Jövőre ez a stagnálás is szépnek tűnhet – Football Benchmark-elemzés a Manchester Cityről

Szinte hihetetlen, de 2023 nyarán már másfél évtized telt el azóta, hogy az Abu Dhabi United Group Investment felvásárolta a Manchester Cityt, és az addig ismert „legelitebb” tulajdonosi struktúrán is emelt egy szintet. Merthogy 2008-ra már elkezdték leváltani a korábbi milliomos tulajdonosokat a milliárdosok, és elsősorban a Chelsea modelljén keresztül kiderült, hogy a korábban sohasem látott tőkésítés révén felépített szuperklubok és szupercsapatok teljesen új irányba viszik az európai klubfutballt, gazdasági téren legalábbis mindenképpen.

A City ráadásul nem egyszerűen másfél évtizedes tapasztalattal a háta mögött vágott neki a tavalyi idénynek, hanem abban a reményben, hogy a klub fennállásának legkiemelkedőbb évadát követően ismét szintet lép, és immár nemcsak pénzügyi téren veszi át a vezető szerepet, hanem sportszakmai területen is, vagyis a pályán sem talál majd legyőzőre.

Merthogy Josep Guardiola vezetőedző hetedik idényében a manchesteriek fél (vagy talán egész) Európa legnagyobb bánatára a nemzeti porond mellett az európait is letarolták, és megszerezték a befektetői csoport első számú céljának számító trófeát, a Bajnokok Ligája serlegét. Ennek elsősorban azért volt jelentősége, mert a kontinens másfél évtizedes ellenállásának fő mottója az volt, hogy pénzen nem lehet dicsőséget venni, ám 2023 tavaszára kiderült, hogy mégis lehet.

Márpedig a Citynél még véletlenül sem úgy kalkuláltak, hogy a cél elérésével rá lehet ülni a babérokra. A BL-győzelemmel (amelyet bajnoki cím és FA-kupa-siker is kísért) csak átléptek a küszöbön, onnantól korszakos dominanciára törtek. Csakhogy még mielőtt felért volna a csúcsra a csapat, elkezdtek gyülekezni a felhők az Etihad Stadion felett. 2023 februárjában a Premier League azzal vádolta meg a klubot, hogy a liga száznál is több (pontosan 115) pénzügyi szabályát szegte meg a 2009–2010-es és a 2017–2018-as idény között, és ugyan mire a tárgyalásból ítélethirdetés lesz, két év is eltelik (idén tavasszal várható verdikt), ezek a külső tényezők erősen hatottak, hatnak a City pénzügyeire, illetve pénzügyi politikájára.

Jóllehet 2023 nyarán még optimistán tekintett a jövőbe a klubvezetőség, és az addig megszokott átigazolási politikát folytatva jóval 250 millió euró felett költött erősítésre, és éppen csak átlépte a 160 milliót az eladás terén – ami, mondjuk, klubrekordnak számít. Az idény előrehaladtával azonban egyre jobban lehetett érezni, hogy a City már nem élvezheti azt a felszabadult dominanciát, amelyet az előző években: az Arsenal sokáig szorongatta a bajnoki versenyfutásban, a Bajnokok Ligájában pedig már az első jelentős akadálynál, a negyeddöntőben elbukott (az egy évvel korábban leigázott Real Madrid vágott vissza, amely aztán meg sem állt az újabb végső sikerig). A Premier League-címvédés végül összejött, de az FA-kupa-elsőséget sem sikerült megismételni, ráadásul ott is egy nagy rivális, a Manchester United tett keresztbe a döntőben.

A pályán tehát a Citynek vissza kellett térnie a valóságba – és hol voltunk még ekkor a 2024 őszi szabadeséstől?! –, noha egy felemásra sikerült idény nem rengette meg a masszív gazdasági hátterű klubot, a számok nem hazudtak, a stagnálás pedig kifejezetten bosszantó volt egy olyan helyzetben, amikor az előzetes reményeket a szárnyalásról szőtték.

A számokat tekintve mindez a következőképpen fest. A teljes működési bevétel terén a klub nem egészen másfél százalékos emelkedést ért el az előző évihez képest – 826 millió euró után 838 millió –, amit tekinthetünk akár a fenntarthatóság jeleként is, de a Football Benchmark adatbázisában szereplő klubok ranglistáján ez csak az 56. helyre elegendő az éves fejlődés tekintetében, a 2023 –2024-es idényben megvizsgált bajnokok között pedig csak a Paris Saint-Germaint (nem egészen egy százalék) és a 14 százalékos visszaesést produkáló Sportingot előzi meg.

Ha lebontjuk a teljes működési bevételt a három nagy pillérre, még jobban kirajzolódik az egy helyben topogás. A bevételek közül a legnagyobb hányadot továbbra is kereskedelmi szektor adta, amely ugyan átlépte a lélektani 400 millió eurós küszöböt, ám éppen csak, és könnyen belátható, hogy a 406.5 millió euró az egy évvel korábban regisztrált 398.9 millió után nem nagy durranás, még úgy sem, hogy abszolút klubtörténeti csúcsnak számít. Hasonlóan minimális emelkedést lehetett mérni a meccsnapi bevételek terén, a 2022–2023-as idény 82.7 milliójáról 88 millió euróra nőtt a tétel, de valójában ezen a téren sokkal nagyobb a lemaradása a Citynek Európa legnagyobbjai mögött, mint hogy egy ilyen gyarapodás hurráhangulatot váltson ki. Összehasonlításképpen: a Real Madrid 251 millió eurót termelt ki a meccsnapokból, de a szintén régi és kisebb kapacitású stadionjával a PSG is elérte a 170 millió eurót. A bevételek harmadik pillére, a közvetítésekből származó hozam pedig konkrétan csökkenést mutat, még ha nem is sokat (344.3 millió euró után 343.1 milliót), de hűen tükrözi, hogy a BL-ben nem tudott sikeres lenni a csapat.

Pozitívumként azt azért mindenképpen meg kell említeni a klub költségvetésével kapcsolatban, hogy az átigazolási deficit és a finoman szólva is luxuskeret ellenére a bérköltségeket sikerült egészséges szinten tartani. A teljes bevételhez viszonyított arány továbbra sem éri el a 60 százalékot (480.3 millió euróval egészen pontosan 57.3 százalék), ami egyébként az emírségekbeli hatalomátvétel első időszakát leszámítva általában is jellemző volt a klub költségvetésére. És mint említettük, Guardiola luxuskerettel dolgozhat, jelenleg (2025. január) a Cityé a világ második legértékesebb állománya, de ha az FB jelentésének időpontját nézzük (a 2023 decemberi állapotot), akkor toronymagasan a legértékesebb volt, a bérek mégsem szálltak el.

Ennek az arányosságnak is köszönhető, hogy a Manchester City továbbra is pozitív adózás utáni mérleget tud letenni az asztalra. Megint csak az új éra első éveit leszámítva a klub rendszerint nyereséggel zárta az adóévet: a fordulópontot a 2014–2015-ös idény hozta meg, amikor az egy évvel korábbi 27.5 millió eurós adózás utáni veszteséget 14.1 milliós nyereséggé alakította, azóta pedig – leszámítva a 2019–2020-as beesést (mínusz 143.5 millió euró) – minden évben pozitív a szaldó. A 2023–2024-es beszámoló szerinti 85.9 milliós adózás utáni profit nemcsak a bajnokok, hanem az összes vizsgált európai klub között is a legmagasabb érték.

Mindazonáltal a dicsőséges 2022–2023-as idényt követően a Manchester City megelőzte a Real Madridot a vállalati érték terén (4073 szemben a 4006 millió euróval), ám a tavalyi évad után kénytelen volt visszaengedni a trónra a királyi gárdát, ami ezen a szinten külön presztízsharcnak számít. Tekintve, hogy a 2024–2025-ös idény sportszakmailag már most katasztrofálisnak minősíthető, továbbá nemsokára ítélet születik a PL pénzügyi szabálysértéseinek ügyében, könnyen előfordulhat, hogy erre a stagnáló évre is sikerként tekintenek majd vissza a Citynél…

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. március 22-i lapszámában jelent meg.)