Megsemmisítette a Sunst a Boston, a Pelicans vezeti Nyugatot

Orlando Magic–Los Angeles Clippers 116–111 – hosszabbítás után

Ezt kiengedte a kezéből a Clippers. A vendégek parádésan kezdték a meccset, 32–14-re húzta be az első negyedet a Clippers, erre mégsem tudtak komolyabban építeni, visszaengedték a meccsbe ellenfelüket, a negyedik negyedben pedig hiába kerültek 97–89-es előnybe egy futásnak köszönhetően, innen is visszatáncolt a Magic. Az utolsó percekben mindkét oldalt a hibák jellemezték, 33,7 másodperccel a vége előtt Markelle Fultz csak 1/2 büntetőt dobott be, amivel kialakult a rendes játékidő 99–99-es végeredménye, noha ezt követően Kawhi Leonard, Fultz és Paul George is dobhatott a győzelemért. A hosszabbításban is úgy tűnt sokáig, hogy ezt a Clippers ronthatja csak el, és pontosan ez is történt: 37.5 másodperccel a vége előtt Fultz eladott labdája után egypontos előnyben támadhattak, innen sikerült a kezükből kiengedni a győzelmet. Először Leonard rontott egy dobást, majd a túloldalon Ivica Zubac faultolta Paolo Bancherót, ezt követően nem tudták öt másodperc alatt bedobni a labdát az időkérésük után, ezért Leonardnak is oda kellett ütnie az 1/1-esnek, és mindezt egy újabb eladott labda koronázta meg, ami után megint faultolniuk kellett – Banchero az utolsó 7 másodpercben 6/6 büntetőt elsüllyesztett, ezzel sorozatban kilenc vereség után szállította a Magic győzelmét.

Mindkét oldalon sokan kaptak dobásokat. Annak ellenére sem születtek kiemelkedő egyéni statisztikák ezen a meccsen, hogy ráhúztak a csapatok öt percet, amiben szerepet játszott az is, hogy mindkét csapat 41-42 százalék körül dobott, de az is, hogy többen is egész sok dobást vállalhattak. A meccset megnyerő Magic hőse Banchero lett a maga 23 pontjával és 13/14 bedobott büntetővel, de dicséretet érdemel náluk az egyaránt 20 pontig jutó Moritz Wagner és Bol Bol is, ráadásul előbbi 13, utóbbi 9 lepattanót kaparintott meg az este folyamán. A Clippersnél is eloszlottak a terhek, náluk heten érték el a 10 pontos határt, és végül a padról beszálló Terance Mann vitte a prímet 19 ponttal, 9 lepattanóval és 4 gólpasszal, de Zubac 16 pontos, 13 lepattanós teljesítménye is dicséretet érdemel. A nemrégiben visszatérő George-Leonard kettősnek már nem ment annyira jól, az első negyedben még 17 pontot dobtak, de ehhez csak nyolc jött hozzá a folytatásban, George egyetlen pontot ért el a nyitó játékrész után, ugyanakkor Reggie Jackson sem lehet büszke az 5/20-as mezőnymutatójára.

A Magic legjobb dobói: Banchero 23, Bol 20/3, M. Wagner 20/3
A Clippers legjobb dobói: Mann 19/9, Batum 16/12, Zubac 16

Brooklyn Nets–Charlotte Hornets 122–116

A Nets sztárjai jelentették a különbséget. Kyrie Irving 33 ponttal, 5 lepattanóval, 9 gólpasszal és 4 blokkal, Kevin Durant 29-9-8-as számsorral járult hozzá a Nets győzelméhez, és a végén is ők jelentették a különbséget. Hiába vezetett már 23 ponttal is a Nets, a Hornets visszazárkózott, a negyedik negyedben Irving 12 pontjára és Durant két nagy triplájára is szüksége volt a hazaiaknak. Az utolsó percre fordulva 118-116 állt az eredményjelzőn, amikor Terry Rozier labdát próbált szerezni Irvingtől, a megmozdulását ugyanakkor szabálytalannak ítélték a játékvezetők, és ezt az álláspontot az edzői challenge sem változtatta meg, így Irving mehetett a vonalra, és nem is hibázott onnan. A következő támadásnál Durant odaütött két büntetőért Mason Plumlee-nak, a center viszont egyiket sem dobta be, majd a Hornets engedte, hogy a Nets lepörgesse az órát, és a támadás végén Irving dobott is egy kettest, ami végleg lezárta a meccset. Nehezen, de javítani tudott a legutóbbi veresége után a Nets, annak pedig külön örülhetnek, hogy Seth Curry (20 pont, 5 lepattanó, 6 gólpassz) az elmúlt meccsek gyengébb formája után remekelt és 8/11 dobását elsüllyesztette.

Most is volt tartása a Hornetsnek. Sorozatban a harmadik vereségüket gyűjtötték be a vendégek, de a Bucks és a Clippers elleni összecsapásokhoz hasonlóan a Nets ellen is partiban voltak, annak ellenére is, hogy 23 pontos hátrányba kerültek, illetve változatlanul több kulcsemberük is hiányzik. Nem lehet sok rosszat mondani a Hornets helytállására, hatékonyan játszottak támadásban, 53.4 százalékkal dobtak mezőnyből, viszont a túloldalon hárman is extrát nyújtottak, amire építve a Nets 57 százalékkal dobott. Terry Rozier (29 pont, 5 gólpassz) és Kelly Oubre Jr. (28 pont, 8 lepattanó) is jó meccset hozott, Jalen McDaniels is betett a közösbe 19 pontot és 7 lepattanót, de Mason Plumlee (13 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz) estéjébe is csak a 3/8 bedobott büntető rondít bele, ugyanakkor ez csapatszinten is kritikus pontnak számított, mindössze 12/23 büntetőjét dobta be a Hornets, és ha kicsit pontosabbak a vonalról, talán meg is lehetett volna nekik ez a meccs, bár az sem ártott volna, ha kicsit jobban tudják limitálni a Durant-Irving duót.

A Nets legjobb dobói: Irving 33/3, Durant 29/6, Curry 20/9
A Hornets legjobb dobói: Rozier 29/9, Oubre Jr. 28/9, McDaniels 19/3

New York Knicks–Atlanta Hawks 113–89

Julius Randle a szebbik arcát mutatta. Felemás szezonja van a Knicks erőcsatárának, az utóbbi időszaban váltakozva hoz jobb és rosszabb teljesítményeket, ezúttal viszont idei egyik legjobb meccsét játszotta Randle: 10/19 dobását, közte 6/12 tripláját elsüllyesztve 34 pontot dobott, begyűjtött 17 lepattanót és kiosztott 5 gólpasszt eladott labda nélkül. Mellette Quentin Grimes is remekelt, 23 pontot dobott 5/7 triplával megspékelve, így az is belefért, hogy Jalen Brunson és RJ Barrett is gyengén dobjon. Egyelőre úgy tűnik, hogy bejött a rotáció újabb felbolygatása, Evan Fournier után a jelek szerint Derrick Rose és Cam Reddish is tartósan kiszorult az aktív rotációból, amin az sem változtatott ezen az estén, hogy Obi Toppint elvesztették egy térdsérülés miatt.

Dejounte Murray megsérült. A vereségnél is nagyobb probléma a Hawks számára, hogy Dejounte Murray már az első percekben bokasérülést szenvedett, ami után nem is tudta folytatni a játékot, miközben John Collins és De'Andre Hunter változatlanul maródi, és nélkülük nem is volt komolyabb esélye a Hawksnak. Fontos lenne nekik, hogy a hiányzóik ellenére is elkezdjenek ismét győzelmeket gyűjtögetni, mert az elmúlt hét meccsükön az ötödik vereségüket szenvedték el, az elmúlt időszakban kezd leomlani az, amit az idény elején felépítettek. Ennek az alapja egy jó Trae Young (19 pont, 6 gólpassz) lenne, de amíg sok a hiányzójuk, fontos lenne nekik az is, hogy Bogdan Bogdanovics formába lendüljön – a dobógép 3/16 kísérletét süllyesztette el, a triplavonalon túlról 0/10-zel zárt, a következő, Nets elleni meccsen tőle és a 3/13-mal záró AJ Griffintől is sokkal többre lesz szükség, mert 37,6 százalékos mezőnymutatóval szinte lehetetlen meccset nyerni.

A Knicks legjobb dobói: Randle 34/18, Grimes 23/15, Barrett 15/6
A Hawks legjobb dobói: Young 19, Capela 13, Okongwu 10

Toronto Raptors–Los Angeles Lakers 126–113

Papírforma. LeBron James, Anthony Davis és Patrick Beverley nélkül nem lehetett reális esélye az egyébként is back-to-back érkező Lakersnek, a Toronto pedig ezt gond nélkül ki is tudta használni. A hazaiak nyolc ponttal nyerték az első negyedet, a nagyszünetben viszont már 70–47-re vezettek, addigra eldöntötték a találkozó kimenetelét, és bár a fordulás után már nem nyílt tovább az olló, a negyedik játékrészben pedig kozmetikázott is az eredményen a Los Angeles, de összességében probléma nélkül hozta a kötelezőt Nick Nurse alakulata. A vendéglátónál Pascal Siakam (25 pont, 10 lepattanó, 7 gólpassz), Fred VanVleet (25-4-7), OG Anunoby (23 pont, 6 lepattanó) és Scottie Barnes (13 pont, 17 lepattanó, 4 gólpassz) is jól mozgott, míg a Lakersnél a 18 pontos Dennis Schröder lett a legjobb dobó, de senki sem emelhető ki igazán. A vendégek azzal azért elégedettek lehetnek, hogy a botrányos első félidő után a kiütést elkerülték és elrontották a hátradőlő Toronto játékát (a kanadaiak is gyenge dobószázalékokkal zártak), viszont a negyedik negyedben Juan Toscano-Anderson is megsérült, így tovább rövidült a keret. Összességében sima Raptors-győzelmet láttunk, VanVleeték ezzel már 10–3-ra állnak otthon, most viszont két meccset is megvívnak Orlandóban.

A Raptors legjobb dobói: Siakam 25/3, VanVleet 25/12, Anunoby 23/6
A Lakers legjobb dobói: Schröder 18/3, Westbtook 16/3, Nunn 15/3

Chicago Bulls–Washington Wizards 115–111

Koncentrált volt a Chicago. Mindkét csapat rossz formában érkezett meg a találkozóra, de végül a Bulls egy fokkal koncentráltabbnak és pontosabbnak bizonyult a végjátékban, ami győzelmet ért a hazai alakulat számára. Az este folyamán 11 ponttal is vezetett már a társaság, de a Wizards mindig visszajött, és összességében szoros mérkőzést láthattunk, ami kiélezett végjátékban csúcsosodott ki. Három perccel az órán még 104–105 állt az eredményjelzőn Kristaps Porzingis két büntetőjét követően, ám itt Nik Vucevic dobott egy horgot, majd rögtön blokkolta Monte Morris kísérletét, amiből DeMar DeRozan szerzett kettest, végül Porzingis kihagyott triplája után megint DeRozan villant és faulttal együtt dobott kosarat – a büntető után már 111-105 volt az állás, ezzel a néhány clutch jelenettel megfordította a meccset a Bulls. Az utolsó percben még kapaszkodott és visszajött 111–109-re a Washington, de kilenc másodpercnél Vucevic megszerzett egy támadópattanót, így nem támadhattak az egyenlítésért a fővárosiak, sőt DeRozan két büntetővel el is döntötte az összecsapást – nagy csatában, a végjátékban nyújtott remek teljesítménnyel győzött a Chicago. DeRozan (27 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz) és Vucevic (25 pont, 11 lepattanó, 3 gólpassz, 2-2 labdaszerzés és blokk) mellett Zach LaVine (25 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz, 5/9 tripla) is említést érdemel, csapatszinten 50 százalékos mezőnymutatót és 43,5 százalékos triplázást hoztak össze, a szörnyű idegenbeli túráról hazatérve pedig nagyon kellett is nekik egy ilyen siker.

Kellett volna Beal. A legutóbbi meccsen megsérült Bradley Beal hiánya leginkább a végjátékban tűnt fel a Wizardsnál, ott kellett volna egy rutinos playmaker, aki megoldja azokat a clutch helyzeteket, és megnyugtatja csapatát. Ugyan Porzingis (28 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz, 2 labdaszerzés, 2 blokk), Kyle Kuzma (21 pont, 5 lepattanó) és Monte Morris (17 pont, 8 gólpassz) is igyekezett, de pont a legfontosabb játékoknál maradtak alul a DeRozan-Vucevic párossal szemben, nagyjából ez és a 29%-os triplázás okolható a vereségért. Összességében már zsinórban negyedszer kaptak ki, a keleti playin-vonal alá csúsztak, idegenben pedig mindössze 3–9-re állnak – korábban sokkal jobbnak tűnt a szezonjuk, most ismét kezdenek nehéz helyzetbe kerülni.

A Bulls legjobb dobói: DeRozan 27, Vucevic 25/9, LaVine 25/15
A Wizards legjobb dobói: Porzingis 28, Kuzma 21/6, Morris 17/6

Memphis Grizzlies–Oklahoma City Thunder 123–102

Morant kontrollálta a mérkőzést. Ezt a mondatot nem magunktól írjuk, hanem Mark Daigneault, az OKC vezetőedzője foglalta így össze a találkozó képét. Ja Morant végül idei második és karrierje hetedik tripla-dupláját jegyezte, 26 pontja mellé karriercsúcsot jelentő 13 lepattanót szedett le és szétosztott 11 gólpasszt, most nagyon jól átlátta a helyzeteket, használta a társakat és éppen annyira volt agresszív, amennyire a helyzet megkívánta. Vezetésével az első félidőben is a Grizzlies szájíze szerint alakult a mérkőzés, de ott még egészen pocsék tripladobó formát mutattak a hazaiak, így nem tudtak meglógni, csak öt ponttal jártak előrébb a nagyszünetben – a harmadik negyedben már elkezdtek pontosabban célozni, de ott éppen a Thundernek is volt egy jobb időszaka, így még mindig közel maradtak a vendégek. A negyedik játékrészben viszont már nem volt pardon: azt 29-15-re nyerte a végig remekül játszó Memphis, Morant mellett Dillon Brooks (24 pont, 5/12 tripla), Brandon Clarke (17 pont, 8 lepattanó, 8/10 mezőnyből), Jaren Jackson Jr. (12 pont, 5 blokk) és Santi Aldama is jól mozgott, így összességében magabiztosnak mondható, 21 pontos győzelmet arattak. A gördülékeny támadójáték mellett védekezésben is érvényesítették az akaratukat, bár a Thundernek voltak villanásai, de összességében az történt, amit a Grizzlies szeretett volna, amit a festékben aratott 62-38-as győzelem is jól mutat – zsinórban negyedszer nyert a társaság, és fél meccsre megközelítette a nyugati első helyet.

Ez még sok. Büntetőkkel és triplákkal tartotta meccsben magát a Thunder az első félidőben, és a fordulás után is csak egy átmeneti jobb időszak miatt nem szakadt le azonnal a vendégcsapat, a játék képe alapján viszont nagyjából a negyedik negyed volt a realitás. Mark Daigneault vezetőedző szerint a Memphis "lejátszotta őket", sem támadásban, sem védekezésben nem tudták igazán felvenni a kesztyűt, végül csak 37 százalékkal dobtak, feleannyi pontot szereztek leindításból és 19 labdát adtak el. Ugyan az előző három mérkőzésüket megnyerték és jó formában voltak, de ezen az estén az derült ki, hogy egy topcsapat szintje még mindig sok nekik – Shai Gilgeous-Alexander is csak 4/14-et dobott mezőnyből és a 17/19 büntetőjével tudott jó számokat hozni, de Josh Giddey is megállt 4/13-nál, nem tudtak érvényesülni. Gond nincs, bár most Clevelandben és Dallasban zárják le idegenbeli túrájukat, egyik meccsen sem ők lesznek az esélyesek.

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 26/6, Brooks 24/15, Clarke 17
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 26/3, Mann 12/9, Omoruyi 11/3

Milwaukee Bucks–Sacramento Kings 126–113

A negyedik negyedben elnyúlt a Milwaukee. A várakozásoknak megfelelően színvonalas mérkőzést vívott a két csapat, de a ligamásodik vendéglátó a negyedik negyedben végül egy fokkal jobbnak bizonyult a tudása alapján szintén élgárdának számító Kingsnél. A Bucks az első félidőben is előrébb járt, a nagyszünetben 68–61-re vezetett, de nem tudta tovább nyitni az ollót, az akkor szintén hatékonyan támadó Sacramento a harmadik negyedben vissza tudott vágni, a negyedik játékrész elején pedig egészen 99–98-ig zárkózott. Itt azonban rátett még egy lapáttal Mike Budenholzer alakulata, és Janisz Adetokunbo, valamint Grayson Allen dobásaival meglógott: szűk öt perccel a vége előtt már 117-105 állt az eredményjelzőn, a 18-7-es rohanás pedig eldöntötte a küzdelmet. A hátralévő percekben ezt kellett beosztania a vendéglátónak, amit gond nélkül meg is tett, végül 34 gólpasszal, alig 7 eladott labdával és 17-8-ra behúzott támadó-lepattanózással nyerte meg a rangadót. Egyénileg Adetokunbóra megint nem volt ellenszer (35 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz, 2/2 tripla, 9/10 büntető), Jrue Holiday is nagyot játszott (31 pont, 5 lepattanó, 6 gólpassz), Brook Lopez is hozta magát (17 pont, 9 lepattanó, ebből 6 támadó), de Khris Middleton (14-6-6) is hozzá tudott tenni. A Milwaukee ezzel a sikerrel 12-3-ra áll otthon és hétből hat győzelemmel mehet neki a Dallas elleni újabb rangadónak.

Nem tudott védekezni a Sacto. A vendégek fő gondját az jelentette, hogy nem tudták lelassítani ellenfelüket: a Bucks úgy járatta a labdát és olyan helyzeteket vállalt, ahogy és amilyeneket akart, ráadásul lepattanózásban is elnyomták őket Lopezék. Hiába szívta magát nagyon Domantas Sabonis (23 pont, 12 lepattanó, 7 gólpassz) és Harrison Barnes (20 pont), pont a kisemberek akadtak el Jrue Holidayék szorításában: Malik Monk 7/19-et, De'Aaron Fox 5/16-ot dobott mezőnyből, ketten együtt 3 gólpasszt osztottak ki, a hátvédek minőségi játéka nélkül pedig nem lehetett komoly esélyük egy dobópárbajban, amire a jó védekezésük nélkül kényszerültek. Ugyan átmeneti jobb időszakokkal sokáig partiban voltak és csak a negyedik negyed második felére dőlt el a küzdelem, összességében nem vallottak szégyent, de mégis szinte a játék minden elemében hiányzott belőlük valami – zsinórban három győzelem után kaptak ki, következőleg pedig szintén nehéz feladat vár rájuk Clevelandben.

A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 35/6, Holiday 31/6, Lopez 17/6
A Kings legjobb dobói: Sabonis 23/3, Barnes 20/6, Monk 16/3

Minnesota Timberwolves–Indiana Pacers 121–115

Nagy hullámzás után oldotta meg a Minnesota. A jóval pihentebb, otthon játszó Wolves parádésan kezdte a meccset és úgy tűnt, hogy villámgyorsan el is dönti a találkozó sorsát, hiszen az első negyedet 35–17-re nyerte meg, és vezetett már 23 ponttal is. Az idill azonban hamar elillant, a Pacers elképesztő játékkal vágott vissza és nyolc perc alatt 37-16-ra szedte szét ellenfelét, összességében 44 pontot szerzett a második negyedben, így mindent kinullázott az addigiakból. A harmadik negyedben is a vendégek maradtak lendületben, akik 14–4-gyel kezdték a félidőt és vezettek nyolc ponttal is, a Minnesota itt indította újra magát: a játékrész végén egy dudaszós dobással egyenlített 90-90-nél, majd a záró etapban már újra élesnek bizonyult a vendéglátó. D'Angelo Russell egymaga 15 pontot dobott a mindent eldöntő negyedik negyedben, de hiába vezettek kilenc egységgel már, az Indy még innen is visszajött és Myles Turner tripláival 115-115-nél megint egalizált. Már csak 50 másodperc volt hátra, a Minnesota azonban végül megoldotta a feladatot: Rudy Gobert kiharcolt és bedobott két büntetőt, a következő védekezésnél blokkolta Buddy Hield kísérletét, ebből Anthony Edwards süllyesztett el kettőt a vonalról, majd Austin Rivers lopott labdát, így Gobert zsákolása beállíthatta a végeredményt – az utolsó fél perc álomszerűen alakult a hazaiak számára, akik így óriási hullámzás végén találtak utat a győzelem megszerzéséhez.

Haliburton és Turner is visszatért. Az utóbbi meccseket kihagyta Tyrese Haliburton és Myles Turner, most viszont mindketten remek játékkal segítették az Indianát: az irányító 26 pontot és 15 gólpasszt jegyzett, visszavette a kezébe a karmesteri pálcát, míg a center 23 ponttal, 7 lepattanóval, 4 blokkal és 4/6 triplával húzta csapatát. Mellettük Buddy Hield (26 pont, 7/11 tripla) is kitett magáért, ez és a csapatszinten bedobott 19 hármas pedig kis híján elég is lett a sikerhez – a túloldalon Anthony Edwards (26 pont, 8 lepattanó, 8 gólpassz), D'Angelo Russell (28 pont, 4 gólpassz) és Gobert (16 pont, 21 lepattanó, 3 labdaszerzés, 2 blokk) villogott, ami többet ért a végén. A Wolves jóval gyengébben triplázott, viszont 51-31-re nyerte meg a lepattanózást, 16–4 lett a támadók aránya és 64-36-ra győzött a festékből, amik a végén kidomborodtak, így hiába adták le a 23 pontos előnyüket, végül mégis nyerni tudtak. A Pacers ezzel lezárta hétmeccses idegenbeli túráját és mehet haza, zsinórban négy találkozót játszik otthon.

A Timberwolves legjobb dobói: Russell 28/12, Edwards 26/3, Gobert 16
A Pacers legjobb dobói: Haliburton 26/15, Hield 26/21, Turner 23/12

New Orleans Pelicans–Detroit Pistons 104–98

Az új nyugati éllovas. A Suns vereségével és ezzel a győzelemmel együtt átvette a nyugati konferencia első helyét a New Orleans, amely az utóbbi 12 meccséből tizedszer is nyert – igaz, a vártnál jóval nehezebben. Csikorgott a gépezet, nem találta igazán a ritmust a kötelező feladatot teljesítő Pelicans, a fáradtabb, jóval alacsonyabban rangsorolt Detroit partiban tudott maradni és bár a harmadik negyedben volt közte 16 pont is, a végéig küzdeni kellett ezért a sikerért. Zion Williamson most is vezérként funkcionált, nagy játékokat oldott meg és folyamatosan tüzelte társait, illetve a csarnokot is, végül 29 ponttal, 10 lepattanóval és 5 gólpasszal zárt, nagyon kellett a Pelsnek minden egyes megmozdulása. Mellette Naji Marshall és Trey Murphy III villanásaira is szükség volt, főleg hogy Brandon Ingram és Herb Jones most sem léphetett pályára, CJ McCollum pedig a koronavírusa óta nem önmaga, ezúttal is értékelhetetlen produkciót nyújtott. Willie Green vezetőedző azt mondta, hogy összességében elégedett a csapata hozzáállásával, és hogy egy ilyen meccset tudtak megnyerni, amikor izzadniuk kellett mindenért, mert a játék nem akart működni – hiába vezettek 16-tal, a negyedik negyed végig szorosan alakult, a hajrában kellettek a clutch játékok, fél percnél például Marshall tett vissza egy támadópattanót 98-94-nél, majd McCollum értékesített két büntetőt 18 másodperccel az órán. Végül valahogy behúzták ezt a meccset, így vezetik Nyugatot, a Detroitnak pedig most maradt a "mi lett volna, ha" – Bojan Bogdanovic 1/8-at dobott mezőnyből, majd a harmadik negyedben kiállították, így hiába szerzett majdnem 60 pontot a kispad, ez sem lett elég. A hajrában Saddiq Bey rálépett a vonalra egy triplánál, ami így csak kettőt ért és nem egy labdára jöttek fel, csak négy pontra, de a 39%-os mezőnymutatókon se kellett volna sokat javítani az újabb bravúrhoz – azt viszont említsük meg, hogy 62-28-ra kaptak ki a festékben…

A Pelicans legjobb dobói: Williamson 29, Murphy III 20/12, Marshall 17/9
A Pistons legjobb dobói: Bey 25/15, Hayes 17/3, Burks 14/9

Utah Jazz–Golden State Warriors 124–123

Nagy hajrával nyert a Jazz. A Warriorsnál Curry, Green és Wiggins is kihagyta a mérkőzést, így Jordan Poole (36 pont, 8 gólpassz) extrája mellett Klay Thompson (22 pont 25 dobásból) és Jonathan Kuminga (24 pont, 5 lepattanó, 4 gólpassz, 10/13 mezőnyből) játékával haladt előre a vendégcsapat – a trión kívül egyébként senki nem jutott 7 pont fölé, de kis híján ez is elég lett a váratlan idegenbeli sikerhez. A kissé hektikus, sok hibával tarkított találkozó utolsó negyede ugyanis a Golden State-é lett, fordítottak Thompsonék a korábbi 12 pontos hátrányukból, és egy nagy hajrával már félig a kezükben volt a győzelem: 13 másodperccel a vége előtt négy ponttal vezettek, amikor Poole kihagyott egy büntetőt. Az ellentámadásból Michael Beasley azonnal bevert egy triplát (122-123), a Warriorsnak csak engednie kellett volna, hogy a Jazz faultoljon, majd bedobni a két büntetőt, ehelyett azonban Poole elhagyta a labdát, Nick Alexander-Walker elcsente tőle, a 18 pontos Simone Fontecchio pedig 1,4 másodperccel az órán bezsákolta a meccsnyerő duplát – ezzel lett 124-123, az utolsó pillanatban fordított és drámai körülmények között megnyerte a meccset a Jazz. A Conley-t és Markkanent is nélkülöző hazaiaknál egyébként az említetteken felül a 22 pontos, 9 gólpasszos Jordan Clarkson emelhető ki leginkább, bár az irányító idejekorán fejezte be a mérkőzést: kicsit összeakadt Kumingával, és úgy felhúzta magát, hogy kiállították az utolsó fél percben...

A Jazz legjobb dobói: Clarkson 22/6, Beasley 18/12, Fontecchio 18/9
A Warriors legjobb dobói: Poole 36/12, Kuminga 24/3, Thompson 22/12

Phoenix Suns–Boston Celtics 98–125

Értelmezhetetlen kiütés. A játéknap előtt a két konferencia első helyezettjéről beszélhettünk, de ezen a találkozón osztálykülönbség volt a két csapat között a ligaelső javára. Az Al Horfordot és Robert Williams III-öt most is nélkülöző vendégek valószerűtlenül nagy fölényben játszottak: az első negyedet 10 ponttal nyerték, a nagyszünetben pedig már 27 (!) pont volt az előnyük, így eddigre eldőlt a „küzdelem", de olyan lendületben maradt Joe Mazzulla csapata, hogy később 45 egységgel is vezetett már – a megsemmisítés nem elég erős kifejezés arra, ami a parketten történt. Pedig támadásban semmi extrát nem csinált a társaság, a Tatum, Brown páros 25-25 pontja sem kirívó, főleg hogy mindketten gyengén dobtak, de olyan szinten szétvédekezték a Sunst, és olyan könnyedén szereztek kosarakat bármilyen módon, annyira nem ütköztek ellenállásba, hogy amikor a harmadik negyed első felében meglett a közte negyven, a közönség sem igazán tudta értelmezni a látottakat. Talán az a jelenet foglalta össze leginkább a mérkőzést, amikor három Suns-játékos indult el egy üres és könnyű lepattanóért, de addig szerencsétlenkedtek vele, amíg odalökték Marcus Smartnak, aki dobott belőle egy ziccert. Nincs mit ragozni ezen a találkozón, mintha a Celtics egy ificsapattal találkozott volna – a ligaelsőnél jelenleg minden tökéletesen működik, 21-5-tel vezetnek Tatumék, otthon és idegenben is megállíthatatlanok, jelenleg minden csapat ellen toronymagas favoritok, ezt most is jól bizonyították. Mondjuk hétvégén jön a nagydöntő visszavágója a GSW csarnokában, a motivációval a sikerszéria ellenére ott sem lehet gond...

Chris Paul visszatért. Egyetlen öröme lehetett ebben a találkozóban a Sunsnak, az pedig az, hogy Chris Paul 14 kihagyott mérkőzés után újra ott lehetett a pályán – a veterán irányító 24 perc alatt 4 pontot és 4 gólpasszt tett hozzá, neki sem voltköze a Bostonhoz. Mint ahogy az egész csapatnak sem: rögtön bekezdtek 0/8 triplával, a problémák pedig egyre csak szaporodtak, egyre nagyobb lett a nyomás és a második negyed derekán már világossá vált, hogy nincs esélyük – ez még rátett egy lapáttal, és olyan szinten összeomlottak, amit talán utoljára a tavalyi playoffjuk utolsó mérkőzésén láthattunk. Erre logikus magyarázat nincs, Monty Williams sem tudott mit mondani, de a Dallas elleni kiütéses vereség után azért most már oda kell figyelni arra, hogy merre is haladnak, főleg hogy a Rockets elleni váratlan baki sem volt még régen. Most mennek a nyugati trónról őket letaszító New Orleanshoz, ott 24 óra alatt két meccset is megvívnak, kicsit helyrepofozhatják a most eléggé megtépázott renoméjukat, viszont az is benne van, hogy még mélyebbre löki őket a rivális.

A Suns legjobb dobói: Okogie 28/12, Booker 17/3, Payne 12
A Celtics legjobb dobói: Tatum 25/9, Brown 25/6, Brogdon 16/6