Gyakori jelenség: Henry-gólöröm az Arsenalban és a francia válogatottban
Gyakori jelenség: Henry-gólöröm az Arsenalban és a francia válogatottban
Hová fér majd be Henry?
Egy gondolat erejéig érdemes továbblépni a leendő(?) új állomáshely, Barcelona felé, hiszen a katalán csapat, sőt maga a keret sem tűnik éppen foghíjasnak, megerősítésre kívánkozónak. A Barca jelen felállás szerint általában egy csatárral támad – Eto'o -, egy szabadon mozgó támadó-középpályással – Ronaldinho – és további két-három, elsősorban a támadások építésére hivatott középpályással – Deco, Messi, Giuly -, persze a felállás gyakran változik. Ha nem sérült és eltiltott, jelenleg bevetésre készen áll Ezquerro, Maxi Lopez, Henrik Larsson, Iniesta, esetleg van Bommel. Henry leigazolásával minden valószínűség szerint át kellene térniük a kétcsatáros játékra. Da vajon hogyan fér meg egymás mellett a két dudás, Eto'o és a francia? Mert azt nehéz, hogy azt ne mondjuk lehetetlen elképzelni, hogy két ilyen drága pénzen tartott klasszis közül egyszerre csak egy van a pályán. Mint ahogyan azt is, hogy a gólerős, remekül teljesítő kamerunitól megválik a Barca vagy a kispadra mellőzik.
Elméletileg az Arsenalnak még korai lenne izgulnia, hiszen Henryt szerződése 2007-ig köti a csapathoz, de ha egyszer a játékost új kihívások érdeklik, akkor aligha lehet tenni ez ellen valamint…
Persze, korántsem lehetetlen, hiszen az anyagi motiváció adott esetben meggyőző is lehet. Kérdés azonban, hogy Henry minden bizonnyal most sem kétpennys fizetését tudja-e és akarja-e még jelentősen feljebb srófolni az Arsenal.
Az elnök visszatérő rémálma, hogy Henry odaáll elé az egyik nap és azt mondja neki: elmegy!
Nyilatkozott a Henry-ügyről Peter Hill-Wood, aki innentől kezdve tehetetlen lesz az ellen, hogy csapata elveszítse egyik, ha nem a legnagyobb értékét.
A huszonnyolc éves, világ- és Európa-bajnok Henry az angol klub történetének immár legeredményesebb játékosa, a 2005-06-s szezonban döntötte meg a legendás Ian Wright 185-s gólrekordját.
Henry egyik angol szezonjában sem lőtt eddig huszonkét gólnál kevesebbet, pedig már lehúzott hatot kompletten.
Henry 1999. augusztus hetedikén, a Leicester City ellen mutatkozott be és azóta már minden jelentősebb címet megnyert a szigetországban ez idő alatt csapatával.
Két bajnoki cím, három FA-kupa-győzelem, ami a csapat és három gólkirályi cím, ami az egyéni dicsőséglistát illeti.
Az Arsenal jelen pillanatban azonban nem meghatározó tényező a Premier League-ben és ez akár a szakítást is jelentheti Henry esetében.
A csapat jelenleg az ötödik helyen áll a bajnokságban, huszonnégy pontra a listavezető Chelseatől, hat pontra a még BL-indulást érő, negyedik helyen álló Tottenhamtól és hétpontos hátrányban a jelenlegi harmadik Liverpooltól.
A spanyol FC Barcelona viszont, amely klub Henryval kapcsolatban a találgatások fő célpontja, az Ágyúsokkal ellentétben csúcsközelben jár, nemcsak hazájában – mondjuk ott egyértelműen első -, hanem egész Európát tekintve is.
A helyzet kísértetiesen hasonlít az ugyancsak francia Patrick Vieira estére is, aki éveken keresztül kulcsfigura volt az Arsenalban, míg nem rövid hezitálás után 2005 nyarán, majd' tizennégymillió fontért a Juventushoz igazolt.
Pedig sokan már biztosra vették, hogy az Ágyúsoktól megy nyugdíjba…
Henry és a klub azonban egyelőre nem kíván dönteni. Sőt, konkrétan még állást sem akarnak foglalni a kérdésben, legalábbis a szezon végéig semmiképpen.
Az viszont már a közelmúltban többször is bebizonyosodott: hiába az élő szerződés, ha már nincs motiváció a játékosban, akkor nem tud képességeinek megfelelően teljesíteni, hiába a korábban kötött mesés szerződés.
Amelyet viszont az érintet kluboknak akkor is teljesíteniük kell, ha formán kívüli sztárjuk tizenegyesrúgás közben elesik a labdában, vagy éppen formahanyatlás miatt a kispadra kerül, esetleg mondvacsinált sérülés miatt a lelátóra.