedig nem volt a hazaiaknak, úgyhogy ha szűkre is szabta, de kipipálhatta a győzelmet a Cavaliers.

Zuhan a Sacramento. A Kings már sorozatban ötödször szenvedett vereséget, az azt megelőző 3-1-es időszak óta megint nagyon mélyre került és az utóbbi két találkozón elsősorban támadásban maradt a szükséges szint alatt. Ezúttal is csak 43%-kal dobott mezőnyből és kapott nyolc blokkot is, ugyan a Hield-Barnes-Metu trió miatt távolról veszélyes tudott lenni, de Fox gyenge napja nem fért bele még úgy sem, hogy hatan jutottak náluk tíz pont fölé. A Cavsnél is hatan dobtak 12-18 pont között, Allen és Garland dupla-duplázott, de Rondo és Stevens is hasznosan szállt be, ők közelről voltak nagyon hatékonyak és távolról kevésbé, de a legfontosabb időszakban nekik sikerült összerakniuk nagyjából öt remek percet, amivel elvitték a győzelmet. A Kings immár csak három csapatot előz meg Nyugaton, de a Pels és a Thunder is egy meccsen belül van hozzá képest, míg a Cleveland őrzi a hatodik helyét Keleten, igaz, még csak hármat tudott le az idegenbeli túra hat meccséből.

A Kings legjobb dobói: Haliburton 21/6, Hield 19/15, Barnes 14/9
A Cavaliers legjobb dobói: Allen 18, Love 18/6, Mobley 17

Portland Trail Blazers–Brooklyn Nets 114–108

Még mindig nem jó a Nets. Továbbra sem talál ki a gödörből a Brooklyn, a back-to-back második felén LaMarcus Aldridge mellett James Hardent sem vetette be a gárda, ott volt viszont a kezdőben Kyrie Irving, aki 40 perc alatt 22 pontot dobott 8 lepattanóval, 4 gólpasszal, valamint 8/21-es mezőnymutatóval. A b2b ellenére Kevin Durant is játszott 42 percet, ő 28 ponttal és 10 lepattanóval próbált segíteni, de a csapatvédekezés ezúttal sem ütötte meg a szükséges szintet, úgyhogy egyáltalán nem tudtak érvényesülni - volt egy nagyszerű második negyedük, azzal akkor átvették a vezetést, de a nagyszünet után megint a Portland következett. A negyedik negyedben már végig hátrányban voltak a vendégek és bár nem maradtak le nagyon, de annyira igen, hogy ne tudjanak fordítani, mivel hátul nem voltak képesek megállítani az erősen tartalékos Blazerst, így nem volt komoly esélyük a győzelemre - most egy hét alatt öt meccset játszanak, így nehéz szériában vannak, sokat kell utazniuk, de tény, hogy továbbra sem kosárlabdáznak jól, így pedig pozíciókat veszíthetnek a keleti élmezőnyben.

Valami megmozdult Portlandben. A korábbi lélektelen, reménytelen, védekezés, akarat és tartás nélkül játék után az utóbbi időben egyértelműen változott a Blazers mentalitása - hogy ennek van-e köze Damian Lillard sérüléséhez és kiválásához, azt nem tudjuk, nem is tudhatjuk pontosan. Az viszont tény, hogy mióta Lillard nincs, azóta ötből hármat nyertek, az előző kettőn kifejezetten jól védekeztek, Anfernee Simons pedig kivirágzott, ő most is dobott 23 pontot 6 lepattanóval és 11 gólpasszal. A kispadjuk ugyan közel volt az érvénytelenhez, de a kezdőben mindenki eljutott legalább 13 pontig, egységes, harcos játékot mutattak be ismét, ez pedig mindenképpen biztató a folytatásra nézve - ők is back-to-backet játszottak, mégsem zuhantak össze, ezzel a sikerrel és a Spurs vereségével pedig már playin-helyen állnak.

A Trail Blazers legjobb dobói: Simons 23/6, Covington 21/15, McLemore 20/15
A Nets legjobb dobói: Durant 28/6, Irving 22/9, Thomas 21/12