A találkozó előtt a világ legértékesebb meccsének titulálták az összecsapást, a győztes ugyanis a feljutás miatt a 2013–2014-es szezon során az új televíziós szerződések miatt 120 millió fonttal gyarapodik. Gianfranco Zola számára volt további motiváció is: a Watford menedzsere a mérkőzés előtt elmondta, szerződésében van egy záradék, melynek értelmében elképesztően magas prémiumot kap feljutás esetén.
A meccset – melyet többek között José Mourinho és Giovanni Trapattoni is a helyszínen tekintett meg – a Watford kezdte jobban, többet volt a labda Zola csapatánál. A Crystal Palace a legtöbb labdát Wilfried Zahára játszotta, a villámléptű szélső (aki a nyártól a Manchester Unitedben folytatja) rendre megkeverte a Watford védelmét, ám nagyobb veszélyt nem tudott okozni.
A 22. percben ismét Zaha cselezgetett a Watford tizenhatosának előterében, lövését azonban blokkolta Lloyd Doyley. A Watford türelmes passzjátékot hozott, szépen járatták a labdát a „darazsak”, a 35. percben Matej Vydra tüzelt messziről, a cseh légiós kísérletét Damien Delaney blokkolta. A Wembleyben a hangulat remek volt, ám az első félidőben nem született gól, sőt, a kapuk is alig-alig forogtak veszélyben.
A fordulás után a Watford kezdett jobban, az U-válogatott Nathaniel Chalobah 22 méteres lövése a kapufa mellett suhant el. A 60. percben jött egy nagy Palace-helyzet: Aaron Wilbraham kapott remek kiugratást, a jól kimozduló Manuel Almunia azonban hárította lövését. A 65. percben Zaha ugratta ki Stuart O'Keefét, lövését Almunia lábbal védte. A szöglet után tűzijáték alakult ki a Watford kapujánál, az Arsenal korábbi kapusa azonban állta a sarat, így az eredmény nem változott.
A második félidőben egyértelműen a Crystal Palace akarata érvényesült a pályán, a 80. percben ismét Zaha villogott, remek középre passzolt labdáját Abraham tette kapura, Almunia lábbal védett – sokadszor a második játékrészben. A hajrában Mile Jedinak dönthette volna el a meccset, fejesét azonban Almunia fogta, így jöhetett a kétszer tizenöt perc hosszabbítás.
Amelynek elején a Watford hosszú idő után újra helyzetbe jutott, ám Julian Speroni, a londoniak kapusa bizonyította, hogy megérett a PL szintjére, és remek vetődéssel hárított Troy Deeney elől. A hosszabbítás első félideje is a végéhez közeledett már, amikor váratlanul büntetőhöz jutott a Crystal Palace. Váratlanul, mert Zahát némiképp fölöslegesnek tűnő módon, de egyértelműen felrúgta Marco Cassetti. A tizenegyeshez a csereként beállt veterán támadó, Kevin Phillips állt oda, és egy lépés után felvarrta a labdát a jobb felsőbe. 1–0
Az élvonal 1999–2000-es szezonjának gólkirálya – aki a Blackpooltól kölcsönben szerepel a Palace-nél – ezzel a büntetővel döntött, mert a Watfordnak nem jött össze az a csoda, ami a Leicester City elleni elődöntőben, pedig nem járt tőle messze tőle: Joel Ekstrand lövését azonban a gólvonalról kifejelte Joel Ward. A Crystal Palace 2005 után újra a Premier League-ben szerepelhet, és újra élvonalbeli csapatnál engedheti el aranyköpéseit Ian Holloway, a londoniak őrült menedzsere.
CHAMPIONSHIP
RÁJÁTSZÁS A FELJUTÁSÉRT, DÖNTŐ
Crystal Palace–Watford 1–0 (Phillips 105+1. – 11-esből)