A Manchester United fennállása huszadik első osztályú bajnoki címét szerezte (a másodosztályúból is van neki kettő), ezzel már kettővel megelőzi az örökranglistán második, 18 elsőséget számláló Liverpoolt. Utóbbi rendesen belefagyott az elsőségeibe: 23 éve nem sikerült aranyérmesként zárnia az angol élvonal küzdelmeit. Ezzel szemben a Manchester United a Premier League egyértelműen, vitathatatlanul egyeduralkodójává vált, amit bizonyít, hogy immár 13. PL-bajnoki címét ünnepelhette.
Először az 1992–1993-as szezonban nevezték az angol bajnokság élvonalát Premier League-nek, Sir Alex Fergusonék pedig egyből meg is nyerték. Az MU azelőtt 1967-ben ünnepelhetett utoljára bajnoki címet, a '93-as siker pillanatában azonban nem biztos, hogy sokan gondolták volna, hogy az elkövetkező húsz szezonból tizenkettőt megnyer a manchesteri klub.
Az Arsenal 2004-ben veretlenül hódította el a bajnoki címet, majd a José Mourinho irányította Chelsea két bajnoki aranyat gyűjtött be. Ez a három szezon csak azért érdemel említést cikkünkben, mert ezen az időszakon kívül egyszer sem fordult elő, hogy a Manchester United egy idénynél hosszabb időre adta volna át az angol trónt más csapatoknak.
Így volt ez ezúttal is: a Manchester City ugyan drámai végjátékban bajnok lett egy évvel ezelőtt, Sir Alexék azonban könnyedén visszaszerezték a bivalyerős kerettel rendelkező városi riválistól a bajnoki elsőséget. Nézzük is meg pár pont köré felfűzve a United szezonját!
A SZEZON LEGJOBB JÁTÉKOSA
Lehet, hogy sokan gondolkodás nélkül a Premier League gólkirályi címét ezúttal is megszerző Robin van Persie-t neveznék meg a szezon legjobb manchesteriének, de a Manchester United ezúttal nagyon sokat köszönhetett Michael Carricknek is. Hogy ilyen jól teljesít az angol, arra talán senki sem számított a szezon előtt.
Évek óta talán a középpálya a leggyengébb (na jó, a legkevésbé erős...) csapatrésze az MU-nak, ezúttal azonban rendkívüli stabilitást kapott Carrick remek teljesítményének hála. Ráadásul Van Persie pont a Chelsea elleni FA-kupa-búcsú és a Real Madrid elleni (összesítésben szintén vesztes) Bajnokok Ligája-párharcban maradt gólképtelen, PL-gólkirályi címét pedig nagyban köszönheti Luis Suárez újabb, sokadik idiótaságának. Persze a holland kiváló játékos, 26 bajnoki találata önmagáért beszél, de ezúttal a folyamatosan jó teljesítményt nyújtó Carricket emeljük ki. Az angol középpályás végig rendkívül egyenletesen, remekül teljesített.
Michael Carrick a 2012–2013-as szezonban
A SZEZON LEGROSSZABB JÁTÉKOSA
Az ecuadori szélsőnek, Antonio Valenciának mindössze az lett volna a feladata, hogy rendre megverje egy az egyben az ellenfelét, s ezután kiváló beadásokkal segítse csapatát. A két elvárt dolgot nem nagyon sikerült megoldania az évad folyamán. Igaz, ezért a „megtisztelő, szezon legrosszabbja" címért Nani is nagyon kapart. Sőt! Tulajdonképpen Ashley Young sem volt valami nagy szám – összességében elmondható: nem a szélsők éve volt ez a Man. Unitednél.
De a csapat ezt is elbírta.
A LEGSZEBB GÓL
Ezt már nem lehet elvenni Van Persie-től. A holland támadó az Arsenalban is bizonyította, hogy a háta mögül érkező labdák levegőből, kapásból való meglövése az egyik specialitása. Nála jobban talán senki sem tudja kivitelezni ezt a rendkívül nehéz mozdulatot a világon. Az Aston Villa ellen csodálatos példányt láthattunk ebből a lövésfajtából – a gólpasszt Wayne Rooney adta. Lehet persze, hogy más számára Rafael QPR elleni bombája volt a szezon manchesteri találata.
Van Persie gólja
Rafael bombája
A SZEZONT MEGHATÁROZÓ GYŐZELEM
Decemberben a Manchester United a Manchester City otthonába látogatott. A találkozón Rooney két góljával a „vörös ördögök" vezettek, de Yaya Touré és Pablo Zabaleta találatával egyenlített a hazai csapat. A 92. percben azonban Robin van Persie kapura tekert egy szabadrúgást tizennyolc méterről, a labda pedig megpattant Samir Nasri lábán... Végül pedig a hálóban kötött ki, a United nyert, ezzel hatpontosra növelte előnyét 16 fordulót követően. Innen már nem volt visszaút a Manchester City számára.
AZ ÖT LEGFONTOSABB GYŐZELEM
– a Chelsea ellen idegenben 3–2 (októberben)
– az Aston Villa ellen idegenben 3–2 (novemberben)
– a Manchester City ellen idegenben 3–2 (decemberben)
– a Newcastle United ellen otthon 4–3 (decemberben)
– az Everton ellen otthon 2–0 (februárban)
AKITŐL TÖBBET VÁRNAK
Kagava Sindzsi sokoldalúsága talán a legnagyobb hátránya is. Egyelőre nem igazán találják a helyét a Borussia Dortmundtól érkező japánnak, aki azért a mezeladások miatt jócskán megszolgálja a vételárát. A következő szezon lesz hivatott megtalálni Kagava helyét a csapatban – ez a feladat azonban már az új menedzserre, David Moyesra vár. Mindenesetre biztató, hogy amolyan árnyékékként már igen jól teljesít a japán. Igaz, ha ezen a poszton játszana, a csatártúlkínálat még nagyobb fejtörést okozhat a skót menedzsernek.
HÁTSÓ STABILITÁS, MINT A BAJNOKI CÍM ALAPJA
Ugyan megnyerte a 20. bajnoki címét, alighanem mégsem vita tárgya, hogy nem a 2012–2013-as a Ferguson-éra legerősebb Manchester Unitedja. Hogy a „vörös ördögök” mégis simán gyűjtötték be a bajnoki címet, az elsősorban a stabilitásnak volt köszönhető, amelyet Van Persie góljai mellett elsősorban a remek védekezés biztosított.
A Ferguson-csapat simán elbírta, hogy Vidics, Jones és Smalling is kihagyta az idény egy jelentős részét sérülés miatt, a menedzser azonban gyakorlatilag tökéletesen forgatta védőit. Az elnyűhetetlen Evra pályafutása során soha nem szerzett ilyen sok gólt egy idényben (4-et), a rendkívül agilis és a támadásokat is egyre többet és jobban segítő Rafael felnőtt a szintjére, Ferdinand és Evans pedig nagyon fontos időszakban oldotta meg jól a tengelyre háruló nyomást.
Ki kell emelni ugyanakkor De Geát is, aki továbbra sem a beadások utáni kijövetelek királya, ellenben a szezon egyik legtöbb bravúrt bemutató kapusa. A spanyol kiválóan alkalmazkodott ahhoz, hogy kevesebb védés mellett is tökéletes koncentrációt mutasson be, és rendre hozzátegyen egy-egy kulcsfontosságú hárítást a csapat teljesítményéhez, ami szükséges a pontok megszerzéséhez.
MI LESZ VELED, ROONEY?
Wayne Rooney helyzete továbbra sem egyértelmű a Manchester Unitednél. Az angol csatár pár éve azért akart távozni, mert nem érezte elég erősnek a csapat játékoskeretét a nagy európai célok eléréséhez. ezzel szemben most az a nagy helyzet, hogy Robin van Persie az első számú csatár az MU-nál, ráadásul fiatal angol és mexikói válogatott támadó is van a csapatban Danny Welbeck és Javier Hernández személyében.
Rooney így sokszor kevesebbet játszik, mint szeretne. Moyesszal sem mindig volt rendezett a támadó kapcsolata, így könnyen lehet, hogy az új szezonban már nem az MU-t erősíti majd. Az eligazolását mindenesetre nem könnyíti meg, hogy 27 évesen talán a legjobb futballkorban van, a szerződése csak 2015-ben jár le. No, meg rendkívül magas a heti fizetése.
Rooney 2012–2013-ban
MILYEN SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK LEHETNEK?
A legfontosabb kérdés, hogy Rooney megy-e vagy marad. Amennyiben távozik, nyilvánvaló, hogy a helyére kell valaki, méghozzá nagy név, mert ugyan gyengébb teljesítményt nyújtott ebben az idényben, mint az elmúlt években, 12 góljával az MU második legeredményesebb játékosa volt, 10 asszisztjával pedig a liga legjobbjai közé tartozott. Robert Lewandowskit gyanúsan sokszor hozták hírbe a „vörös ördögökkel”, de nem tudni, hogy ő és Van Persie mennyire „egyeztethető össze” a pályán, hiszen stílusuk bizonyos mértékben üti egymást, a rotálásuk pedig alighanem luxus lenne.
Scholes ugyan már nem számított kulcsjátékosnak az idényben, de az, hogy Ferguson így is gyakran nyúlt a 38 éves futballistához bizonyítja, hogy a középpálya közepén nehéz megtalálni az utódját. Cleverley sokat fejlődött az elmúlt két évben, de még nem képes kiegyensúlyozottan magas színvonalra, Anderson újra sokat volt sérült, és kérdés, hogy a „szürke eminenciásként” a dolgát kimagaslóan végző Carrick hátán meddig lehet még ennyi fát elvágni, hiszen ő is 32 éves lesz a nyáron.
A legkevesebb változás minden bizonnyal a védelemben várható, itt mindössze a balhátvéd posztján van némi bizonytalanság: Evra élete legeredményesebb évén van túl, de lassan el kell kezdeni keresni az utódját, mert már nem ő a jövő embere, és aligha Büttner lesz az. Moyes kinevezése után nem véletlenül hozták hírbe az MU-val Leighton Bainest, és az valóban nem elképzelhetetlen, hogy a skót megpróbál magával vinni egy vagy két megbízható bajtársat.